149895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékok előállítására

149.895 szetétől is, általaiban azonban jó termelési há­nyaddal kapjuk a kívánt terméket, ha a reakciót fob. 175 és kb. 275 C° közötti hőmérsékleten foly­tatjuk le. Ha az alkalmazásra kerülő heterociklu­sos vegyület felemelt hőmérsékleten bomlásra haj­lamos, mint pl. a 4-karbalkoxi-l,2,3-t;iadiazol, ak­kor előnyös oly módon, eljárni, hogy a reakció­elegyet rövid időre előhevítjük kb. 100—150 C° hőmérsékletre és azután csak a reakció teljessé tétele céljából alkalmazzuk a fentebb említett magasabb hőmérsékletet. A heterociklusos karbon­savat vagy szabad sav alakjában alkalmazhatjuk, vagy pedig e sav valamely rövidszénláncú alk'l­észterét vagy a sav amidját alkalmazzuk erre a célra. Olyan esetekben, amikor a szabad sav ma­gasabb hőmérsékleteken hajlamos a dekarboxile^ ződésre, jó eredmények elérése érdekében célsze­rűbb a sav amidját vagy észterét alkalmazni. így pl. a 2-(2'-tiazolil)-benzimidazol szintézisének ki­indulóanyagaként a tiazol-2-karbonsav helyett előnyösebb tiazol-2-karboxamidot alkalmazni, minthogy a szabad sav a reakció hőmérsékletén könnyen tiazollá bomlik. A reakcióhoz előnyös a heterociklusos vegyületet és a diarnint ekvimole­kuláris mennyiségekben alkalmazni, a polifoszfor­savat pedig 1 súlyrész heterociklusos vegyületre számítva kb. 5—20 súlyrész mennyiségében alkal­mazhatjuk, bár a szakmabeli számára könnyen belátható, hogy a reagáló anyagok mennyiségi vi­szonya nem döntő jelentőségű a találmány sze­rinti eljárás szempontjából. Az előállítani kívánt, 2-íhelyzetben helyettesített benzimidazoldknak a reakcióelegyből való kinyerése a reakcióelegy lehűtése és vízzel való hígítása útján történhet. Az olyan benzimidazol-származékokat, amelyek ilyen körülmények között nem kristályosíthatok könnyen, oly módon csaphatjuk le a reakcióelegy­bői, hogy az elegyet lehűtés után valamely bázis­sal, mint ammóniumhidroxiddal, alfeálifémhidr­oxiddal vagy alkálikarbonáttal semlegesítjük. A 2-helyzetben heterociklusos csoporttal helyet­tesített benzimidazol-származékok előállítása oly módon is történhet, hogy o-feniléndiamint és a heterociklusos vegyület valamely aldehidszárma­zékát, mint pl. tiazol-4-aIdehidet vagy 1,2,3-tia­diazol-4-aldehidet nitrobenzol-tartalmú reakció­elegyben reagáltatjuk egymással. Az l^alkil-2-he­terociklusos-benzimidazolok, pl. l-metil-2-[4'-(l',2'-3'-tiadiazolü)]-benzimidazol előállítása N-metil-o­-feniléndiaminból kiindulva történhet. Jó eredmé­nyekhez jutunk, ha a reakcióelegyet lassan hevít­jük fel az elegy forrpontjának (kb. 210 C°) megfe­lelő hőmérsékletre, majd igen rövid ideig tartjuk ezen a hőmérsékleten. Kívánt esetiben valamely ol­dószert, pl. 'rövidszénláncú alkanolt alkalmazha­tunk, hogy elősegítsük a reagáló anyagok oldó­dását alacsonyabb hőmérsékleteken. Az oldószere­ket azután a hevítési művelet folyamán elpáro­logni engedjük a reakcióelegyből. A kapott, 2--helyzetben heterociklusos gyökkel helyettesített benzimidazolok könnyen kinyerhetők az ilyen reakcióelegyekből. Sok esetben a termék a nitro­benzolos oldat lehűtése alkalmával közvetlenül kikristályosodik. Más esetekben éternek vagy pet­roléternek a nitrobenzolos oldathoz való hozzá­adása útján választhatjuk le a terméket a reak­cióelegyből kristályos alakban. A találmány szerinti eljárás egyik további kivi­teli alakja esetében a 2-helyzetben heterociklusos gyökkel helyettesített benzimidazol-származéko­kat oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely he­tercciklusos aldehidé L kondenzál tatunk a í'c iti (II) általános képletnek megfelelő vegyülettel. A re­akciót előnj'ösen valamely erre alkalmas oldó­szerben, pl. rövidszénláncú alkanolban, mint me­tanolban, etanolban, izopropanolban vagy terc­-butanolban folytatjuk le. Első termékként a meg­felelő Schiff-bázis képződik az aldehidből és a primer aminból. Ezt a közbenső terméket rendes körülményiek között nem különítjük el a reakció­elegyből, hanem közvetlenül a megfelelő benz­imidazol-származékká alakítjuk át. Ha o-fenilén­diamint vagy valamely N-helyettesített o-fenilén­diamint alkalmazunk kiindulóanyagként, a ka­pott Schiff-bázis gyűrűzárása 2-helyzetben hete­rociklusos gyökkel helyettesített benzimidazollá valamely erre alkalmas oxidálószer, mint réz(IT)­-acetát, ólomtetraacetát, higany(II)-acetát, levegő vagy hasonlók segítségével történik. Olyan esetekben, amikor o-nítranilint alkalma­zunk a kiindulóanyagok egyikeként, a heterocik­lusos vegyület észterét vagy haloidsavszármazékát alkalmazhatjuk másik reagáló anyagként. Ilyen­kor először a megfelelő anilid keletkezik közben­ső termékként. A nitrocsoportot ezután redukál­juk és a benzimidazol-gyűrűrendszert oly módon alakítjuk ki, hogy a közbenső termékként kapott anilidet valamely redukáló rendszerrel, mint pl. cinkkel és sósavval vagy cinkkel és ecetsavval kezeljük. Ha a benzimidazol-gyűrűrendszernek az o-fenilén­diamin'ból való kialakítása céljából valamely ne­hézfémet tartalmazó reagenst alkalmazunk a fent­említett két eljárásmód valamelyikében, akikor a 2-ítelyzetben heterociklusos csoporttal helyettesített benzimidazol-származékot oldhatatlan nehézfém­só alakjában kapjuk meg. Ezt a terméket köny­nyen átalakíthatjuík a megfelelő szabad benzimi­dazol-származékká, ha a nehézfémet valamely erre alkalmas reagens, mint pl. hidrogénszulfid, ammóniumszulíid, ammóniumhidroxid vagy ha­sonlók segítségével eltávolítjuk a vegyületből. A találmány szerinti eljárás egyik további ki­viteli alakja esetében oly módon állíthatjuk elő a 2-helyzetben heterociklusos csoporttal helyette­sített benzimidazol-származékokat, hogy o-feni­léndiaminnak vagy valamely N-alkil-o-fenilén­diaminniak és valamely heterociklusos karbon­sav-alkilészternek valamely vizes ásványi sav­val, mint pl. vizes kénsavval vagy foszfor­savval készített -elegyét zárt rendszerben, pl. autoklávban vagy bombában hevítjük. Az eljárás kb. 120—180 C° hőmérsékleten történő 3-40 órai hevítés; a kapott, 2-helyzetben heterociklusos cso­porttal helyettesített benzimidazol-származékot a fentebb említett elválasztási és tisztítási művele­tek segítségével nyerhetjük ki a reakcióelegyből. A 2-helyzetben heterociklusos csoporttal he­lyettesített olyan benzimidazol-származékok, ame­lyek az 1-helyzetben is helyettesítve vannak, ame­lyek fenti (I) képletében tehát RÍ alkil- vagy al­kenil csoportot jelent, előállíthatók oly módon is, hogy magát a 2-helyzetben heterociklusos cso­porttal helyettesített benzimidazol-szárrnazékot al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom