149760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak előállítására főalkatrészként polietilént tartalmazó keverékekből és e tárgyak vulkanizálására szerves peroxidok segítségével
4 149.760 A keveréket 140 C° hőmérsékleten készítettük el Banbury-keverőtben, majd 2 rész kumilperoxidot, 0,25 rész ként és 0,5 rész ,,2246" jelű oxidációgátlószert (bisz-[2^Qxi-3-terc.-butil-5-meíil£enil]-metán) keverünk hozzá. A kábelre a szigetelő, burkolatot 115 C° hőmérsékleten, kb. 2 m/perc sebességgel fröccsentjük fel, majd folytonos műveletben, 165 C° hőmérsékleten vulkanizálj uk. Az ily módon elkészített szigetelő burkolat vulkanizálás után az alábbi átütési feszültségi és elektromos ellenállási értékeket mutatja 20 C° hőmérsékleten, az ASTM D 470—58 T amerikai szabvány szerint vizsgálva: maximális megengedett feszültség 50 Hz esetén maximális megengedett elektromos tér 50 Hz esetén elektromos 'ellenállás fajlagos ellenállás 60 000 V 24 00O V/mm 30 000 M/km 1,5X1016 Ohm-cm Ugyanezt az anyagot a dielektromos állandó és a veszteségi szög-tangens meghatározásának is alávetettük, amikor is az alábbi eredményeket kaptuk: dielektromos állandó 20 C°-on (50 Hz) a veszteségi szög tangese 20 C°-on (50 Hz) 2,3 0,002 Az anyag mintáit 14 napig kondicionáltuk desztillált vízben, 50 C° hőmérsékletein; ezután ugyané meghatározások az alábbi értékeket adták: dielektromos állandó 20 C°-on (50 Hz) a veszteségi szög tangerise 20 C°-on (50 Hz) 2,4 0.003 A vezetőről megfelelő 'módon lehúzott szigetelő burkolatot me'chanikai viasgálatoknak vetettük alá az ASTM D 412—51 T .amerikai szabványban előírt módszerekkel; ennek során az alábbi eredményeket kaptuk: szakítószilárdság 103 kg/cm2 szakadási nyúlás 450% A szigetelő burkolat egy tob. 10 cm hosszú darabját 4 óra hosszat extraháltuk xilollal 140 C° hőmérsékleten; utána vákuum-szárítószekrényben 60 C°-on szárítottuk; a súly veszteség 12% volt. Egy kb. 1 m hosszú .kábeldarabot (10 cm átmérőjű fémhengerre fel csévélve) 24 óra hosszat 150 C° hőmérsékleten tartottunk szárítószekrényben; a vizsgálat befejeztével a szigetelő burkolat kifogástalan állapotban volt és a „folyás." („guttering") semmilyen jelét nem mutatta és a szigetelőrétegnek a vezetőről való leválása sem volt megállapítható. Ugyanilyen eredményt kaptunk hasonló vizsgálat során egy másik 'mintadarabbal, amelyet 4 óra hosszat 200 C° hőmérsékleten tartottunk. 2. példa; Az 1. példában leírthoz hasonló kábelt készítettünk, hasonló, polietilént és etilén-butilén. kopolimért tartalmazó keverék felhasználásával, amelyhez azonban a Banbury-keverobetri történő keverés során 10 rész 20 000 molekulasúlyú por alakú izotakti'kus polipropilént is adtunk. Ez utóbbi adalék hozzáadása a végtermék mechanikai tulajdonságainak javítása céljából történt; a további adalékokat, tehát: a peroxidot, ként és oxidációgátlószert az 1, példában megadott mienynyiségekbein adtuk a keverékhez. A kábelt 125 C° hőmérsékleten, az 1. példáiban megadottnál valamivel kisebb sebességgel fröccsentettük körül, a szigetelőanyaggal; ez a művelet minden nehézség nélkül ment végibe. Az eletkronios tulajdonságok -meghatározása során gyakorlatilag az 1. példában említettekkel azonos eredményeket kaptunk. A termék mechanikai tulajdonságai az alábbiak voltak: szakítószilárdság 115 kg/cm2 .... szakadási nyúlás 400'% Jó eredményeket kaptunk azokban az esetekben is, amikor izotaktikus polibutilént alkalmaztunk 10—20 rész mennyiségi arányban a szilárdságot növelő adalékként, a polibutilénmek még az az előnye is van, hogy egyaránt jól ko vulkánizálódik mind a polietilénnel, 'mind. pedig az eti- -lén-butilán kopolimérrel is. 3. példa: Egypólusú elektromos kábelt készítettünk kb. 200 m hosszban, 12,5 m-m2 vezető-keresztmetszettel és 8 mm vastag szigetelő burkolattal. A burkolat anyagaként kb. l-es fokozatú kisnyoimású polietilént és 52 mó!% etilént tartalmazó etilénpropilén kopolimért (molekulasúly 140 000) alkalmaztunk. A keverék 50 rész polietilénből és 50 rész etilén-propilén kopolimérből állt; elkészítése 150 C° hőmérsékleten, Banbury-keverőben történt. A keverékhez hengeres keverőben, 70 Ck hőmérsékleten 1,6 rész terc.-ibutil-kumilperoxidot, 0,25 rész ként és 0,5 rész „2246" .oxidációgátló-szert kevertünk. A szigetelő burkolat anyagát 125 C° hőmérsékleten, 2 m/perc sebességgel, fröccsöntés útján vittük fel a kábelre, majd 170 C° hőmérsékleten, folytonos műveletben vulkanizáltuk. Vulkanizálás után az ASTM D 470—58 T amerikai szabványban előrt módszerekkel meghatároztuk a szigetelő burkolat elektromos tulajdonságait, amikor is a következő eredményeket kaptuk: legnagyobb megengedett feszültség 50 Hz esetén legnagyobb 'megengedett elektromos tér 50 Hz esetén elektromos ellenállás fajlagos elektromos ellenállás 80 000 V 25 000 V/mm 51 000 M/km 2.1016 Ohm. cm
