149736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfáttartalmú szervetlen sóoldatoknak a foszfátoktól való megszabadítására
Megjelent: 1962. november 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.736 SZÁM Nemzetközi osztály: BTJ—260. ALAPSZÁM Magyar osztály: C—01—b 12 i 26 —32 Eljárás foszfáttartalmú szervetlen sóoldat oknak a foszfátoktól való megszabadítására Budapesti Kénsavgyár, Budapest (50%), mint Schvartz Sándor és Antal János vegyészmérnökök, budapesti lakosok jogutóda, és Magyaróvári Timföldgyár, Mosonmagyaróvár (50%), mint Nagy Albert és Zsembery László vegyészmérnökök, mosonmagyaróvári lakosok jogutódja, A bejelentés napja: 1961. április 18. A 146 585 számú szabadalomból ismeretessé vált eljárás a foszfátok leválasztására vanádiumsóoldatokból oly módon, hogy a kezelendő sóoldat pH-ját 8,0'—9,0-re állítják be és melegen, célszerűen 70 és 100 C° közötti hőmérsékleten gipszféleségek őrleményét adják hozzá, mikor is az oldatból a kalciumfoszfát jól szűrhető alakban leválik. „Gipszféleségek" alatt a leírás szerint CaSÜ4 • 2H2O értendő és a gyakorlatban „aktív" finomszemcsés alabáetrom-gipszkő olyan finom őrleményét alkalmazzák, melyben a 80 mikronnál kisebb szemcsék aránya a 60%-ot meghaladja. Ezen eljárás hátránya egyfelől az, hogy a finomszemcsés alabástrom-gipszkövet külföldről importálják, és hogy annak finomraőrlése költséges és energiaigényes művelet. Másfelől az oldatból a foszfáttartalom teljes kicsapása hosszadalmas, 1—15 órát vesz igénybe. Azt találtuk, hogy a foszfáttartalmú sóoldatok, különösen a timföldgyártásnál keletkező vanádiumfióoldatok foszfáttartalmuktól igen gazdaságosan, olcsó, hazai hulladékanyaggal, őrlés mellőzésévél és az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt megszabadíthatok, mimellett a kicsapott Cafoszfát nemcsak talajjavítási célokra (szikesedés megszüntetésére), de egyúttal műtrágyazószerként is közvetlenül felhasználható. A találmány értelmében a foszfátok lecsapására a trinátriumfoszfát („trisó") gyártási hulladékát alkalmazzuk, amely a. trikalcium foszfát kénsavas feltárásakor keletkezik. Ezt a hulladékot eddig talajjavítási célokra használták. Összetétele szerint CaS04-l/2 H2O, azaz kalciumszulfátszem ihidrát és mono-, di- és trikalciumfoszfátok savas kémhatású keveréke. Azt találtuk, hogy ha ezt a hullád ékanyagoí az alkáliás kémhatású foszfortartalmú vanádiumsó-oldathoz kavarás közben adagoljuk, úgy az oldat 80—85 C°-on 5—8 óra alatt a foszfátoktól maradéktalanul megszabadul, és a kivált csapadékról jól leszűrhető. A reakciót közel semleges pH-értéknél foganatosítjuk. A kivált csapadék foszfáttartalma 15—25% és így nemcsak talajjavításra, hanem foszfáttrágyaként is alkalmazható. Az előbb említett jelenség, t. i. a kezelt oldat foszfáttartalmának kvantitatív leválása a szóban forgó hatóanyaggal meglepő, mert ez a hulladékanyag maga is tartalmaz mintegy 3—6,5% P2O5-öt, részben vízoldható, részben citromsavban oldható, részben oldhatatlan alakban. Feltevésünk szerint a hulladék mono-, di- és trikalciumfoszfáttartalma az adott reakciókörülmények között (közel semleges pH-nál) az oldhatatlan trikalciurnfoszfát leválásai a aktivátorként hat. Előbbi állításunkat igazolják az alanti táblázatok adatai: a) Eredeti hulladékanyag összetétele, 100 C°-on szárított állapotban. 1. sz. minta Vízoldható P2O5 0,40% Citromsiavoldható P2O5 0,53% Összes P9O5 3,12% CaS04 -szénhidrát 88,00% Egyéb szennyezés 8,88% TwToo%
