149734. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetallurgiai folyamatok végrehajtására és erre szolgáló berendezés
149.734 3 a belső és külső csövet egy darabbá fogja össze és a 9 fúvókát alkotja, amely a kiviteli példa esetében lavalfúrvóka alakú. Valamivel a torkolati nyílás fölött a belső 5 cső a 10 fojtószakasz kialakítása céljából össze van szűkítve. A fúvócsőbe központosán a 11 ejtőcső van beépítve, amelynek alsó torkolati nyílása a 10 fojtószakasz terében helyezkedik el. Az ejtőcső felső 12 része áthalad az oxigént vezető '5 cső 'meggörbített részének 13 falán. Az átmenő nyílás a 14 Tömítőgyűrűvel van letömítve, amelyet a 15 csavarok segítségével a 18 karimával ellátott 17 ülésbe behúzható 16 persely nyom az átmenő nyílásba (3. ábra). A 16 persely fölött az ejtőcsőre a 19 karima van falhegesztve, amely a 20 csavarok segítségével össze van kötve a 18 karimával. A 20 csavarok segítségével az ejtőcső a fúvócsőhöz képest ennek tengelyirányában eltolható. Az ejtőcső felül a tölcsérszerűen kiszélesedő 21 résszel van összekötve, amely a szilárd adalékanyagok betöltésére szolgál. A 21 töltőtölcsér a külső atmoszférán van. A töltőtölcsér alatt a pl. tolólapszerűen kialakított 22 zárószerv van az ejtőcsőbe beépítve. Az ejtőcső a 21 tölcsérrel együtt a már említett módon .és ahogyan a rajzon szaggatott vonallal ábrázolva van a belső 5 csőhöz képest tengelyirányban eltolható. Ha az ejtőcső a legalsó helyzetében van, akkor a sugárkúp kúpszöge a legkisebb, azaz a betétanyag felületén képződő gyűrű alakú reakciómező a legkisebb átmérőjű. Az ejtőcső emelésekor a kúp nyílásszöge és ennek megfelelően a reakciómező átmérője megnövekszik. Ilyen módon a metallurgiai folyamatok irányításához egy nagyon egyszerű és járulókos gyakorlati szabályozási lehetőségünk van. A 4. ábra az ilyen módon keltett üreges kúp alakú sugártest alsó részét mutatja. A 23 sugártest kis átmérőjű, amely a 24 reakciógyűrűt képezi ki. A 25 sugártest nagyobb átmérőjű, amely a megfelelően nagyobb átmérőjű 26 reakciógyűrűt képezi. Az adalékanyagokat a reakciógyűrű 27 belsejébe visszük be. Mint az 1. ábrából látható, az ejtőcső tölcsér alakú 21 betöltőnyílása egy adagolókészülék előtt van elrendezve, amely a 28 anyagtároló tartályból és a 29 szállítószalagból áll. A szállítószalag mérleggel is ellátható és elfordíthatóan is lehet kiképezve, aminek segítségével az v adagoló az . ejtőcső, ill. a fúvócső függőleges emekedő és süllyedő mozgását követni tudja. A szállítószalag helyett szállítócsigás szállítócső is alkalmazható, amely esetben a szállítócső előnyösen semleges gázzal van töltve. A fúvóberendezés méreteit és ennek megfelelően a reakciógyűrű nagyságát a fúvandó betét, illetve adag nagyságának megfelelően lehet megválasztani. 5—6 tonnás betéthez előnyös olyan fúvócső alkalmazása, amelynél a belső cső átmérője a 10 fojtószakaszon 30 mm. A tengelyirányban betolt ejtőcső külső átmérője ekkor kb. 25 mm és belső átmérője mintegy 20 mm. Nagyobb betéteknél a méreteket megfelelően nagyobbakra választjuk. A következő példák célja a találmány közelebbi megvilágítása. 1. példa: Acélnyersvas acéllá alakítása 400 kg hulladékvasból és 4,12% C, 0,85% Si, 1,65% Mn, 0,196% P, 0,060% S tartalmú, 6,540 kg folyékony nyersvasból, továbbá 50 kg lángrevéből és 30 kg bauxitból álló betét kialakítása után a tégelybe a rajzon vázolt fúvóberendezést betoljuk. A fojtószakaszon a belső cső átmérője 30 mm, az ejtőcső belső átmérője 20 mm, és a fojtószakasz alatt mintegy 15 mm-re nyúlik be a fúvóka kúposán kibővülő végdarabjába. A fúvóka végdarabjánafc torkolatnyílását ?a fürdő felületétől 400 mm-re állítjuk be és a ráfúvást 14 atü oxigénnyamással kezdjük el. A fürdő felületén gyűrű alakú reakciózóna képződik. A sjugárkúp belsejébe 15,5 perc fúvási időtartam alatt az ejtőcső segítségével 450 kg mészport viszünk be. A kitáguló gáz a 'mészport az ejtőcső torkolati nyílásától elszívja és a gyűrű alakú reakciózóna belsejébe ejti. A fúvási periódus végén még részlétekben 70 kg niészkőzuzalékot lehet hozzáadni, amelyet előnyösen zárt ejtőcső mellett adagolócsúszda segítségével adunk hozzá. Azután az oxigénhozzávezetést megszakítjuk, a fúvóberéndezést kiemeljük, a tégelyt billentjük és acélmintát veszünk, amelynek összetétele a következő: 0,02% C, 0% Si, 0,20% Mn, 0,011% P, 0^,014% S. A fürdőt lesalakoljuk. A hőmérséklet 1,605 C°. Az acélt lecsapoljuk. A kihozatal 89%. 2. példa: Különösen alacsony széntartalmú és nagy foszfortartalmú nyersvas átalakítása acéllá l,98o/0 C, 0,72% Si, 0,15% Mn, 1,390% P, 0,052% S tartalmú, 6,540 kg folyékonjr nyersvasbój. álló betéthez, amelynek hőmérséklete 1,350 C°, 150 kg pörköt és 50 g bauxitot adunk. Azután a fúvóberendezést a rajzon és az előző példában leírt módon a tégelybe engedjük. A fúvóka torkolati nyílásának a fürdő felületétől mért távolsága 600 mm. A fúvatást 10 atü nyomással kezdjük. Egy gyűrű alakú . reakciózóna képződik. 13 perc befúvási időtartam alatt a sugártest belsejébe az ejtőcső segítségével nyomás nélkül 450 kg mészport viszünk be, amelyet az ejtőcső torkolati nyílásától elszívunk és a gyűrűzóna belsejébe ejtünk. Az oxigénbevezetést ezután az első fúvatási periódus után megszakítjuk, a fúvóberendezést kiemeljük, a tégelyt megbillentjük és acél-, valamint salakmintát veszünk. Az acél összetétele a következő: 1,14% C, 0,02% Si, 0,07% Mn, 0,187% P, 0,043% S. A salak összetétele a következő: 15,23% FeO, 0,74% MnO, 9,84% Si02 , 39,40% CaO, 4,46<>/ 0 MgO, 18,21% P2O5, 8,25% AI2O3. A hőmérséklet 1,520 C°. A fürdőt lesalakoljuk, a tégelyt fúvási helyzetbe hozzuk és adagolócsúszda segítségével további salakképzőket, mégpedig 100 kg lángrevét, 50 kg bauxitot és 400 kg darabos meszet adunk hozzá. Azután a fúvócsövet beengedjük és a fúvást 14 atü nyomású oxigénnel és a fürdőtől 400 mm távolságban levő fúvókatorkolati nyíláscal 6,5 percen keresztül folytatjuk. Ez utolsó fúvatási periódus alatt az ejtőcsövet a zárószerv
