149734. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetallurgiai folyamatok végrehajtására és erre szolgáló berendezés

2 149.734 sának veszélye nem áll fenn és mechanikai ítopás sem lép fel. Ellenkezőleg adalékanyagként vagy salakképző adalékanyagokkal való keverékként éghető anyagok, mint szén, vas, szilícium, mangán, alumínium, vagy ezeknek az anyagoknak ötvözetei jutnak a gyűrűtér belsejébe, ha a fúvatni kívánt adag kémiai melegtartalma nem elegendő arra, hogy a kívánt hőmrésekletet elérjük vagy fenntartsuk. Ha pl. alacsony C-tartalmú nyersvasat kell acéllá átalakítani és egyidejűleg hulladékvasat kell beolvasztani, akkor előfordulhat, hogy a nyersvas kísérőinek égésmelege nein elegendő az átalakítási folyamathoz szükséges 1600—1800 C° frissítési hőmérséklet eléréséhez és az eljárás közbeni fenntartásához. Ilyen esetekben a találmány szerint finomszemcsés szenet vagy más melegleadó anyagot lehet bevezetni. Az a feladat is (megoldható, hogy nyersvasból és hulladékvasból álló szilárd betétet olvasztunk meg és azután ezt acéllá alakítjuk át. A szükséges hőmennyiséget ebben az esetben is szén vagy egyéb éghető adalékanyag *' segítségével visszük be a tégelybe. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli alakjánál ejtőcső vagy hasonló segítségével egyidejűleg szenet, vasércet és salakképző anyagot viszünk be a reakcióedényben levő gyűrűövezet belsejébe, ahol redukáló atmoszférában folyékony, nyersvashoz hasonló összetételű adag képződik és ez az adag a következő oxidáló atmoszférában acéllá alakul át. A folyékony adag képzését üreges edénnyel is lehet elkezdeni, azonban lehet a kezdéshez egy rész folyékony nyersvasat is adagolni és ezt az adagot szén és érc hozzáadásával növelni, amikor az adagolás sebes-Bégét úgy szabályozzuk, hogy a szükséges hőmérsékletű, folyékony fürdő keletkezzen." Az acéllá való átalakítást azután ugyanabban az edényben végezzük. A betét foszfortartalma szerint a frissítőközeg egyidejű ráfúvása mellett a salakképző anyagoknak, mint CaO-nak adagolását addig végezzük, míg csak egy hígfolyós, reakcióképes salak nem képződik, amely felveszi a foszfor legnagyobb részét. Egy- vagy többszöri lesalakozás után a folyamat befejeződik. A folyamat utolsó fázisában adalékanyagot már nem viszünk be, csak oxigént fúvunk be. A találmány szerinti eljárás nagyon gyors reakcióképes salakképződést tesz lehetővé. A sugártest belsejébe vezetett finomszemcsés salakképző anyagok keresztülhaladnak a felhevített gyűrű alakú reakciózónán, itt leolvadnak és gyorsan reagálnak a vasban levő kísérőanyagokkal, illetve szennyezésekkel. Az eljárást lehet úgy irányítani, hogy a .foszfortartalom néhány perc alatt 2,0%ról 0,3—0,4%-ra csökken, míg a szén mennyisége 2,0—2,5%. Ezt eddig még egyetlen ismert eljárással sem lehetett megcsinálni. A szakember számára könnyen érthető, hogy az elért alkalmazkodóképesség az eljárást széles területen alkalmazhatóvá teszi.. Tetszőleges összetételű nyersvasfajtákat, szilárd nyersvasakat, érceket és .hulladékfémféleségeket akár folyékony betétanyag beadagolásával, akár anélkül nehézség nélkül lehet feldolgozni. A találmány szerinti eljárás niás eljárásokkal, rendszabályokkal is .kombinálható, amelyek nyersvasak frissítésénél különleges esetekben már beváltak, így pl. a folyékony betét a kész acél egy részéből, és az előző adag végsalakjának egy részéből képezhető, amikor a betét érc és szén hozzáadagolásával egyidejű fúvatás mellett növelhető. A frissítési fázis folyamán, ha pl. a széntartalom 2,5—2,0% és még mindig nagy a foszfortartalom, akkor lehet fölös 'mennyiségű, pl. lángsalak alakjában levő vasoxidot hirtelen beadagolni és azután lesalakozni. Ez a rendszabály, mint ismeretes, nagyon gyors foszforkivonást eredményez. A találmány szerinti eljárás továbbá használható az acélok finomításához és utókezeléséhez is. Az adalékanyagok fajtájának és mennyiségének, illetve a fúvóközegnek egymáshoz alkalmazkodó szabályozási . lehetősége, és különösen az oxigénmennyiségnek a beadagolt szénmennyiségtől függő beállítása lehetővé teszi, hogy váltakozva oxidáló, redukáló, vagy semleges atmoszférát állítsunk be a reakcióedényben. Ezért, ha szükséges, az acél előállítása után redukáló utókezelési fázist is lehet beiktatni, és a kész acélhoz ötvözőelemekeí, mint Mn-t, Ni-t, Cr-ot is lehet ötvözni. Sok esetben az ötvözoelemek bevitele előtt a betétet fel kell hevíteni. A találmány szerinti eljárással ez a feladat is 'könnye:'. megoldható. A találmány szerinti eljárás az ötvözésnek egy különösen előnyös és gazdaságos módját teszi lehetővé, amennyiben az ötvözetképző anyagokai oxidok, mint krómoxid, molybdénoxid. mangánoxid és hasonlók formájában, illetve ilyen oxidokat tartalmazó ércek formájában redukáló anyagokkal keverve visszük be. Redukáló anyagként szén- vagy alumíniumport alkalmazunk és az atmoszférát redukáló állapotban tartjuk. A gyűrű alakú reakciózónában levő nagy hőmérséklet következtében ilyen módon sikerül az oxidokat redukálni és a vasat ötvözni. Ez eddig egyetlen ráfúvásos eljárásnál sem volt lehetséges, mert eddig ötvözőként a lényegesen drágább tiszta fémeket vagy előötvözeteket kellett a vasba vinni. A találmány magában foglalja az ismertetett eljárás foganatosítására való berendezést is. A rajzok egy kiviteli példát ismertetnek. Az 1. ábra a berendezés vázlata. A 2. ábra a fúvócső végének nagyított léptékű függőleges metszete. A 3. ábra a fúvóberendezés felső részének függőleges metszete. A 4. ábra a. berendezéssel keltett sugárkúp metszetének nézeti vázlata. A tűzálló béléssel ellátott 1 tégely fölött a 2 fúvócső emelhetően és süllyeszthetően van elrendezve. A fúvócső függőleges vezetésére a 3 tartószerkezet szolgái, amely a 4 fogasléccel is el van látva, azonban ehelyett alkalmas vezetőelem is használható. A fúvócső (2. ábra) a belső 5 csőből és a külső 6 hűtőköpenyből áll. A fúvóközeg, pl. oxigén, a belső 5 csőben nyomás alatt áramlik. A belső 5 cső és a 6 köpeny közötti térben a 7 vezetőcső van elrendezve, úgyhogy a hűtőközeg körben áramlik. A fúvócső célszerűen nagyszilárdságú anyagból levő 8 végdarabja