149648. lajstromszámú szabadalom • Hordozható egyenáramú áram- vagy feszültségerősítő

2 149.643 értékénél fogva nincs befolyása a mérési értékekre. A kapcsolást lényegében egyes szerelési csoportokra tagoltuk. Ezek az E bemenő modulátor, a V erősítő, a D demodulator, G a vibrátor vagy rezgőkondenzátor üzemfrekvenciájának generátora és T feszültségtranszíormátor. Az erősítendő feszültségeket, illetőleg áramokat az E modulátor bemenő kapcsaira kötjük és ezek a modulátort négyszögfeszültség alakjában hagyják el, amelyet utána következő csővel erősítünk. A négyszögfeszültséget azután ezt követő V váltakozó áramú erősítővel továbberősítjük és végül a D demodulátonban csaknem tiszta egyenárammá alakítjuk, amelyet azután Ms mérőműszerrel vagy valamely hasonlóval indikálunk. A modulátorban vagy demodulátorban található átkapcsoló érintkezőket, illetőleg rezgőkondenzátort egy, a modulációs frekvenciával szinkron működtetett polarizált relé gerjeszti, illetőleg vezérli. Az ehhez szükséges áramot G generátor szolgáltatja. A teljes áramellátás egy fűtő (eleimről)-telepről történik, amely az anód és egyéb gyorsító feszültségeket szolgáltató T transzformátorral van kapcsolatban, amely a telep egyenáramát előzetes szaggatás után transzformálja. A következőkben a találmányt egy kiviteli példán kapcsolások segítségével közelebbről magyarázzuk. Az egyes leírt szerelési csoportokat például miniatűr alkatrészekből építhetjük fel speciálisan akkumulátor telepüzem számára. Az 1. ábra az összekapcsolt szerelési csoportoknak elvi kapcsolása, a 2. ábra az E bemenő modulátor vibrátoros kapcsolása, a 3. ábra az E bemenő modulátort b rezgőkondenzátorral mutatja, a 4. ábra V erősítőrésznek elektroncsöves kivitelét mutatja, az 5. ábra a V erősítő tranzisztoros kivitele. a 6. ábra a D demodulator csoportját mutatja transzformáló rral, a 6a. ábra a demodulálL áram időfüggvénye, a 7. ábra ugyanezt a csoportot mutatja kondenzátoros csatolással, a 8. és 9. ábrák a G feszültséggé«erátort tranzisztoros kivitelben multivibrator kapcsolásban, illetve ellenütemű kapcsolásban transzformátorral, és visszacsatolással mutatják, imíg a 8a. és 8b. ábrák az A ill. Ä relé vezérlőáramidő függvénye, a 10. és 13. ábrák T feszültségtranszíormátort ábrázoljá'k. Itt a 10. ábra tranzisztor tranzverter elrendezést mutat, míg a 13. ábra kisinduktort és mechanikus megszakítót ábrázol. A 11. és 12. ábra a b rezgőkondenzátor kiviteli részleteit mutatja. a 14. ábra a 6, és 7. ábrákon bemutatott D demodulator egy más lehető kivitelét mutatja gyűrűs modulátor kapcsolásban. A kapcsolás szerinti berendezés működési módja az egyes szerelési csoportokban a következő. Ahog3? a 2. ábrából látható, áramerősítésnél az áram hozzávezetése E modulátorhoz 1 és 2 bemenő kapcsokon történik, míg a keletkezett négyszögfeszültséget a 3 kivezetőn vezetjük el. A C beimenő kondenzátor kisütése folyamatos áttöltés útján történik a átváltó érintkező segítségével (2. ábra) és egy átkapcsolható Cl—C3 fokozatkondenzátor útján. Sch 1 kapcsoló segítségével a Cl, C2 ... fokozatkondenzátorok bármelyike rákapcsolható, amivel a feszültségamplitudó nagyságát változtatni tudjuk úgy, hogy ezzel a kapcsolóval a mérési határt és az érzékenységet választásunk szerint növelhetjük, illetőleg megváltoztathat] uk. A találmány szerinti kapcsolásban nem kritikus az igen nagy ellenállásértékű Re rácsellenállás (1. ábra). Az ismert elrendezésekhez képest alig befolyásolja az előállított váltakozó feszültség négyszög alakját. Az ismert berendezéseknél ugyanis az alkalmazott kondenzátort periodikusan aránylag kis Re rácsellenálláson keresztül sütik ki és a rácsvezérlésre szolgáló feszültségesés az ellenállás tulajdonságaitól függ. A találmány szerint a C bemenő kondenzátort (2. ábra) csak a átváltó érintkező segítségével a Cl, .... C3 foikozatkondenzátorok egyikén keresztül sütjük ki periodikusan. Ebben a folyamatban az Re (1. ábra) rácsellenállás — éppen nagy ellenállása következtében — csak jelentéktelen mértékben vesz részt. Csak arra szolgál, hogy az Rö csőhöz (1. ábra) a rácselőfészültségét hozzávezesse. Igen csekély mérőáramok esetén a dinamikus rácsellenállás csökkentése céljából Rö céliára elektrométer-csövet alkalmazunk. Minthogy a mindenkori rákapcsolt Cl—C3 fokozatkondenzátort csak az a átváltó érintkezőn keresztül és csak kis ideig töltjük fel és sütjük ki, a C bemenő kondenzátoron nagyobb közepes feszültség fog beállni, mint az ismert megoldásoknál. Ezáltal egyidejűleg nagyobb érzékenységet is érünk el az isimért elrendezésekhez képest, amelyeknél a C bemenő kondenzátorból kapcsolásnál tartós áramot vesznek ki. Az érzékenység további növelését a találmány értelmében az igen kicsiny vibrátor frekvenciával érjük el. Az igen kicsiny vibrátor frekvencia teszi végül is lehetővé a mechanikus úton, vibrátor segítségével történő pontos egyenirányítást. A 3. ábra szerinti feszültségerősítésre használt rezgőkondenzátoros rendszer — ahol a b rezgőkondenzátor a bemenő kondenzátor — mechanikus felépítése az ismert elrendezésekhez képest aránylag egyszerű. A kondenzátor rezgőelektródájának rezgési amplitúdója — amint ezt a 11. és 12. ábrák kapcsán később megvilágítjuk — itt mechanikusan határolt úgy, hogy működtetése olyan poláros reléről is történhet, amelyiknek sern amplitúdó, sem. pedig frekvencia szempontjából nem kell állandónak lennie. Minthogy a rezgőkondenzátor gyakorlatilag négyszögfeszültséget szolgáltat és a gerjesztési frekvencia a találmány értelmében aránylag alacsonyra van választva, itt is lehetséges a pontos mechanikus egyenirányítás vibrátor (illetve demodulator) útján. A négyszögifeszültség alakja következtében — ugyanúgy, mint a vibrátoros erősítőnél — az egyenirányítás után a hullámossága igen csekély. A kis gerjesztő frekvencia következtében