149648. lajstromszámú szabadalom • Hordozható egyenáramú áram- vagy feszültségerősítő

149.648 3 célszerű — ugyanúgy mint a vibrátoros erősítőnél — igen kicsiny bemenő feszültségek esetén elektrornétercsövet alkalmazni, amelynél a dinamikus rácsellenállás megfelelően kicsiny. A 3., 11. és 12. ábrák szerint az erősítendő egyenfeszültséget b rezgőkondenzátorhoz vezetjük, amely ezt az említett négyszögfeszültséggé alakítja át és a Cl, C2, C3 ... fokozatkondenzátorokat, amelyekkel a méréshatár állítható — célszerűen többlépcsős kapcsoló segítségével — periodikusan feltölti, illetőleg kisüti. A 3 kapcson ekkor a Rö cső vezérlő feszültsége lesz. Itt a átváltó vagy átkapcsoló érintkezőre .már nincs szükség. A 11. és 12. ábrák a b rezgőkondenzátor részleteit mutatják. Az itt alkalmazott b rezgőkondenzátor (11. ábra) rögzített E lapból és előtte mozgathatóan elhelyezett P lapból áll, amely utóbbi két ütköző között rezeg. A mozgatható P lap mozgását a poláros relé A horgonyáról kapja F rugón keresztül. Az említett négyszög alakú váltakozó feszültséget a 3 szorítón vesszük le. Az 1 cs ?. bernenőkapcsokat jeleznek ugyanúgy, mint a 3. ábrán. 2 bemenő kapocs képletes kettős feltüntetésével azt jelezzük, hogy a relé A horgonya az F rugóval, valamint a rezgőkondenzátorház alsó része azonos potenciálon, (föld, test) vannak. Az A horgony két oldalán levő S és N jelzés a poláros relé A horgonyának déli és északi pólusát jelenti. Különösen nagy bemenő feszültségek esetén úgyis kiképezhetjük a rezgőkondenzátort, hogy annak az első d t

min távolságban elhelyezett D-, átmérőjű rezgőelekíródán kívül egy második, kisebb — előnyösen az előbbinél ,nagyobb á.9 min távolságban elhelyezett — Do átmérőjű elektródája van, amint ezt a 12. ábra mutatja. Ez esetben nagyfeszültségnél S átkapcsolót ez utóbbira kapcsoljuk át. A 4. és 5. ábrák szerint a V váltakozó áramú erősítőt választásunk szerint a 4. ábrán bemutatott többfokozatú szuhminiatűr csöves erősítőként, vagy pedig az 5. ábrának megfelelően többfokozatú tranzisztor erősítőként képezhetjük ki, amely utóbbit hatásos negatív visszacsatolással láthatunk el az Rg ellenállásokon keresztül a B bázisra. A negatív visszacsatolással emellett jó munkapont stabilizálást lehet elérni a hőfok és a kollektorfeszültség-változások tekintetében. Az erősítőn méréshatár-, illetőleg érzékenységváltozást, illetőleg bővítést további negatív visszacsatolással magán az erősítőn lehet elérni a 3 vezetéken keresztül (4. és 5. ábra) azáltal, hogy ezt a negatív visszacsatolási feszültséget az Sch 1 kapcsolón és a Cl, C2 ... fokozatkondenzátorokon (2. és 3. ábra) keresztül vezetjük. Ugyanez a célja az Sch 2 kapcsolónak az RÍ, R2 ... íeszültségosztókkal az 1. ábrán. A 6. és 7. ábra szerint a demodulator tetszés ezer int egy tmnsztforrnáitorlbál (6. ábra) vagy Cos csatolókondenzátorbői (7. ábra) áll. utána következő egyenirányítással a' átváltó érintkezőn keresztül (6., 7. ábra). A 10. 11 kapcsokon ily módon leadott gyakorlatilag tiszta egyenáramot Ms forgotekercf.es mérőműszerrel indikáljuk (1. ábra). Az áram időfüggvényét 6a. ábra mutatja. Az alkalmazott a és a' átváltó érintkezőket, amelyek a például 10 Hz-es üzemeltetési frekvenciának megfelelő periodikus kapcsolás céljára szolgálnak, valamint a b rezgőkondenzátort (?>., 11., 12. ábra), vagy egy polarizált A relé (8. ábra) közös horgonya vagy pedig két egymástól különválasztott polarizált A, A' relé (8. ábra) vezérelheti. A kisfrekvenciás gerjesztő áramot a poláros A, A', illetőleg az egyedüli A' relé tekercse szamára, önmagában ismert módon két multivibrátorkapcsolásban levő tranzisztorral a 8. ábra szerint, vagy pedig, a 9. ábra szerinti ellenütemű generátorkapcsolásiban, R visszacsatoló tekercscsel (ha csak egy A' relé van) állítjuk elő. A feszültségellátás a 10. ábra szerint stabilizált (segédtekercses; és egyenirányítás) tranzisztor tranzv er térrel történik a megfelelő Gr száraz egyenirányítókkel az összes felhasználók számára a szükséges egycnfeszültségeknél. Emellett a tranzverter két tranzisztoros ellenütemű tranzverterként is kiképezhető. Ez esetben a 9. ábrához hasonlóan járulékos szekunder tekercselése, valamint száraz egyenirányítója van. A 13. ábra szerint az A, A' polarizált relék tűimpulzusokkal is vezérelhetők, amelyeket egy a rajzon nem ábrázolt mechanikus megszakítós In kis induktor (a 13. ábra ennek csak szekundertekercselését mutatja), vagy pedig egy tranzisztor tranz.verte.rrel szolgáltat. A kapott tűimpulzusokat egy GL, GL parázsfénylámpás leosztón keresztül továbbvezetjük, amikor is a parázsfénylámpák »mindenkor csali több impulzus után periodikusan, váltakozva gyújtanak és az A, A' reléket ezzel megfelelően vezérlik. Az elrendezést azonban oly módon is kialakíthatjuk,- hogy az In kis induktor, illetőleg a tranzisztor tranzverter egyidejűleg a tápfeszültséget is szolgáltassa az összes felhasználó szániára. Ez esetben a T egyenfeszültségű transzformátor nélkülözhető. A 14. ábra szerint a 6. és 7. ábrán bemutatott demodulator gyűrűs modulátorként is kiképezhető. Ez esetben az egyébként szükséges a' átváltó érintkező elmarad. A gyűrűs .modulátor ekkor négyszög alakú segédfeszültséget szolgáltat. A 14. ábra. emellett azonban multivibrátornak csak a kapcsolás szempontjából fontos részét mutatja és bal oldalt hasonlóképpen csak a V erősítő kimenetén levő transzformátort. Szabadalmi igénypontok: 1. Egyenáram- vagy egyenfeszültségerősítő modulációval váltakozó feszültségű erősítéssel és ezt követő demodulációval, azzal jellemezve, hogy a bemenő kapcsaira (1. ábra, 1 és 2) vezetett egyenáramok vagy egyénieszültségek felvételére párhuzamos nagy ohmos bemenő ellenállástól mentes bemenő kondenzátora (2. ábra C; 3. ábra b) van, amelyhez az erősítendő értékekből velük' arányos értékű négyszög alakú vezérlőimpulzusokat előállító modulátor — egyenárarnerŐLSÍtésnél szaggató, egyenfeszüiltségerősítéisi esetiében rezgőkond enzátor — van kapcsolva és a modulátorhoz a négyszög alakú vezérlőiimpulzusokat a bemenőcső