149648. lajstromszámú szabadalom • Hordozható egyenáramú áram- vagy feszültségerősítő

149.648 3 célszerű — ugyanúgy mint a vibrátoros erősítő­nél — igen kicsiny bemenő feszültségek esetén elektrornétercsövet alkalmazni, amelynél a dina­mikus rácsellenállás megfelelően kicsiny. A 3., 11. és 12. ábrák szerint az erősítendő egyenfeszültséget b rezgőkondenzátorhoz vezet­jük, amely ezt az említett négyszögfeszültséggé alakítja át és a Cl, C2, C3 ... fokozatkonden­zátorokat, amelyekkel a méréshatár állítható — célszerűen többlépcsős kapcsoló segítségével — periodikusan feltölti, illetőleg kisüti. A 3 kap­cson ekkor a Rö cső vezérlő feszültsége lesz. Itt a átváltó vagy átkapcsoló érintkezőre .már nincs szükség. A 11. és 12. ábrák a b rezgőkon­denzátor részleteit mutatják. Az itt alkalmazott b rezgőkondenzátor (11. ábra) rögzített E lapból és előtte mozgathatóan elhe­lyezett P lapból áll, amely utóbbi két ütköző között rezeg. A mozgatható P lap mozgását a poláros relé A horgonyáról kapja F rugón ke­resztül. Az említett négyszög alakú váltakozó feszültséget a 3 szorítón vesszük le. Az 1 cs ?. bernenőkapcsokat jeleznek ugyanúgy, mint a 3. ábrán. 2 bemenő kapocs képletes kettős fel­tüntetésével azt jelezzük, hogy a relé A hor­gonya az F rugóval, valamint a rezgőkonden­zátorház alsó része azonos potenciálon, (föld, test) vannak. Az A horgony két oldalán levő S és N jelzés a poláros relé A horgonyának déli és északi pólusát jelenti. Különösen nagy bemenő feszültségek esetén úgyis kiképezhetjük a rezgőkondenzátort, hogy annak az első d t min távolságban elhelyezett D-, átmérőjű rezgőelekíródán kívül egy második, kisebb — előnyösen az előbbinél ,nagyobb á.9 min távolságban elhelyezett — Do átmérőjű elektró­dája van, amint ezt a 12. ábra mutatja. Ez eset­ben nagyfeszültségnél S átkapcsolót ez utóbbira kapcsoljuk át. A 4. és 5. ábrák szerint a V váltakozó áramú erősítőt választásunk szerint a 4. ábrán bemuta­tott többfokozatú szuhminiatűr csöves erősítő­ként, vagy pedig az 5. ábrának megfelelően több­fokozatú tranzisztor erősítőként képezhetjük ki, amely utóbbit hatásos negatív visszacsatolással láthatunk el az Rg ellenállásokon keresztül a B bázisra. A negatív visszacsatolással emellett jó munkapont stabilizálást lehet elérni a hőfok és a kollektorfeszültség-változások tekintetében. Az erősítőn méréshatár-, illetőleg érzékenység­változást, illetőleg bővítést további negatív vissza­csatolással magán az erősítőn lehet elérni a 3 vezetéken keresztül (4. és 5. ábra) azáltal, hogy ezt a negatív visszacsatolási feszültséget az Sch 1 kapcsolón és a Cl, C2 ... fokozatkondenzátoro­kon (2. és 3. ábra) keresztül vezetjük. Ugyanez a célja az Sch 2 kapcsolónak az RÍ, R2 ... íeszültségosztókkal az 1. ábrán. A 6. és 7. ábra szerint a demodulator tetszés ezer int egy tmnsztforrnáitorlbál (6. ábra) vagy Cos csatolókondenzátorbői (7. ábra) áll. utána követ­kező egyenirányítással a' átváltó érintkezőn ke­resztül (6., 7. ábra). A 10. 11 kapcsokon ily módon leadott gyakor­latilag tiszta egyenáramot Ms forgotekercf.es mérőműszerrel indikáljuk (1. ábra). Az áram idő­függvényét 6a. ábra mutatja. Az alkalmazott a és a' átváltó érintkezőket, amelyek a például 10 Hz-es üzemeltetési frek­venciának megfelelő periodikus kapcsolás céljára szolgálnak, valamint a b rezgőkondenzátort (?>., 11., 12. ábra), vagy egy polarizált A relé (8. ábra) közös horgonya vagy pedig két egymástól külön­választott polarizált A, A' relé (8. ábra) vezérel­heti. A kisfrekvenciás gerjesztő áramot a poláros A, A', illetőleg az egyedüli A' relé tekercse sza­mára, önmagában ismert módon két multivib­rátorkapcsolásban levő tranzisztorral a 8. ábra szerint, vagy pedig, a 9. ábra szerinti ellenütemű generátorkapcsolásiban, R visszacsatoló tekercs­csel (ha csak egy A' relé van) állítjuk elő. A feszültségellátás a 10. ábra szerint stabili­zált (segédtekercses; és egyenirányítás) tranzisz­tor tranzv er térrel történik a megfelelő Gr száraz egyenirányítókkel az összes felhasználók számára a szükséges egycnfeszültségeknél. Emellett a tranzverter két tranzisztoros ellenütemű tranz­verterként is kiképezhető. Ez esetben a 9. ábrá­hoz hasonlóan járulékos szekunder tekercselése, valamint száraz egyenirányítója van. A 13. ábra szerint az A, A' polarizált relék tűimpulzusokkal is vezérelhetők, amelyeket egy a rajzon nem ábrázolt mechanikus megszakítós In kis induktor (a 13. ábra ennek csak szekunder­tekercselését mutatja), vagy pedig egy tranzisztor tranz.verte.rrel szolgáltat. A kapott tűimpulzusokat egy GL, GL parázs­fénylámpás leosztón keresztül továbbvezetjük, amikor is a parázsfénylámpák »mindenkor csali több impulzus után periodikusan, váltakozva gyújtanak és az A, A' reléket ezzel megfelelően vezérlik. Az elrendezést azonban oly módon is kialakít­hatjuk,- hogy az In kis induktor, illetőleg a tran­zisztor tranzverter egyidejűleg a tápfeszültséget is szolgáltassa az összes felhasználó szániára. Ez esetben a T egyenfeszültségű transzformátor nél­külözhető. A 14. ábra szerint a 6. és 7. ábrán bemutatott demodulator gyűrűs modulátorként is kiképez­hető. Ez esetben az egyébként szükséges a' át­váltó érintkező elmarad. A gyűrűs .modulátor ekkor négyszög alakú segédfeszültséget szolgáltat. A 14. ábra. emellett azonban multivibrátornak csak a kapcsolás szempontjából fontos részét mutatja és bal oldalt hasonlóképpen csak a V erősítő kimenetén levő transzformátort. Szabadalmi igénypontok: 1. Egyenáram- vagy egyenfeszültségerősítő mo­dulációval váltakozó feszültségű erősítéssel és ezt követő demodulációval, azzal jellemezve, hogy a bemenő kapcsaira (1. ábra, 1 és 2) vezetett egyen­áramok vagy egyénieszültségek felvételére pár­huzamos nagy ohmos bemenő ellenállástól mentes bemenő kondenzátora (2. ábra C; 3. ábra b) van, amelyhez az erősítendő értékekből velük' arányos értékű négyszög alakú vezérlőimpulzusokat elő­állító modulátor — egyenárarnerŐLSÍtésnél szaggató, egyenfeszüiltségerősítéisi esetiében rezgőkond enzá­tor — van kapcsolva és a modulátorhoz a négy­szög alakú vezérlőiimpulzusokat a bemenőcső

Next

/
Oldalképek
Tartalom