149647. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható hatótávolságú URH frekvencia modulációs távvezérlő berendezés pl. darukhoz

2 149.647 További előnye, hogy külön reteszelés nem szük­séges, mivel az ellentétes mozgások, pl. emelés, süllyesztés működését egy iadooßzcillator végzi azáltal, hogy az két csatornára kapcsolható át. Az adóberendezés kis súlya és mérete miatt a munkaterületen a kezelő mozgása nem akadá­lyozott, továbbá a vevőberendezés' kis helyszük­séglete és súlya miatt a darukba a kapcsolótér méretváltoztatása nélkül beépíthető. A találmány szerinti berendezés a rajzokon bemutatott példakénti kivitel kapcsán az aláb­biakban van részletesen ismertetve. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti vezérlő­berendezés adókészülékének példakénti kapcsolási vázlatát mutatja, a . 2. ábra a vezérlőberendezés vevőkészülékének példakénti kapcsolási vázlatát mutatja, a 3. ábra a kapacitás változtatását biztosító pél­dakénti kivitelben vett vibrációs kondenzátort ábrázolja. Az 1. ábrán egy olyan adóoszcillátor szerepel, melynek elektroncsöve 1 ultraaudion rendszerű kapcsolásban állítja elő az állandó vivő frekven­ciát. A frekvenciamoduláció előidézésére az 1 elekt­roncső vezérlőrácsára kapcsolt 2 vibrációs kon­denzátor szolgál, mely kapacitás változás útján lebegteti a vivőfrekvencia frekvenciáját két szélső érték között. E vibrációs kondenzátor lényegében olyan rezgőnyelv, amely ötven Herz frekvenciájú mágneses mező hatására két féme­sen összekötött lapocska között rezeg és így a hálózati frekvencia kétszeresének .megfelelő ka­pacitás változás érhető el, azaz a vivőfrekvenciái: száz Herz-es hangnak megfelelő frekvenciában moduláltuk. Az oszcillátor működésbe hozása három állású 3 átkapcsolóval történik. Az átkapcsoló 0 állás­ban az 1 elektroncső segé.drács áramkörét tartja megszakítva. Ha a 3 átkapcsoló E állásban zárja a segédrács áramkörét, az oszcillátor a pl. száz Megaherz frekvencián rezgésbe jön. Ha az 3 átkapcsolót S állásiba állítjuk, a segédrács áram­körének zárásán kívül még egy 4 jelfogó áram­körét is zárjuk, amely egy 5 elhangoló konden­zátort kapcsol az anód áramkörébe a 6 rezgő'köri tekerccsel párhuzamosan, mellyel az oszcilláló!' frekvenciáját egy más vivőfrekvenciára, pl. száz­három Megaherzre állítja be. Ezen oszcillátoron előállított kétfajta vivőfrekvencia 'működteti a daru két ellentétes mozgásának (emelés, süly­lyesztés) mágneskapcsolóit. E két frekvenciamodu­lált vivőfrekvencia kisugárzása egy pl. negyed­hullámú 7 dÍDÓlantennával történik, melyre a nagyfrekvenciás energiát egy 6a kicsatoló tekercs­csel juttatjuk. Az adóoszcillátorok egyenárammal való ellátá­sát a hálózati váltakozó áramból 8 szelén, vagy elektroncsöves egyenirányító segítségével bizto­sítjuk. A fűtőfeszültséget ugyancsak a hálózati váltakozó áramból transzformátor útján nyerhet­jük. Az egyenáramú áraimkörbe kapcsolt 9 potencio­méter segítségével az adó hatótávolságát szabá­lyozhatjuk a feszültség változtatása révén. A 2. ábrán egy olyan vevőberendezés szerepel, amely az adó által kisugárzott jelet a 10 vevő­antenna — negyedhullámú dipólantenna — segít­ségével végzi és a 11 előerősítőcső vezérlőrácsára juttatja. Az előerősítő kaszkód kaposolású, mely az adóoszcillátor által sugárzott frekvencián erő­sít. A felerősített jel egy 12 keverőcső pentóda részének vezérlőrácsára kerül. E vezérlőrács egy 13 kondenzátoron keresztül a keverőcső trióda részének rácsával van összekötve. E trióda tulaj­donképpen egy oszcillátor, melynek előállított nagyfrekvenciás jele keveredik a bejövő felerő­sített jellel és ennek eredményéképpen, egy kü­lönbségi frekvencia jön létre. Ezen frekvencia pl. hét—tíz Megaherz értékű, tehát nagymérték­ben erősíthető. Az így átalakított jel egy 14 sáv­szűrőn kerül a különbségi frekvencia erősítő 15 cső vezérlőrácsára. Ez az erősítőcső' egy arány­detektor fokozatot táplál, mely a frekvencia­modulált jeltől leválasztja a moduláló frekvenciát a 16 detektorcső kettős-dióda és a hozzákapcsolt áramköri elemek segítségével. Az így leválasztott, pl. száz Herz-es jelet ugyan­azon 16 elektroncső triódarésze felerősíti. A vevő utolsó fokozatát a 17 kapcsolócső képezi, amely olyan el őfészültségét kap, amely a kapcsolócsövet lezárt állapotban tartja. Ha a kapcsolócső m. előző elektroncső trióda részének 18 anódkohden­zátorán keresztül vezérlőjelet kap, kinyit es az anód áramkörében levő 19 jelfogó meghúz és zárja az utánkapcsolt 20 relé működtető áram­körét, melyre annak működtető tekercse behúz és a daru pl. emelési mozgását előidéző mágnes­kapcsolónak impulzust ad. A 19 jelfogó a bejövő jel vagy a kisfrekven­ciás jel .megszűnésének pillanatában elenged. mely által az utánikaposolt 20 relé működtető áramkörét megszakít;a. A 16 elektroncső triódarésze és a 17 kapcsoló­cső vezérlőrácsa közé kapcsolt 18 kondenzátor esetleges átütése esetén -a 17 kapcsolócső téves kapcsolásának kiküszöbölésére és a feltétlen biz­tos működés elérése céljából egy mechanikusan reteszelt egyszer megszakító 21 jelfogó van be­építve, mely a 18 kondenzátor esetleges átütésé­ből keletkező impulzus hatására megszakít és alap helyzetbe való visszaállítása kézzel állítható retesz feloldásával történik, ha a meghibásodott kondenzátor kicserélése megtörtént. Az ábrán szaggatott vonallal fel van tüntetve az ellentétes mozgás -— mely pl. süllyesztés — után­kapcsolt 22 reléje, melynek működését az előb­biekben leírt, de más vivőfrekvencián működő másik vevőberendezés 23 jelfogója működtet az előbbivel azonos módon. A két utánkapcsolt 20 és 22 relé működtető tekercse egy nyugvóárarnu segódérintkeztőn keresztül egymással reteszelve van és el van látva továbbá egy-egy nyugvó­áramú segédérintkezővel a nulla-állás reteszelése céljából. A vevőberendezés egyenárammal való ellátását a hálózati váltakozó áramból szel én vagy elektron­csöves 24 egyenirányító segítségével biztosítjuk. A fűtőfeszültséget ugyancsak a hálózati váltakozó áramból transzformátor útján nyerhetjük. A 3. ábra bemutatja az 1. ábra kapcsolási raj­zán szereplő kapacitás változást előidéző 2 vib­rációs kondenzátort, mély áll egy U-alakú 25. vasmagból, 26 gerjesztőtekercsből, 27 rezgőnyelv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom