149629. lajstromszámú szabadalom • Műszer-proporciométer gáznemű vagy cseppfolyós halmazállapotú anyagok mennyiségi arányának jelzésére
2 149.629 terheléseknél a mennyiségi arányoknak változó nyomásarányok felelnek meg. Vagyis az előre legyártott műszer független legyen az égő rendszerétől is. A találmány lényegét az alábbi rövid elméleti levezetés világítja meg. Mérőperemen átfolyó, illetőleg a szabályozó szerv és a kiömlő keresztmetszeten átfolyó közeg menynvisége M —ki pi—P2 (m3/ó) ahol pi—p^ = a kiömlő keresztmetszet kétoldali nyomáskülönbsége. Ha a kiömlő keresztmetszet utáni nyomás állandó, mint pl. a tüzelőberendezéseknél, sőt kemencéknél ez a nyomás általában nulla, azaz p-j = 0, úgy fenti összefüggés szerint a kiömlő keresztmetszet előtti nyomás változása szabja meg az átfolyó mennyiség változását, illetőleg ez a nyomás határozza meg magát az átfolyó mennyiséget. Ha a levegőmennyiség (L nv'/ó) és gázmennyiség (G m3/ó) aránya állandó, azaz L/G = konstans. úgy a szabályozó tolattvú és kiömlő keresztmetszetek között mért pi levegőnyomás és p? gáznyomás arányára írható, hogy Pi = konstans, illet'/ Pl. egy gázégőnél a gáz- és levegőcsonkban az alábbiak szerint alakulnak a nyomásértékek: pi; — 10 20 40 80 160 mm v. o. Pi= 20 40 80 160 320 mm v. o. Állapítsuk meg a gáznyomás változásának, azaz a terhelés változásának függvényében a) a levegő- és gázmennyiségek arányát, ami nem egyéb, mint a fenti nyomások négyzetgyökeinek aránya,- mert a mennyiségek ezektől csak egy konstansban különböznek; b) maguknak a nyomásoknak, az arányát és c) a gáznyomás arányát a levegőnyomás és gáznyomás különbségéhez pff = 3,15 4,46 6,3 8,93 12,6 |/p1= 4,46 6,3 8,93 12,6 17,9 L I Pi —=-pr= 1,41 1,41 1,41 1,41 1,41 VPg = konstans-= 2 Pj_ Ps Pg _ Pi—ps 2 2 2 = konstans 11 1 1 = konstans Pa = konstans. Pl Utóbbi esetben azonban —— 1 = konstans Pa szintén, vagyis .. , Pl—Pc közös nevezőre hozva = konstans és Pb Pb ennek reciprokára is áll, hogy ' - konstans. Pi—Pb Hasonló módon levezethető, hogy = konstans szintén. Pl pg—Pi Vagyis ha az említett helyekről vett egyik nyomást arányba állítjuk az említett helyről vett két nyomás különbségével és ezt az arányt fenntartjuk, úgy a mennyiségek aránya is állandó marad. Ugyanaz következik be akkor is, ha az említett két helyről vett nyomások arányát rögzítjük. A találmány szerinti proporciométer működésének alapja a klasszikus módszerrel szemben (mérőperemek kétoldali nyomáskülönbségének aránya) vagy a szabályozó szervek és kiömlő keresztmetszetek közötti nyomások arányának rögzítése az optimális üzemi helyzetben, — úgy, amint az a 148 767 lajstromszámú szabadalom tárgyát képező találmánynál történik —, vagy pedig az egyik nyomás, valamint a két nyomás különbségének egymásközti arányának rögzítése. A találmány szerinti proporciométernél mindkét kapcsolási módot alkalmazhatjuk. A továbbiakban számszerű példát vizsgáljunk. Annak folytán, hogy az utóbbi esetben az egyik nyomást kapcsoljuk a két nyomás különbségéhez elérjük, hogy a műszerekén kisebb műszerkitérés jelentkezik, mintha csak a nyomásokat hasonlítottuk volna össze. Vagyis a két nyomás különbségének felhasználása lehetővé teszi a műszer méreteinek további csökkentését, olcsóbbítását, tömeggyártásra való alkalmasságát. Abban az esetben, amidőn a nyomások egyike sem akkora, hogy a megengedettnél nagyobb műszerkitérés jelentkezne, a proporciométerhez magát a két nyomást kapcsoljuk s ezeknek meg-; felelő műszerkitéréseket egyenlősí tjük. • i A találmány szerinti proporciométer egy mikromanométerből és egy. egyfolyadékos különböző szárvastagságú kicsinyítő U-csöves manométerből áll. A két manóméiért vagy mint manométert használjuk és mindegyikhez isimért módon a szabályzószerv és kiömlő keresztmetszet közötti nyomást kapcsoljuk, vagy pedig a találmány szerint az egyiket manométerként, a másikat pedig differenciál-manométerként használjuk. Ez azt jelenti, hogy a kettő közül az egyik manométerhez az egyik közeg szabályzószerve és kiömlő keresztmetszete közötti nyomási kapcsoljuk, a másik manométerhez pedig mint differenciálmanométerhez a két közeg szabályzószerve és kiömlő keresztmetszete közötti kétféle nyomást kapcsoljuk a differenciál-manométer két ágához. A másik esetben ismert módon úgy is használhatjuk a találmány szerinti műszert, hogy ahhoz a két közeg említett helyekről vett nyomásait kapcsoljuk és ebben az esetben a két • manómétert manométerként használjuk. A kicsinyítő , U-cső,nek úgy, választjuk meg kétoldali szárvastag
