149629. lajstromszámú szabadalom • Műszer-proporciométer gáznemű vagy cseppfolyós halmazállapotú anyagok mennyiségi arányának jelzésére
149.629 3 ságait, ho y a rendelkezésre álló műszer kitérésének lélelő nagyságrendű kitérés jelentkezzék a lég igyobb terhelésnél, a mikromanométer csövét pedig oly szögállásba állítjuk, hogy számszerűleg ugyanakkora műszerkitérés jelentkezzék mindkét manométernél az optimális üzemi helyzet beállítása után. A találmány érteinkében vagy úgy alakítjuk ki a műszert, hogy a mikromanométer csövének 0-pontja és a kicsinyítő U-csőnek 0-pontja egybeesik, vagy pedig úgy, hogy a két cső 0-pontja, azaz a műszerkitérések kezdőpontja a csövek vastagságától függően egymás közelében, de a közös 0-vonalon helyezkedik el. Az összetartozó ir.űszcrkitérések számértékeit skálán számokkal vagy görbékkel rögzíthetjük. Abban az esetben, ha csak nyomásokat veszünk az aránymutatáshoz igénybe, úgy rendszerint a kisebb nyomást a mikromanométerhez kapcsoljuk. Abban az esetben, ha az egyik manóméiért manométerként. a másikat differenciál-manométerként használjuk, úgy a kisebb értékű nyomást, ill. nyomásdifferenciát célszerű a mikromanométerhez kapcsolni. Amennyiben a fenti elméletileg igazolható . összefüggés a nyomásarányok és mennyiségi arányok állandósága között esetleges torzító hatások miatt nem teljesen pontosan következnék be egyes esetekben, úgy ez figyelembe vehető. Énnek káros hatása kiküszöbölhető az összetartozó nyomás, ill. nyomáskülönbségeknek megfelelő műszerkitérések rögzítésével, megfelelő skálabeosztás elkészítésével. A találmány szerinti műszer egyik példaképpeni kiviteli alakját az 1.. 2. és 3. ábrák tüntetik fel. Az 1. ábra a /találmány szerinti aránymutató műszerberendezés (proporciométer) függélyes metszetét tünteti fel. A 2. ábra a proporciométer kapcsolását mutatja be egy gázégővel kapcsolatban. A 3.^ ábra pedig a műszer egyik példaképpeni skálamegoldását tünteti fel. A viszonylag nagy keresztmetszetű 1 palack 2 csatlakozó csonkjához a 3 gumicső útján a 4 •forgatható, üvegcső csatlakozik. Utóbbi a..vízszintes 5 tengely körül — amely a 0-vonalon halad át — a függélyes síkban 90°-kal elfordítható. Vízszintes helyzetében a 0-vonallal esik egybe, függélyes helyzetében pedig arra merőlegesen áll. A 4 üvegcsőhöz a 6 gumicső' csatlakozik és ennek végét a túlfolyás meggátlására a 7 tartó rögzíti. Az 1 palackhoz a 8 gumicsővel kapcsoljuk a 9 gáznyomás csatlakozócső egyik 10 ágát. Utóbbiban a 11 csap helyezkedik el, amely csak akkor van nyitva, ha ahhoz az egyik manométert, ill. differenciál-manométert hozzákapcsoljuk. A 9 nyomáscsatlakozó cső másik ága a 12 csonk. A műszer másik, pl. levegőnyomás-csatlakozó 13 csöve szintén kétágú. Az egyik ,14 ágában a 15 csap helyezkedik el, másik ága a 16 csonk. A műszer másik manométere akár manométerként, akár differenciál-manométerként használható. Ez egy egyfolyadékos kicsinyítő U-csöves manométer. Ennek egyik cserélhető 17' üvegszára a 10 gumicsőbe kapcsol a 19 beépített csőhöz, s ez a 20 gumicsővel kapcsolódik a függélyes helyzetű, fix, szintén cserélhető 21 üvegcsőhöz. A« 17 cső d> átmérőjének és a 21 cső ú-> átmérőjének arányától függ, hpgy a 0-vonaltól felfelé a 21 csőben milyen magasra emelkedik a folyadék egy bizonyos nyomásértéknél. Ha d, = d2 a 21 csőben felfelé fele akkora műszerkitérés jelentkezik, mint a nyomásnak megfelelő v. o. mm, hosszúság. Ha di>d2, úgy a felfelé való kitérés a felényi v. o. mm távolságnál nagyobb, ha pedig di^d2, úgy a felfelé való kitérésnél ennél kisebb. Ügy kell megválasztani di és d2 csövek átmérőjét, hogy a 0-vonaltól felfelé jelentkező műszerkitérés a legnagyobb nyomás, ill. nyomáskülönbség esetében a megengedhető maximális érték közelében legyen. A 17 csőhöz pl. a 22 gumicső útján a IS nyomást vezető csonkot kapcsoljuk, a 21 csőhöz pedig a 23 gumicső útján a 12 nyomást vezető csonkot. A 24 skálrlrp cé'szerűen belülről megvilágítható. A 24 sííálaiapra körives skálát is felviheí ank. de lehet e helyett a 4 csonkhoz rögzített 2i. a skálalapot is alkalmazni, amelynek a'21 cső mellett elhelyezett 24 b skálalap felel meg. Az 1 palackot a víznívónak a 0-vonalba való beállítása céljából a 25 csavarral emelhetjük vagy süllyeszthetjük. A 17 és 19 csöveket a 23 burkolócső védi. A 17 csőben levő folyadéknak a 0-vcnalra való beszabályozása céljából a 27 pl. gumilabdát összekötjük a 28 csatlakozócső útján a 19 csővel és a 29 szorító csavarzat útján összeszoríthatjuk vagy tágíthatjuk a 27 labdát. A 2. ábrán látható a műszer kapcsolása. A 30 égőház 31 levegő csatlakozó csonkjához vez: tő 32 légvezetékbe van a 33 levegő tolattyú beépítve. A 34 csonkhoz vezető 35 gázvezetékbe pedig a 36 gáztolattyú van beépítve. Az égő levegőteréből vezet ki a 37 csonk, amit a 38 gumicső köt össze a 11 műszerdobozon levő 13 csatlakozóval. Az égő gázteréböl vezet ki a 39 csonk s ezt a 40 gumicső köti össze a műszer 9 csatlakozó csonkjával. Az ábrán látható még a 41 keverőtér, ami átvezet a 42 égőkő-diffúzorba. A tűztérből a 43 nyíláson át lehet az égő előtt füstgázt elszívni az optimális aránynak füstgázelemzéssel történő beállítására. Abban az esetben, amidőn az említett két nyomást kívánjuk egymással összehasonlítani — pl. a Pa gáznyomásnak megfelelő műszerkitérést a 4- csőben, a pl. levegőnyomásnak megfelelő műszerkitérést a 21 csőben elmozduló folyadékszinttel szemléltetjük — a műszer 23 összekötő gumicsövét eltávolítjuk, a 12 csőcsonkot alulról egy dugóval elzárjuk s a 11 csapot kinyitjuk. A dugó helyett a 12 csőcsonkba épített csapot is használhatunk. A fent leírt műszer működése és a találmány szerinti eljárás a következő: A 30 égő légterét — ahol pií a nyomás — a 37 csonk és a 38 gumicsővel összekötjük a proporciométer csatlakozó 13 csövével, a gázterét — ahol pg a nyomás — pedig a 39 csonk és á 40 gumicső útján a 9 csonkkal. Az előzetesen két különböző színű folyadékkal kb. a 0-nívóig feltöltött 1 és 17 edényekben a folyadékot a 25 állócsavarral, ill. a 29 szorítócsavarral szabályoztuk pontosán be.
