149629. lajstromszámú szabadalom • Műszer-proporciométer gáznemű vagy cseppfolyós halmazállapotú anyagok mennyiségi arányának jelzésére
Megjelent: 1362. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.629. SZÁM 42. e. 23. OSZTÁLY — PE~416. ALAPSZÁM w'i Műszer — proporciométer — gáznemű vagy cseppfolyós halmazállapotú anyagok mennyiségi arányának jelzésére dr. Perédi Károly oki. gépész- és közgazdasági mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. július 5. Gáznemű vagy cseppfolyós halmazállapotú anyagok (közegek) előírt mennyiségi arányának különböző mennyiségek mellett történő betartása gyakori feladat a műszaki gyakorlatban, pl. tüzelőberendezéseknél (gáz vagy olaj) tüzelőanyagok elégetéséhez meghatározott mennyiségi arányban kell az égési levegőt hozzávezetni, vagy különböző kohászati, vegyipari folyamatoknál a felhasználásra kerülő egyes közegek előírt menynyiségi arányát kell fenntartani. Az eddigi eljárások egyik csoportja mennyiségmérő peremeket alkalmazott a különböző anyagok mennyiségének megmérésére s az így jelentkező nyomáskülönbségek egymásközti arányát rögzített^ különböző aránymutató műszerekkel, mint pl. a 143 160 lajstromszámú magyar szabadalom, amely lényegében két egymás alatt elhelyezett mikromanométerből áll s ezek a menynyiséget mérő peremek kétoldali nyomáskülönbségét mutatják. A mérő peremek alkalmazása ipari kemencéknél rendszerint csak az összes égési levegőre és az összes tüzelőanyagra vonatkozóan vihető keresztül, mert az égőnkénti kétszeres mennyiségmérés komplikált, költséges és elegendő hely sem áll rendelkezésre. Az összes levegő és gáz mennyiségi arányának fenntartása mellett viszont az egyes égőknél helytelen lehet az arány s így ez nem ad kielégítő megoldást. A 148 767 lajstromszámú magyar szabadalom szerint pl. az égők kiömlő keresztmetszetei és a szabályozó tolattyúk közötti csőszakaszok nyomásait vezetjük U csöves nagyító, ill. kicsinyítő manométerekhez s a mennyiségi aránynak — pl. Orsat füstgázelemző készülékkel — az előírt értékre történt beállítása után a műszerkitéréseket egyenlő nagyságúra nagyítjuk, vagy kicsinyítjük. A továbbiakban a mennyiségi arány betartása úgy történik, hogy a gáz- és levegőszabályozó tolattyúkat oly mértékben nyitjuk vagy zárjuk) hogy a műszerkitérések egyenlősége bekövetkezzék. Utóbbi megoldás az előbbihez képest ugyan egyszerűbb és olcsóbb, úgyhogy égőnként gazdaságosan alkalmazható, mégis a tág határok között változó nyomásértékek miatt méréssel előro kell megállapítani az előírt arány beállításai? .r az összetartozó nyomásértékeket, hogy az aránymérő műszer (proporciométer) nagyító vagy kicsinyítő U csöveit megfelelő méretben összeállíthassuk. A proporciométer széleskörű elterjedéséhez viszont az szükséges, hogy az előre legyártott műszer független legyen attól, hogy hogyan alakulnak az összetartozó nyomásértékek az egyes üzemekben és hogy előzetes mérés nélkül, a helyes arány beállításakor lehessen az említett összetartozó nyomásértékeket egyszerű módon a műszeren rögzíteni. Mivel az egyik manométer két folyadékos, rendszerint U cső, amelynek hosszmérete lényegesen nagyobb a rákapcsolt nyomásnak megfelelő vízoszlop magasságánál, ezért a műszer még mindig meglehetősen nagyméretű. A találmány másik célja oly megoldás szerinti proporciométer kialakítása, amelynek kicsi a mérete, ill. helyszükséglete. A találmány egyik célja ennek a feladatnak a megoldása. A gyakorlatban az a hátrányos jelenség is előfordul, hogy pl. az égők bizonyos fajtáinál (belső keveréses égők) különböző terheléseknél az összetartozó gáz és levegő nyomásértékei a nulla és maximális értékek között nem arányosan változnak annak következtében, hogy az égőben a gáz és levegő nyomása egymásra különböző mértékben hat vissza az egyes teljesítményfokozatoknál. A találmánynak egy másik célja az, hogy egyszerűen tegye lehetővé különböző mennyiségek esetében az arány pontos rögzítését és szemléltetését abban az esetben is, ha az égők különböző rendszerűek és egyes esetekben különböző
