149611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aminok előállítására
4 149.611 9. példa: ""2-fenilbiciklo-(2,2,l)-2-etilaminoheptán A 8. példában leírt vegyületet úgy is előállíthatjuk, hogy 18,7 g fenilbiciklo-(2,2,l)-2-aminoheptánt 200 cm3 etanolban kb. 10 g Raney-nikkellel 40 atü hidrogénnyomás alatt tartjuk autoklávban 40 C° hőmérsékleten 12 órán át. Vákuumban ledesztillálva kapjuk a 2-íenil-biciklo-.2,2,l)-2--etilaminoheptánt; forráspontja 3 mm-es nyomáson 120—122 C°. Ha az így kapott szekunder amint a 7. példában leírt módon formaldehiddel és hangy-savval kezeljük, kapjuk a 2-fenil-biciklo-(2,2,l)-2-rjrsetiletilheptánt. Forráspontja 3 mm nyomáson 121— 123 C°. C10 H 2S N. 10. példa: 2-fenilbiciklo-(2,2,l)-2-n-propilamínoheptán 18,7 g 2-fenílbiciklo-(2,2,l)-2-aminoheptánból, 6,4 g n-propionaldehidből, 10 g, szublimátoldattal aktivált alumíniumforgácsból és 50 cm3 vízből álló keverékhez , cseppenként oly módon adunk 20 cm3 vizet, hogy a keverék tartósan és erőteljes forrásban legyen. A reakció keveréket ezután 15 órán át gőzfürdőn melegítjük. Ekkor leszűrjük, a szűredéket vákuumban bepároljuk. A vákuumban végzett desztilláció után kapjuk a 2-fenübiciklo-(2,2,l)-2--n-propilaminoheptánt; forráspontja 4 mm nyomáson 132—137 C°. C1(i H, 3 N. Ha az így kapott szekunder amint a 7. példában leírt eljárás szerint formaldehiddel és hangyasavval kezeljük, kapjuk a 2-fenil-biciklo-(2,2,l)-2-metil-n-propílaminoheptánt. Forráspontja 3 mm nyomáson 128—134 C°. C1T H, 5 N. -11. példa: : 2-íenilbiciklo-(2,2,l)—2-n-butilaminoheptán Ha a 2-fenilbiciklo-(2,2,l)-2-aminoheptánt a 10. példában ismertetett eljárás szerint n-butilaldehid*del reagáltatjuk, kapjuk a 2-fenil-biciklo-(2,2,l)-2-n-b\itilaminoheptánt; forráspontja 2 mm nyomáson 135—137 C°. C17 H 25 N. Ha az így kapott szekunder amint a 7. példában ismertetett eljárás szerint formaldehiddel és hangyasavval kezeljük kapjuk a 2-fenil-biciklo-(2,2,l)-2-metil-n-butilaminoheptánt. Forráspontja 3 mm nyomáson 141—144 C°. CÍ8 H 27 N. 12. példa: 2-fenilbiciklo-(2,2,l)-2-(N-metilpiperidil-4 -)- amino-heptán 22,6 g N-metilpiperidonból, 37,4 g 2-fenilbiciklo--(2,2,l)-2-aminoheptánból és 3 csepp ecetsavat tar.talmazó 100 ,cm3 toluolból egy oldatot készítünk, <«zt 6 órán át vízleválasztóval olajfürdőn visszacsepegő hűtő mellett forraljuk. A reakció keveréket vákuumban bepároljuk, a maradékot metanolban oldjuk és Raney-nikkellel 60 C° hőmérsékleten és 100 atü hidrogénnyomás mellett hidrogénezzük. Vákuumban végzett desztillációval «lyerjük a 2-fenilbiciklo-(2,2,l)-2-(N-metilpiperidil-4)-amino-heptánt, melynek forráspontja 0,1 mm nyomáson 135—140 C°. CÍ0 H 2S N 2 . 13. példa: 2-fenilbiciklo-(2,2,l)-2-(N-metilpiperidil-4)-metilaminoheptán ' 9,7 g 2-íenilbiciklo-(2,2,l)-2-N-meülpiperidil-4)-amino-heptánból, 3,8 g 30%-os vizes formaldehidoldatból és 3,7 g 80%-os hangyasavból készített keveréket 8" órán át gőzfürdőn melegítünk. Vízzel hígítjuk és ezután 2n nátronlúggal meglúgosítjuk. A kivált olajos bázist éterben felvesszük. Vákuumban végzett desztillációval kapjuk a 2-fenilbiciklo-(2,2,l)-2-(N-metiipiperidil-4-)-metilamino-'hepiánt; forráspontja 0,4 mm nyomáson 141—144 C°_ C4cií,„N 2 . 14. példa: 2-fenil-biciklo-(2,2,l)-2-metilamino-heptán v 27 g metilamino-hidrokloridnak 50 cm3 vízben és 33 g norkámfornak 100 cm3 éterben való oldatát összekeverjük a keverékhez jéghűtés és keverés közben cseppenként hozzáadunk 28,6 g kál'iumeianidnak 50 cm3 vízben való oldatát. Ezután még további 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakció keverékhez hűtés közben lassan hozzáadunk 100 cm3 koncentrált sósavat. Az étert ledesztilláljuk, a maradékot egy órán át gőzfürdőn melegítjük és ezután hűtés közben híg nátronlúg hozzáadásával meglúgosítjuk. A kivált olajat éterben felvesszük. Vákuumban végzett desztillációval kapjuk a 2-metilamino-2-cián-biciklo~ -(2,2,l)-heptánt, melynek forráspontja 2 mm nyomáson 90—96 C°; C9 H 14 N 2 . 35 g lítiumból és 120 cm3 éterben levő 374 g brómbenzolból álló lítium-feníl-oldathoz cseppenként hozzáadunk keverés közben 75 g 2-metilamino-2-cián-biciklo-(2,2,l)-heptánt. Visszacsepegő hűtő mellett 6 órán át forraljuk és a reakció keveréket 12 órán át ezután állni ~ hagyjuk. A reakció keveréket 500 cm3 víz hozzáadásával megbontjuk és az éterfázist elválasztjuk. Vákuumban végzett desztillációval kapjuk a 2-fenil-biciklo-(2,2,l)-2--metilamino-heptánt, melynek forráspontja 4 mm nyomáson 115—120 C°. 15. példa: 2-fenil-biciklo-(2,2,l)-2-etilamino-heptán 55 g norkámforból, 56 g etilaminból és 150 cm* benzolból készített keveréket 12 órán át autoklávban 120 C°-on melegítünk. A reakció keveréket ezután ledesztillálva kapjuk a norkamfilidenetilamint, melynek forráspontja 3 mm nyomáson 80— 84 C°; C9H 15 N. 67 g norkamfilidenetilamint keverés mellett cseppenként hozzáadunk litium-fenil-oldathoz, amely 35 g lítiumot 374 g brómbenzolt és 120 cm3 , étert tartalmaz. A reakció keveréket ezután 4 órán át visszacsepegő hűtő mellett forraljuk, majd 300 cm3 víz hozzáadásával elbontjuk. A szerves fázist elválasztjuk és nátriumszulfáttal szárítjuk. Vákuumban végzett desztillációval kapjuk a fenil-
