149499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akril monomérek polimerizálására
Mr^y/íent: 1963. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.499. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — MO-440. ALAPSZÁM Eljárás akril-monomérek polimerizálására MONTECATINI Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimka cég, Milano (Olaszország) Feltalálók: Natta Giulio, Longi Paolo, Mazzanti Giorgio és Bernardini Francesco milánói lakosok A bejelentés napja: 1960. június 27. Olaszországi elsőbbsége: 1959. június 30. A találmány eljárás akril- és metakril-monomérék .polimerizálására; különösképpen vonatkozik a találmány egy új katalizátor-rendszernek e monomerek polimerizálásához való alkalmazására. A találmány szerinti eljáráshoz felhasználható monomerek jellegzetes példáiként a következők említhetők: akrilsavészterek, mint metilakrilát, izopropilakrilát vagy terc. butilakrilát, továbbá metakrilsavészterek, mint metilmetakrilát vagy izopropilmetakrilát, valamint az akrilsav és metakrilsav amidjai és egyéb akril- és metakriltípusú vegyületek. Javasolták már a CH2 = CHR típusú szénhidrogének (ahol R hidrogénatomot vagy szénhidrogén-csoportot jelent) szabályos szerkezetű kristályos polimer jeinek oly katalizátorok jelenlétében lefolytatott polimerizáció útján történő előállítását, amely katalizátorok a periódusos rendszer I., II. vagy III. csoportjába tartozó fémek aimidjaiból és a periódusos rendszer IV., V. vagy VI. csoportjába tartozó átmeneti fémvegyületekből állnak. Az ilyen eljárások során felhasználásra kerülő amid-vegyületek az alábbi általános képlettel jellemezhetők: Me[N(R,R2 )]mX n aho • Me lítiumot, berilliumot, magnéziumot vagy alumíniumot jelent, Rj és R2 azonos vagy különböző jelentésűek lehetnek, éspedig jelenthetnek alkil-, cikloalkil-, aril- vagy alkilaril-csoportot, vagy pedig (képezhetnek egymással és a nitrogénatommal együtt egy heterociklusos gyűrűt is; az X klór-, torom vagy jódatomot jelenthet; n = 0 vagy valamely egész szám, mimellett n -\- m a Me fém vegyértékszámával egyenlő, ahol m legalább 1. Átmeneti fémvegyületként titán- vagy vanádiumhalogenidek alkalmazhatók, mégpedig a legmagasabb vegyértékszámoknál kisebb vegyértékű alakban; alkalmazhatók továbbá krómhaloigenidek és titánalkoholátok is. Különösképpen javasoltak már egy ilyen katalizátorok felhasználásával lefolytatásra kerülő eljárást arra a célra, hogy véghelyzetű kettőskötést tartalmazó telítetlen alifás szénhidrogénekből szabályos szerkezetű polimereket állítsanak elő. Ily módon az etilén és a propilén olyan nagy fokban kristályos polimérjei állíthatók elő, amelyek nagy százalékarányban tartalmaznak izotaktikus makromolekulákat; előállíthatók továbbá ezzel az eljárással különleges szférikus szerkezetet mutató butadién-polimérek is. Az ilyen katalizátorok tehát olyan sztereospecifíkus polimerizációk lefolytatására alkalmasak, amilyeneket azelőtt csupán ugyané fémek (közvetlen fém-szén kötést tartalmazó) szerves vegyületeiből álló katalizátorokkal tudtak lefolytatni. A fent megadott amid-vegyületek azonban önmagukban nyilván nem alkalmasak a telítetlen szénhidrogének polimerizációs katalizátoraiként (átmeneti fémvegyületek jelenléte nélkül történő) felhasználásra. A találmány eljárás az akril-nionomérek polimerizálására, melynek során a polimerizációt egyetlen katalizátor jelenlétében lehet lefolytatni. A találmány szerinti eljárás további jellemző vonásai és előnyei az alábbi ismertetésből fognak kitűnni. A találmány alapját az képezi, hogy sikerült az amid-vegyületek egy olyan különleges osztályára találnunk, amelyek éppen az akrilmonomerek polimerizációja során egymagukban is sztereospecifikus katalizátorként hatnak. A találmány értelmében felhasználásra kerülő
