149497. lajstromszámú szabadalom • Berendezés időtartamok mérésére

2 149.497 sorozat jeleinek a szama, úgy, ahogy azt az elő­zőkben leírtuk. A fenti elv alapján működtehető találmány sze­rinti berendezés lényeges részei: két, különböző frekvenciájú oszcillátor, —1— és —2—, ezekhez tartozó két számláló egység —4— és —5—, és az oszcillátor és számláló- berendezések közé kap­csolt —3— vezérlő áramkör. A 'berendezés leg­általánosabb blokksémáját a 4. ábra mutatja. A továbbiakban a találmány szerinti berendezés egyes konkrét esetekre alkalmazott kiviteli alak­jait részletesen ismertetjük. A. találmány szerinti, -indított oszcillátort alkal­mazó időmérő berendezés példaképpeni vázlatos blokkrajzát az 5. ábrán mutatjuk be. A mérendő időtartam kezdetét jelző — ST1— „START" im­pulzus indítja az —1— fő-oszcillátort és kinyitja a —2— fő-kaput, amelyen keresztül a fő-oszcillá­tor jelei a —6— fő-számlálóra jutnak. A •mérendő időtartam végét jelző —ST2— „STOP" impulzus lezárja a főkaput, indítja a —4— segéd-oszcillá­tort és kinyitja a —3— segéd-kaput, amelyen ke­resztül a fő-oszcillátor jelei a segéd-számlálóra —7— jutnak. A fő-oszcillátor és a segéd-oszcillá­tor jelei eljutnak az —5—• koincidencia áramkör két bemenetére, amelynek kimenetén a bemenő jelek egybeesésének pillanatában megjelenő jel állítja le a két oszcillátort és zárja le a segéd­kaput. A koincidencia áramkör egy másik elhelye­zési lehetőségét az ábrán szaggatott vonallal tün­tettük fel. A -—8— nullázó áramkör az időmérő áramkörök alapállásba állítását végzi, egy olyan időpontban, amikor a mérés folyamatát nem za­varja. A nullázó áramkör egyes megoldásoknál el is maradhat. A leírt esetben a segéd-oszcillátor periódusideje a fő-oszcillátorénál kisebb. Abban az esetben, ha a segéd-oszcillátor perió­dusideje a fő-oszcillátorénál nagyobb, a blokk­vázlat lénlyegesen nem. változik. Ezt az esetet a 6. ábrán mutatjuk be. A 4. ábrával szembeni kü­lönbséget a —9— jelsorozat-módosító blokk alkal­mazása jelenti, amelynek néhány lehetséges el­helyezését az ábrán szaggatott vonallal tüntettük fel. Ennek a blokknak az a feladata, hogy a fő­oszcillátor jeleit egy, célszerűen az első jel ki­vételével engedje át. Hasonló jelsorozat-módosító blokk iktatható be a fő-oszcillátor és a fő-szám­láló közé, olyan áramköri megoldásoknál, ame­lyeknél a fő-jelsorozat első jele a jelző impulzus­sal egy időben jelenik meg. Az 5. ábrán vázolt esetben a megmért idő­tartamot úgy kaptuk meg, hogy a két számláló­ról leolvastuk a megszámlált impulzusszámot. A 6. .ábra esetében azonban a segéd-számlálóról le­olvasott szám komplementerét kell venni. Mivel a fő-oszcillátor addig működik, amíg vagy a fő-kapu, vagy a segéd-kapu nyitva van, olyan időmérő berendezés is készíthető, amelynél az indított oszcillátor működési idejét az említett két kapu együttes állapota határozza meg. Erre az esetre a 7. ábrán mutatunk be példát. Jelen esetben a —2—• fő-kapu és a —3— segéd­kapu nyitása és zárása ugyanúgy történik, mint az előzőkben. Mindkét kapunak van egy jelző kimenete, amelyen addig van jel, amíg az illető kapu nyitva van, A két kapu jelző-kimenete a —10— összeadó áramkör egy-egy bemenetére van kötve, ezért az összeadó áramkör kimenetén addig van jel, amíg valamelyik kapu nyitva van és ezzel a jellel vezérelhető az —1— fő-oszcillátor. Megjegyezzük, hogy a segéd-kapu jelző-kimenete helyett a —4-— segéd-oszcillátor egy speciális jelző-kimenete is' köthető az összeadó áramkörre. Mint azt a fentiekben láttuk, az időmérés úgy is megoldható, hogy a^ segéd-számlálóval a segéd­oszcillátor jeleit számláltatjuk. A 8. ábra az erre az esetre vonatkozó példát mutatja be. A —2— főkapu nyitása és zárása, a —4— segéd-oszcillá­tor indítása' és leállítása ugyanúgy történik, mint az előzőkben, valamint az —5— koincidencia áramkör és a —1— fő-oszcillátor működése is megegyezik az eddigiekkel. A különbség csak annyi, hogy most a segéd-számláló bemenetére a segéd-oszcillátor kimenete csatlakozik, vagy köz­vetlenül, vagy —9— jelsorozat-módosító blokkon keresztül, amelynek két lehetséges helyzetét szag­gatott vonallal jelöltük. Az eddigiek szerint a fő-jelsorozat jeleit indított oszcillátorral állítottuk elő. A technika jelenlegi, állása szerint azonban szabadonfutó oszcillátorok­kal nagyobb frekvenciastabilitás érhető' el. Ezért a már kivitelezett időmérő berendezések szinte kivétel nélkül szabadonfutó oszcillátort alkalmaz­nak. Az eddigi berendezések az időmérést a kö­vetkező módon hajtották végre: a szabadonfutő oszcillátor jeleit egy kapuzó áraimkörön bocsátják keresztül, amely nyugalmi állapotban le van zárva. Az időmérés kezdetét jelző impulzus megjelené­sének pillanatában a kaput kinyitják és a rajta áthaladó jeleket számlálóval megszámolják. Az időmérés végét jelző impulzus megjelenésekor a kaput ismét lezárják, a megszámlált jelek száma a mért időtartammal ismét arányos lesz, és a jel­sorozat periódusidejének ismeretében az impul­zusok közötti idő kiszámítható. A mérés pontosságát ismét az oszcillátor perió­dusideje szabja meg. Az 1. ábrán vázoltakkal szemben a különbség csak annyi, hogy most a mérés elején is elkövetünk bizonyos hibát (lásd l/a. ábra). Az ábra jelölései szerint a—b, a'—b és a—b' időtartamokat iámét egyformának mér­jük. A találmány tárgyát képező mérési elrendezés­sel a mérés pontossága szabadonfutó oszcillátor használatakor is egy—másfél nagyságrenddel ja­vítható az oszcillátor periódusidejének csökken­tése nélkül. Az l/a. ábrán látható, hogy jelen esetben két olyan rész-időtartamot kell megmérnünk, amely rövidebb a mérő jelsorozat periódusidejénél. A 2. és 3. ábrákon látottak szerint megállapítható, hogy először olyan részidőt kell megmérnünk, amely egy jelző impulzustól a periodikus jelsorozat kö­vetkező jeléig tart (3. ábra A t') másodszor pedig olyant, amely a jelző impulzus előtti jeltől a jelző impulzusig tart (2. ábra A t). Ebből az következik, hogy két segéd-jelsorozatot alkalmazunk, egyet, amelynek a periódusideje nagyobb, és egyet, amelynek a periódusideje kisebb, mint a fő-jel­sorozaté. A mérőberendezés felépítésénél két alternatíva között választhatunk. Az egyik az az eset, amikor a mérendő időtartam olyan hosszú, hogy a mérés kezdetét jelző impulzus utáni rész-időmérő folya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom