149497. lajstromszámú szabadalom • Berendezés időtartamok mérésére
149.497 3 mat befejeződik, mielőtt a mérés végét jelző impulzus megérkezne és az újabb rész-időmérő folyamat elkezdődne. Ebben az esetben a mérés elvi idődiagramja a 9. ábra szerinti. Az ábra a) sorában a fő-jelsorozat jeleit láthatjuk, a —ST1— „START" és a —ST2— „STOP" impulzusokkal, és. a mérendő rész-időikkel. Az ábra b) és c) sorában a két segéd-jelsorozatot, és utolsó sorában a két rész-idő összegével arányos impulzusokat. Ezeket kell megszámlálni. A fentiek szerinti első alternatívának megfelelő időmérő berendezésre példaképpeni vázlatos blokkrajzot mutat be a 10. ábra. Az időmérés kezdetét jelző —ST1— „START" jel kinyitja a —12— fő-kaput, amelyen át a —11— szabadonfutó fő-oszcillátor jelei a —21— összeadó áramkörön keresztül a —22— fő-számlálóra jut. A fő-kapu kimeneteléről kap vezérlést a —13— jelkiválasztó, amelynek, az a feladata, hogy a —15— segéd-kapu kinyitását csak a „START" jelet követő első fő-oszcillátor jel után engedje meg. A „START" jel még a —16— segédoszcillátort is indítja, amely a A V rész-idő méréséhez, szükséges segéd-jelsorozatot állítja elő. A. segéd-kapun át a fő-oszcillátor jelei a —23— segéd-számlálóra jutnak. Ha a —-19— koincidencia áramkör' jelzi a fő-oszcillátor és a --16—' segédoszcillátor egy-egy jelének egybeesését, akkor a segéd-kapu a —:17— összeácló áramkörön at: lezáródik és az első rész-idő mérés véget ér. Az időmérés végét jelző —ST2— „STOP" impulzus lezárja a -—12— fő-kaput, a —14— összeadó áramkörön keresztül újra , kinyitja a —15— segédkaput és indítja a —18— segéd-oszcillátort, amely a At rész-idő méréséhez szükséges segéd-jelsorozatot állítja elő. A fő- és a segéd-jelsorozat egybeesésekor a —20— koincidencia áramkör a —17— összeadó áramkörön át isimét lezárja a segéd-kaput és ezzel a második rész-időmérés is befejeződik. Ha a rész-idők összegezését végző —23— segéd-számláló megtilt, megfelelő kimenetén kapott jelét a —21— összeadó áramkörön át a —22— fő-számlálóba vezetjük. A :—12— főkapu és a —21— összeadó áramkör közé —25—jelsorozat-módosító blokkot helyezünk, amelynek az a feladata, hogy a fő-jelsorozatot annak első jele kivételével engedje át. A jelsorozat módosító blokk néhány lehetséges elhelyezését szaggatott vonallal jelöltük. Ugyancsak szaggatott vonallal jelöltük a —19, 20— koincidencia áramkörök egyik bemenetének más csatlakozását. Az egyes áramkörök alaphelyzetbe állításáról a —24— nullázó áramkör gondoskodik, egy olyan időpontban, amikor a mérési folyamatokat -nem zavarja. A fentiek szerinti első alternatívára egy másik blokkvázlat példát a 11. ábrán mutatunk be. Az időmérés kezdetét jelző —ST1— „START" jel. kinyitja a —27— főHkaput és a —28— segédkaput. A fő-kapun át jutnak a —26— szabadonfutó fő-oszcillátor jelei a —-34— összeadó áramkörre, illetve a —35— fő-számlálóra. A fő-kapu és a fő-számláló közé —38— jelsorozat-módosító blokk van kötve,, amelynek kimenetéről csatlakozik a segéd-kapu jelbemenete is. A —ST1— „START" jel indítja a —31— segéd-oszcillátort, amelynek jelei koincidenciába esve a fő-jelsorozattal, a —30— koincidencia áramkör segítségével lezárják a —28— segéd-kaput. Az időmérés végét jelző —ST2— „STOP" jel lezárja a —27— fő-kaput, kinyitja a —29— segéd-kaput és indítja a —-32— segéd-oszcillátort. A —29— segéd-kapu a —32— segéd-oszcillátor és a főoszcillátor jelsorozatának koincidenciájakor záródik le. A két segéd-kapu kimenetéről a —36— összeadó áramkörön át a —37—• segéd-számlálóra csatlakozunk. Mint azt a fentiekben láttuk, az időmérés úgy is megoldható, hogy a segéd-számlálóval a segédoszcillátor jeleit számláltatjuk. Egy ilyen példát mutat be a 12. ábra. A 11. ábrával szembeni különbség csak annyi, hogy a segéd-kapuk bemenetére • a segéd-oszcillátorok kimenetei csalatkoznak. Hasonló változtatással a 10. ábra is módosítható, ahol a segéd-kapu bemenetére a segédüszciliátorok kimenetei összeadó fokozaton kérésziül x ^ •> f l cA j/nak A mo-ik -iltctnat'*,! i/ i/ eset uinl; n nem Lit.n.o- hí' >\ rí rumpln íaitutain 'Uai h szu, n< _,v i Le*- ii /-i^m )o toivam *" >_*,* i ^, t 'O 1 v~ t 4 l> 1 i ./ t J ! -1 ) 'I l ^ l"> l \ , r í 11 v klll.k A n eaoHa V ' 1 *, o^ 1 h i 1" l ' ^nli ' o L u ., n'1 ui e i* , i-1 , i" i* h Iddo ,el'\ l ' i t 1 P > ]Odi.iS-l( n i ) ' <- lei+ i 3 u i |i ' a másik t j jt 1 k ipun alnalado ]elsoio/ ithoz es 1' i i ^egcU-s/ rr'-do kimeneten m^giileio jelet ziittn mt^.c'el) u -lelteit s^d ke\eAjul c ío-kapun diai Jo )I_1DUIO/athoz akkoi < pi oblemat meg is ol-in+1 K TV CÍétben s seged-s/imlalo f dbontokepi. *eger AV\laban meg kell növelni A második alternatívának .megfelelő idődiagramot a 13. ábrán láthatjuk. Az ábrán vázolt esetben a két segéd-jelsorozat közül a „STOP" jel után létrejövőt késleltettük meg, de a másik segédjeisorozat jelei is megkésleltethetők. A fentiek szerinti második alternatívának megfelelő időmérő berendezés példaképpeni vázlatos blokkrajzát a 14. ábrán mutatjuk be. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés időtartamok mérésére, jellemezve indított fő-oszcillátorral (1), amelynek kimenete a fő-kapu áramkör (2) és a segéd-kapu áramkör (3) jelbemenetére van kötve és vezérlő bemenete vagy bemenetei vagy az indító („ST1") jelt továbbító vezetékkel és a koincidencia áramkör (5) kimenetével, vagy az összeadó áramkör (10) kimenetével vagy kimeneteivel van összekötve, továbbá két kapu áramkörrel, amelyeik közül a fő-kapu áramkör (2) kimenete a fő-számláló áramkör (6) bemenetére, indító bemenetei az indító („ST1") és a leállító („ST2") jeleket továbbító vezetékekkel vannak összekötve, míg a segéd-kapu áramkör (3) kimenete a segéd-számláló áramkör (7) bemenetére, egyik vezérlő bemenete pedig a leállító jelet továbbító vezetékkel van összekötve, továbbá indított segéd-oszcillátorral (4), amelynek kimenete a koincidencia áramkör (5) egyik bemenetére van kötve és egyik vezérlő bemenete a segédkapu áramkör egyik vezérlő bemenetével együtt a koincidencia áramkör kimenetére csatlakozik, míg másik vezérlő bemenete a „leállító" jelet továbbító vezetékkel van összekötve, jellemezve
