149473. lajstromszámú szabadalom • Félcellulózanyag előállítása egynyári növeényből, előnyösen szalmából

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.473. SZÁM 55- b. OSZTÁLY — ZE-162. ALAPSZÁM Félcellulózanyag előállítása egynyári növényből, előnyösen szalmából Institut für Zellstoff und Papier cég, Heidenau (Sachs) Német Demokratikus Köztársaság Feltalálók: Riese Walter mérnök és Forner Gerhardt mérnök, Heidenau (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1960. március 3. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. március 5. A találmány fálcellulóz gyártására alkalmas el­járásra vonatkozik egynyári növényből, előnyö­sen szalmából, nyomásnélküli, folyamatos munka­menet mellett. A félcellulóz eljárások a növényi eredetű nyers­anyag gyenge kémiai kezeléssel járó termikus és mechanikus feldolgozását teszik szükségessé. A növényi eredetű anyagok a cellulóz- és papír­gyártás féltermékéül szolgának. Előnyük a nyert termék nagyfokú kihasználásában rejlik, továbbá a lombos fák, mint nyár, bükk stb. vagy egy­nyári öntvények, mint szalma, nád és mások nyersanyagként való felhasználási lehetőségében található. Az előállított félgyártmányok a tűlevelű fákból kinyerhető cellulóza legfontosabb tulaj­donságai mögött nem maradnak el. A félcellulóz gyártására szolgáló klasszikus el­járások nyomás alatti szakaszos eljárások. Az ezzel összefüggő hátrányok kiküszöbölése érdekében — mint amelyek a nagy gőz és kémiai anyag­fogyasztás, a nagyméretű beruházási és üzemel­tetési költségek az ehhez szükséges nagyszámú és terjedelmes berendezések, a nagynyomású edé­nyekkel dolgozó munkások baleseti veszélye, a viszonylag hosszú átfutási idő és a papírgyártás­nál előforduló sziták oldhatatlan sókkal való el­tömődése stb. — javasoljuk az eljárás nyomás­nélküli, azaz atmoszférikus nyomáson, folyamatos üzemmenet biztosítása mellett az eljárást lefoly­tatni. Ismeretes a folyamatosan dolgozó főző-desinteg­rátor, melyet nádból készített félcellulóz anyagok előállítására használnak fel. Ez a főző-desinteg­rátor lényegében szállító-csigával ellátott tápcső­ből, egy impregnálócsőből, ugyancsak szállító­csigával ellátott kéregtelenítőcsőből, egy henger­fésűs rostosítóból és egy zsilipes présből áll. Az eljárás nyomás nélkül folyamatosan megy végbe. Feltáró kémiai anyagként marónátront alkalmaz­nak. A készülék végén a kipréselt fekete lúgot a körfolyamat hígítása céljából ismét a desinteg­rátorba adagolják. Egy másik eljárásnál a feltárandó anyagot lig­nint oldó vegyszert tartalmazó oldattal, atmosz­férikus nyomás alatt, elegendő hosszú ideig ke­zelik és a felesleges oldatot mechanikus mód­szerekkel a feltárt anyagból eltávolítják. A fel­tárt anyagot azután folyamatosan egy tartályba vezetik és ott 100 C°-nál magasabb hőmérsék­letre hevítik, majd ezt követőleg a megfelelő nyomás betartásával a tartályból egy mechanikus rostosítóba vezetik, majd innen folyamatosan el­távolítják. (Lásd 12 711 számú 55 a; 1/45 osztályba sorolt DAP szabadalmat.) A technika állásának megítéléséhez egy további eljárás tartozik, melynél a szalmát atmoszférikus, vagy ahhoz közeleső nyomáson egy főzőben lé­nyegében folyamatosan feltárják, mimellett a fel­tárt anyagot folyamatosan eltávolítják és a me­szet, szódát, vagy más; alkalikus anyagot tartal­mazó feltáró folyadékot a főzésnél a főző üríté­sével ellentétes irányban leválasztják. (Lásd 897 797 számú 55 b; 2/10 DBP szabadalmat,) Ismeretes még, hogy az anyagoldószer bevitele előtt a feltárandó anyagot mechanikus aprítás­nak vetik alá és atmoszférikus nyomás alatt az oldószerben alkáliák hozzáadásával 90—95 C° hő­mérsékleten kezelik. (Lásd 906 650 számú 55 b; 1/10 DBP szabadalmat.) A felsorolt eljárások hátránya a nagyszámú

Next

/
Oldalképek
Tartalom