149473. lajstromszámú szabadalom • Félcellulózanyag előállítása egynyári növeényből, előnyösen szalmából

9 149.473 berendezésekben, a nagynyomású gőz- és energia­felhasználásban és az előállított félcellulóz anyag elégtelen tulajdonságaiban jelentkezik. A találmány célja, hogy különösen szalmából készítendő félcellulóza gyártásához olyan eljárást javasoljon, mely folyamatosan és nyomás nélkül végrehajtható. Feltétel, hogy a folyamat viszony­lag egyszerű olcsó készülékekkel legyen elvégez­hető, a flotálási lehetőségek kémiai és mechani­kai technológiával úgy legyenek megválasztva, hogy a felhasználandó gőz- és energia minimális legyen, a végtermék legjobb fizikai sajátosságai­nak biztosítása mellett. A lefolytatott kísérletek azt mutatták, hogy a feltárandó anyagnál, például szalmánál, különösen kedvező impregnáló hatás úgy érhető el, ha az anyag mechanikus aprítása után, az anyagot hosszú ideig magábantartó, azaz nagy befogadó­képességű és közvetve fűtött előimpregnáló szállító-csigán keresztül több csőből álló impreg­náló-rendszerbe vezetik. A kőzve tve-íűtés céljából az elő- és feltáró impregnál ó-csiga teknő je kettős fallal rendelkezik. Impregnál óanyagként előnyö­sen alkáliát használunk. Ámde a klasszikus fél­cellulóz-gyártással ellentétben az impregnáló­anyag nem pontszerűen, azaz nem egysugarúcin, hanem szórófej segítségével nagy felületen, még­pedig az előimpregnáiő-csigateknőben tovaszállí­tott feltárandó anyagon oszlik szét és adódik ahhoz hozzá. Az impregnáló hatás akkor kedvező, ha az impregnálóanyagot kb. 50—60 C°-ra előmelegít­jük. Ez célszerű módon akkor következik be, ha az előimpregnáló-csiga fűtésénéi a íeliáró-csőrend­szer páragőzét egy szokásos hőkicserélő beiktatá­sával kihasználjuk. A félcellulóz különösen szalmacellulóz előállí­tásánál eddig előnyösnek látszott, ha a rostanyag­feltárásnál az előkezelési gőzcső egy hozzávezető és egy elvezető csőcsonkkal, a belső térben el­rendezett szállítócsigával úgy van ellátva, hogy a szállítócsiga és/vagy a csőköpeny a gőztér köz­vetett fűtéséhez, mint gőzzel fűtött üreges test van kiképezve és a köpeny pótlólag a víz, lúg és gőz hozzávezetésére alkalmas egy, vagy több csőcsonkot tartalmaz. (Lásd 6019 számú 55 b; 2/10 DWP szabadalmat.) A kísérletek azt mutatták, hogy jobb hatás érhető el, ha a gőzcső fűtése nem közvetve a tengelyen, és a köpenyen keresztül történik, ha­nem közvetlen a gőzcsőben jön létre. A gőzt emellett a vízszintesen elhelyezett gőzcső alatt, alulról vezetjük be. Ezáltal a gőzt a gőzölendő anyagon való átáramlásra kényszerítjük. Ezáltal a feltárandó anyag egyenletes feltárása és messze­menő fellazítása jön létre. A különben megfigyelt és az anyagszállítást hátráltató fészek, illetőleg csomó képződés elkerülhető és a szállítócsigák zavartalanul dolgozhatnak, mivel csomókat nem kell szállítaniok. Ennek az elrendezésnek további előnye abban jelentkezik, hogy míg közvetett fűtésű gőzcsőnél a hozzáadagolt szalma és víz arányát a pótelgőzölgés nem változtatja meg, addig a javasoltnál a szalma és víz aránya a kondenzációval emelkedik és a lignin kedvezőbb oldását hozza létre. Azonkívül az; elgőzölendő anyagnak helyi túlhevítése is elkerülhető. A feltáró csőrendszer gőzcsövei egymás alatt vízszintesen helyezkednek el és ismert módon szállítócsigával vannak ellátva. Ez az elrendezés a feltárandó anyag jó és egyenletes összekeve­rését eredményezi. A feltáró csőrendszer fűtése előnyös módon pára­gőzzel (nedvesgőzzel) történik, ' mégpedig részben ökonómiai okokból, részben a helyi túlhevítős és ezzel a feltárandó anyag megsérülésének el­kerülése céljából. Az impregnáló-csőrendszer elhagyása után az atmoszférikus nyomás alatt gőzölt feltárandó anyagot elődefibrátor készülékben (rostosító) fel­rostozzuk és utána kipréseljük. Erre a célra Két darab prés van egymás után elhelyezve. Az első présből távozó lúgot a sárga-szalmagyár nem folytonos részlege tovább felhasználja, míg a má­sodik présből kijövő lúgot a találmány szerinti feltáró eljárásnál ismét-az elődefibrátorba adagol­juk. A kipréselési eljárás után a feltárandó anyagot ismét fellazítjuk. Ezt legeredményesebben a szo­kásos turbó-oldóban végezhetjük el. Ily módon előnyösen egy kiegyenlítőkád közbekapcsolásával két egymás után elrendezett és egymással szem­ben ellenkező irányban forgó hidrómalomban őröljük meg az anyagot. Az anyagot szükség esetén egy osztályozóban osztályozzuk és végül szokásos módon besűrít­jük, majd azt köveíőleg a papír-gépkádba vezet­jük. Összefoglalva a találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a mechanikai úton felaprított anyagot, előnyösen szalmát, egy nagy befogadó­képességű és közvetve fűtött előimpregnáló-továb­bítócsigában folyamatosan több, vagy kevesebb • csőből álló és nyomás nélkül dolgozó feltáró-CiSŐrendszenben előmelegített alkálilúggal állan­dóan permetezzük, továbbá az elődefibrátoron egy, vagy több egymás mögött elhelyezett prés­gépen és egy teknőn keresztül egy felbontó szer­kezeten és azután őrlőszerkezeten vezetjük ke­resztül. Szükség esetén a kész félcellulóz anyagot osz­tályozzuk és besűrítjük. A találmány szerinti eljárást a rajzok segít­ségével közelebbről is megvilágítjuk. • A mechanikai úton felaprított anyag az —1— csúzdán a —2— előimpregnáló csigába jut. A —2— előimpregnáló csigában az anyagot meleg alkáliákkal állandóan permetezzük. A permete­zést —3— szórófejekkel eszközöljük, például oly módon, hogy a —4— vízszintesen fekvő és egy­más alatt elhelyezett csövekből létesített feltáró csőrendszerből vezetjük a —3— szórófejhez az előmelegített alkáliát. Valamennyi —4— gőzcső —5— szállítócsigával van ellátva, melyek az anyagot az egyik végből a másik végbe szállítják, miközben az anyagot jól összekeverik. A gőzölés­hez szükséges nedves gőz a —4— gőzcsövekbe alul lép be, mely belépő csőcsonkhoz a —G— csővezeték közvetlen kapcsolódik. A —6— feltáró csőrendszer kondenzgőzét a —7— csővezetéken keresztül az előimpregnáló csigaházba vezetjük és fűtési célra használjuk fel, egyidejűleg a rajz­ban fel nem tüntetett hőkicserélő segítségével a —7'— impregnál óanyag előmelegítésére használ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom