149388. lajstromszámú szabadalom • Univerzális mikroszkóp kondenzor
2 149.388 nyitni vagy zárni. A 14 rekesz teljes szerelvénye a 12 foglalatban véglegesen rögzített helyzetben áll. A 12 foglalatot a 23 csavar segítségével a 24 hüvelyben levő 25 rugóval nyomott 13 csap ellenében helyzetéből elmozdíthatjuk. A 23 csavarból két darabot alkalmazunk, amelyek egymáshoz képest 120°-os szögben vannak elhelyezve, ezért a 12 foglalatot nemcsak egyenes, hanem körvonal mentén is .mozgathatjuk. Ezzel a berendezéssel teliát a 12 foglalatot nemcsak központos, hanem bármilyen központon kívüli helyzetbe leihet állítani. A 12 foglalat teljes központesságánál a kondenzorrendszer la optikai tengelye egybeesik a 22 fénytörő test középtengelyével. A 12 foglalattal ugyancsak összefüggően, de abban elmozgathatóan a 22 fénytörő test alsó 22b kúppalástjának csúcsán átmenő horizontális síkban található a 21 környílású rekesz. A 21 rekeszt a 19 csappal és a 18 hüvellyel tudjuk nyitni vagy zárni. Az 1. ábrán a 21 rekeszt tartó foglalatok — így a 20 külső foglalat is —• a bal oldalon éppen érintkezik a 12 foglalat palástjaival, a jobb oldalon azonban a 2'0 foglalat palástja, valamint a 12 foglalat palástja között a 21a hézag látható. Ebből következik, hogy a 21 rekeszt, oly módon mint a 12 foglalatot, a 23, 24, 25, 13 szerkezeti elemekkel, nemcsak egyenes, hanem körvonal mentén is mozgatni tudjuk, vagyis bánmilyen helyzetű központonkívüliséget, vagy magát a központosságot tudjuk létrehozni. A 23, 24, 25, 13 szerkezeti elemekkel teljesen megegyező 21 rekeszt mozgató szerkezet az 1. ábra keresztmetszeti rajza miatt nincs feltüntetve. A 12 foglalat mozgatásával tehát a 22 fénytörő testet és a vele központosán szerelt 14 rekeszt egyidejűleg és együtt tudjuk az 1, 2, 5, vagy a 6 lenesékből álló kondenzorrendszer központjába állítani, vagy abból eltolni. Ugyanakkor a 21 rekeszt külön tudjuk a 14 rekeszhez képest központba hozni, vagy a központból elállítani. Ezeknek az állításoknak a szükségéit és célját a későbbiek ismertetik. Az 1. ábrán a 22 fénytörő testen átmenő, például a központi 28 és 29 sugarak kilépéskor a szélső sugarak zónájába kerülnek és a rajzon feltüntetett helyzetben az 1 és 2 lencsékből álló kondenzoron át ugyancsak mint szélső .28a és 29a sugarak haladnak a 7 foglalat 8 nyílásán keresztül az átvilágítandó tárgy felé. Ugyanekkor a 26 és 27 fénysugarak, a 22 fénytörő test szélső zónájában haladó sugarak, kilépéskor a központi zónába tevődnek át. Amikor a 7 foglalatot a 4 nyíl irányába fordítjuk el, az 5 frontlemesét tudjuk az 1 és 2 lencsék középpontjába állítani. Ebben az esetben a 28a és 29a sugarak az 5 frontlencsén áthaladva, kilépéskor nagyobb szöget fognak az la optikai tengellyel bezárni, vagyis a kondenzorunk az 5 frontlencsével nagyobb apertúrájú mikroszkóp objektívek használata esetében nyújtja a megfelelő teljesítményt. Az 5 frontlencse kiiktatása tehát akkor szükséges, amikor kis apertúrájú niikroszkóp-objaktíveikkel dolgozunk. Amikor a 7 foglalatot a 3 nyíl irányába fordítjuk el, a 6 frontlencsét tudjuk az 1 és 2 lencsék központjába állítani. Ennek a lencsének kilépő felületére rögzített 9 polárszűrőn keresztül a tárgyat bal oldalról polarizált sugarakkal a jobboldali 10 polárszűrőn keresztül pedig az előző sugarak polarizációs síkjára éppen merőlegesen polarizált fénysugarakkal tudjuk átvilágítani, vagyis a 9 és 10 polárszűrők egymáshoz képest keresztezett állásban vannak. A polárszűrőket kiegészítő színeket átengedő szűrőkkel is helyettesíthetjük. A polárszűrők vagy a kiegészítő színeket átengedő szűrők (érintkező vonaluk) vékony üveglemezzel vannak még letakarva. Ennek az üveglemeznek középvonalába keskeny fénytátnemengedő réteg van, amely meggátolja a szűrők érintkezési vonala mentén átszűrődő direkt fénysugarak kilépését. Az ilyen megvilágításnál a mikroszkóp objektívek a tárgyról két különböző nézőszőg.böl alkotott képet adnak. Ha most ezeket a képeket kettős betekintésű tubusban megfelelő állású polárszűrőfckel vagy kiegészítő színeket átengedő szűrőkkel elválasztjuk, a legnagyobb mikroszkópos nagyításban is valóságos térszerű — sztereoszkópikus — képeket kapunk. Az univerzális kondenzor további működését a 3. és 5. ábrákon lefektetett optikai rendszerek működésével lehet magyarázni. A 3. ábrán az 1, 2, és 5 lencsékből álló kondenzor. valamint az előzőkben ismertetett 22 fénytörő test és a vele közös foglalatba szerelt 21 ós 14 rekeszek éppen központos helyzetben vannak. Amikor az eredetileg 38 legnagyobb nyílással rendelkező 21 rekeszt például 39 nyílásra szűkítjük, csak ezzel a nyílással határolt sugárnyalábok lépnek be a 22 fénytörő testbe. Ezeknek a nyaláboknak a 42 és 43 határsugarai kilépéskor a középmezőbe, a központban levő 40 és 41 sugarak pedig kilépéskor a szél mezőbe kerülnek. Ezért a 22 fénytörő testből, kilépő sugárnyalábok középzónájában a 39 átmérővel fordított arányban, növekedő 37 átmérőjű sötét zóna keletkezik. Amikor tehát a 21 rekesz teljesen nyitva van, a 4.4 mikroszkópos tárgyat a kondenzorfoól egész keresztmeszetében teljesen egyenletes elosztású fénysugarak világítják át, mint ahogy azt a 4. ábrán a 48. kép érzékelteti. A mikroszkópos tárgyat tehát ebben, az esetben központosán, teljes sugármezővel világítjuk át. Ez adja a centrális világos látóterű megvilágítást. A 21 rekeszt a 38 teljes nyílásból kiindulva fokozatosan szűkítve, a kondenzorból kilépő világító mezőben a központi sötét mező fokozatosan növekedni fog, mint ahogy azt a 4. ábra 49, 50 és 51 képei mutatják. A tárgyat ilyenkor körgyűrű keresztmetszetű sugárnyalábokkal világítjuk át. A középső sötét mező nagyobbításával könnyen elérhetjük, hogy a 44 mikroszkópos tárgyat a körgyűrűből csak azok a sugarak világítják át, amelyek ferdeségüknél fogva nem tudnak bejutni a 34 mikroszkóp objektívbe. Ekkor kapjuk a centrális sötét látóterű megvilágítást. A 44 mikroszkópos tárgyat átvilágító sugárnyalábok keresztmetszetében egy meghatározott méretű centrális sötét zóna előállításához tehát a 21 rekesz működtetése szükséges. Ha ugyanekkor a 14 rekeszt is szűkítjük például 36 értékre, a 22 fénytörő testből kilépő sugárnyalábok keresztmetszetét kívülről befelé csökkentjük,