149388. lajstromszámú szabadalom • Univerzális mikroszkóp kondenzor

2 149.388 nyitni vagy zárni. A 14 rekesz teljes szerelvénye a 12 foglalatban véglegesen rögzített helyzetben áll. A 12 foglalatot a 23 csavar segítségével a 24 hüvelyben levő 25 rugóval nyomott 13 csap ellenében helyzetéből elmozdíthatjuk. A 23 csa­varból két darabot alkalmazunk, amelyek egymás­hoz képest 120°-os szögben vannak elhelyezve, ezért a 12 foglalatot nemcsak egyenes, hanem körvonal mentén is .mozgathatjuk. Ezzel a be­rendezéssel teliát a 12 foglalatot nemcsak köz­pontos, hanem bármilyen központon kívüli hely­zetbe leihet állítani. A 12 foglalat teljes központesságánál a konden­zorrendszer la optikai tengelye egybeesik a 22 fénytörő test középtengelyével. A 12 foglalattal ugyancsak összefüggően, de abban elmozgatha­tóan a 22 fénytörő test alsó 22b kúppalástjának csúcsán átmenő horizontális síkban található a 21 környílású rekesz. A 21 rekeszt a 19 csappal és a 18 hüvellyel tudjuk nyitni vagy zárni. Az 1. ábrán a 21 rekeszt tartó foglalatok — így a 20 külső foglalat is —• a bal oldalon éppen érintkezik a 12 foglalat palástjaival, a jobb olda­lon azonban a 2'0 foglalat palástja, valamint a 12 foglalat palástja között a 21a hézag látható. Ebből következik, hogy a 21 rekeszt, oly módon mint a 12 foglalatot, a 23, 24, 25, 13 szerkezeti ele­mekkel, nemcsak egyenes, hanem körvonal men­tén is mozgatni tudjuk, vagyis bánmilyen helyzetű központonkívüliséget, vagy magát a központos­ságot tudjuk létrehozni. A 23, 24, 25, 13 szer­kezeti elemekkel teljesen megegyező 21 rekeszt mozgató szerkezet az 1. ábra keresztmetszeti rajza miatt nincs feltüntetve. A 12 foglalat mozgatásával tehát a 22 fénytörő testet és a vele központosán szerelt 14 rekeszt egyidejűleg és együtt tudjuk az 1, 2, 5, vagy a 6 lenesékből álló kondenzorrendszer központjába állítani, vagy abból eltolni. Ugyanakkor a 21 re­keszt külön tudjuk a 14 rekeszhez képest köz­pontba hozni, vagy a központból elállítani. Ezek­nek az állításoknak a szükségéit és célját a későb­biek ismertetik. Az 1. ábrán a 22 fénytörő testen átmenő, pél­dául a központi 28 és 29 sugarak kilépéskor a szélső sugarak zónájába kerülnek és a rajzon fel­tüntetett helyzetben az 1 és 2 lencsékből álló kondenzoron át ugyancsak mint szélső .28a és 29a sugarak haladnak a 7 foglalat 8 nyílásán keresz­tül az átvilágítandó tárgy felé. Ugyanekkor a 26 és 27 fénysugarak, a 22 fénytörő test szélső zóná­jában haladó sugarak, kilépéskor a központi zó­nába tevődnek át. Amikor a 7 foglalatot a 4 nyíl irányába fordítjuk el, az 5 frontlemesét tud­juk az 1 és 2 lencsék középpontjába állítani. Ebben az esetben a 28a és 29a sugarak az 5 front­lencsén áthaladva, kilépéskor nagyobb szöget fognak az la optikai tengellyel bezárni, vagyis a kondenzorunk az 5 frontlencsével nagyobb aper­túrájú mikroszkóp objektívek használata eseté­ben nyújtja a megfelelő teljesítményt. Az 5 front­lencse kiiktatása tehát akkor szükséges, amikor kis apertúrájú niikroszkóp-objaktíveikkel dolgozunk. Amikor a 7 foglalatot a 3 nyíl irányába fordít­juk el, a 6 frontlencsét tudjuk az 1 és 2 lencsék központjába állítani. Ennek a lencsének kilépő felületére rögzített 9 polárszűrőn keresztül a tár­gyat bal oldalról polarizált sugarakkal a jobb­oldali 10 polárszűrőn keresztül pedig az előző sugarak polarizációs síkjára éppen merőlegesen polarizált fénysugarakkal tudjuk átvilágítani, vagyis a 9 és 10 polárszűrők egymáshoz képest keresztezett állásban vannak. A polárszűrőket kiegészítő színeket átengedő szűrőkkel is helyette­síthetjük. A polárszűrők vagy a kiegészítő színe­ket átengedő szűrők (érintkező vonaluk) vékony üveglemezzel vannak még letakarva. Ennek az üveglemeznek középvonalába keskeny fénytátnem­engedő réteg van, amely meggátolja a szűrők érintkezési vonala mentén átszűrődő direkt fény­sugarak kilépését. Az ilyen megvilágításnál a mikroszkóp objek­tívek a tárgyról két különböző nézőszőg.böl alko­tott képet adnak. Ha most ezeket a képeket ket­tős betekintésű tubusban megfelelő állású polár­szűrőfckel vagy kiegészítő színeket átengedő szű­rőkkel elválasztjuk, a legnagyobb mikroszkópos nagyításban is valóságos térszerű — sztereoszkó­pikus — képeket kapunk. Az univerzális kondenzor további működését a 3. és 5. ábrákon lefektetett optikai rendszerek működésével lehet magyarázni. A 3. ábrán az 1, 2, és 5 lencsékből álló kondenzor. valamint az előzőkben ismertetett 22 fénytörő test és a vele közös foglalatba szerelt 21 ós 14 rekeszek éppen központos helyzetben vannak. Amikor az eredetileg 38 legnagyobb nyílással rendelkező 21 rekeszt például 39 nyílásra szűkít­jük, csak ezzel a nyílással határolt sugárnyalábok lépnek be a 22 fénytörő testbe. Ezeknek a nyalá­boknak a 42 és 43 határsugarai kilépéskor a kö­zépmezőbe, a központban levő 40 és 41 sugarak pedig kilépéskor a szél mezőbe kerülnek. Ezért a 22 fénytörő testből, kilépő sugárnyalábok közép­zónájában a 39 átmérővel fordított arányban, nö­vekedő 37 átmérőjű sötét zóna keletkezik. Ami­kor tehát a 21 rekesz teljesen nyitva van, a 4.4 mikroszkópos tárgyat a kondenzorfoól egész ke­resztmeszetében teljesen egyenletes elosztású fény­sugarak világítják át, mint ahogy azt a 4. ábrán a 48. kép érzékelteti. A mikroszkópos tárgyat tehát ebben, az esetben központosán, teljes sugár­mezővel világítjuk át. Ez adja a centrális világos látóterű megvilágítást. A 21 rekeszt a 38 teljes nyílásból kiindulva fokozatosan szűkítve, a kondenzorból kilépő vilá­gító mezőben a központi sötét mező fokozatosan növekedni fog, mint ahogy azt a 4. ábra 49, 50 és 51 képei mutatják. A tárgyat ilyenkor kör­gyűrű keresztmetszetű sugárnyalábokkal világít­juk át. A középső sötét mező nagyobbításával könnyen elérhetjük, hogy a 44 mikroszkópos tárgyat a körgyűrűből csak azok a sugarak világítják át, amelyek ferdeségüknél fogva nem tudnak bejutni a 34 mikroszkóp objektívbe. Ekkor kapjuk a cent­rális sötét látóterű megvilágítást. A 44 mikroszkópos tárgyat átvilágító sugár­nyalábok keresztmetszetében egy meghatározott méretű centrális sötét zóna előállításához tehát a 21 rekesz működtetése szükséges. Ha ugyan­ekkor a 14 rekeszt is szűkítjük például 36 ér­tékre, a 22 fénytörő testből kilépő sugárnyalábok keresztmetszetét kívülről befelé csökkentjük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom