149388. lajstromszámú szabadalom • Univerzális mikroszkóp kondenzor

149.388 vagyis változó átmérőjű és szélességű körgyűrű keresztmetszetű átvilágító sugárnyalábot tudunk létrehozni, amit a 4. ábra 52 képe ábrázol. Erre a megvilágításra a fázisgyűrűvel ellátott mikrosz­kóp objektívek használatánál van szükség. A fázis­kontraszt megvilágításnál fontos, hogy a tárgyat átvilágító sugárnyalábok gyűrűje pontosan fedje -a 34 mikroszkóp objektív 35 hátsó gyújtósíkjában található fázisgyűrűt. Ezért van szükség arra, hogy az 1. ábrán feltüntetett 14 és 21 rekeszt, valamint a 22 fénytörő testet tartó 12 foglalatot központosítani tudjuk. A 12 foglalat eknozgatá­sával tehát a 14 rekesszel kívülről határolt vilá­gító gyűrű külső határvonalát tudjuk a 35 hátsó gyűjtősíkba képzelt fázisgyűrű külső határvona­lával pontosan fedésbe hozni. Ugyanekkor a 21 rekesz mozgatásával a világító gyűrű belső határ­vonalát egyeztethetjük a fázisgyűrű belső határ­vonalával. A találmány szerinti univerzális kon­denzor világító gyűrűje a leírtak alapián nemcsak központosítható, hanem tetszés szerint változtat­ható méretű is, ami azzal az előnnyel jár, hogy azt bármilyen méretű fázisgyűrűvel fedésbe tud­juk hozni. Ezt az előnyt az eddig ismert univer­zális kondenzorok egyike sem biztosítja. Az eddig ismertetett megvilágítások hatásfoká­nak növelése végett célszerűen az 1 és 2 kon­denzorlencsék valamelyikének felületére változó vastagságú fénytelnyelő réteg van párologtatva. Ennek nézeti képét a 2. ábra mutatja. A 47 át­mérő mentén a középponttól kifelé szélesedő 46 zónában a lencse felülete teljes íényátbocsátással rendelkezik. Ettől balra. és jobbra a 45 és 45a mezőkben a felületet abszorpciós réteg borítja. Az abszorpciós réteg vastagsága központtól a szélek felé menve fokozatosan növekszik körülbelül 50%-os abszorpciótól 80% abszorpciós értékig. A 'középső 48 mezőben áthaladó fénysugarak tehát teljes intenzitásűak, - míg a 45 és 45a mezőkön keresztül haladó sugarak intenzitása 50—2'0%-ig csökkenő. Ez utóbbi sugarak egyúttal az abszorp­ciós rétegben található pórusok folytán bizonyos mértékben diffúz sugarak. Az abszorpciós mezők további változtatását célozzák még ugyancsak fém­bevonattal ellátott 31 abszorpciós szűrőknek a 22 fénytörő test alatti alkalmazása. Ezek a szűrök a középvonal mentén szétválasztva a 32. fogantyú­val ellátott 30 foglalatba vannak szerelve és a 33 foglalatra ágyazva a horizontális síkban szét­húzhatok, illetőleg összetolhatok. Ezeknek felül­nézeti képét a 6. ábrában láthatjuk. A szűrők széthúzásánál a köztük levő 31a rés szélessége nagyobbodik, maid az összetolásnál kisebbedik. A 22 fénytörő testbe lépő sugaraik erősségét (inten­zitás) tehát változtatható szélességű, réstől jobb és bal irányban változtatni tudjuk. Ez módot ad arra, hogy az egyik kondenzor lencse felüle­tére vitt abszorpciós mezőket — 45 és 45a — még külön is változtatni lehessen. A 31 abszorp­ciós szűrők közötti 31a rés irányát természetes a 46 ' zóna irányával egyezően kell beállítani. Az ilyen módon kombinált fénysugarakkal átvilágí­tott mikroszkópos tárgy képében a túlvilágítás folytán fellépő kontraszt-veszteség igen nagy mér­tékben le van csökkentve, másrészt a ferde meg­világításoknál fellépő mély árnyékok torzító ha­tása van nagymértékben kiküszöbölve. A találmány szerinti univerzális kondenzor a Barabás—Zselyonka-elven alapuló kombinált vi­lágos látóterű ferde megvilágítást az 5. ábra sze­rinti elrendezésben adja. Ez az elv, mint isme­retes, a körkörös sötétlátóterű megvilágításnak helyenként erre szuperponált ferde sugarú világos látóterű megvilágítássál való kombinációja, amely a mikroszkópi képet igen plasztikussá teszi. A 21 rekesz az 1, 2 és 5 lencsékből álló kondenzor, valamint a 22 fénytörő test közös 56 optikai ten­gelyéhez viszonyítva eltolt helyzetben van. A 21 rekesz 57 középtengelye és az 56 közös optikai tengely között 58-cal jelölt különbség szerepel. A 14 felső rekesz teljesen nyitott állapotban van, míg a 21 alsó rekesz 53 átmérőre van szűkítve. A 22 fénytörő testből kilépő és a hatékony sugár­nyaláb keresztmetszetét vizsgálva, a középrészben lesz a 6. ábrán kiterített 53a árnyéktér, bal olda­lon pedig a keskenyebb 55 világító mező. Ennek megfelelően a 44 mikroszkópos, tárgyat átvilágító sugárnyalábok határsugarai közül az 54a sugár behatol a 34 mikroszkóp objektívbe, míg az 55a sugár már elkerüli a 34 mikroszkóp objektívet. Ha a 44 tárgyat átvilágító sugárnyalábot a 34 mikroszkóp objektív 34a belépő síkja mentén eí­rnetszük, a 6. ábrán látható képet kapjuk. Az 1 vagy 2 lencsék valamelyikének felületére vitt és megfelelően elrendezett abszorpciós réteg folytán a 80 mezőn keresztül a 44 tárgyat teljes inten­zitású sugarak, az ezt körülfogó és sarló alakban teljesen elszűkülő, 59 és 59a mezőkön keresztül pedig a középponttól a szélek felé menő irányá­ban csökkentett intenzitású sugarak világítják át, ugyanekkor az 53a középponti mezőben a világító sugarak ki vannak rekesztve. Az 53a kitakart középponti mező méretét a 21 rekesz 'működtetésével folyamatosan változtathat­juk, vagyis a vizsgált mikroszkópos tárgy karak­terének megfelelően, a középponti sugarak opti­mális kizárását tudjuk eszközölni. A középponti leárnyékolt mező méretének nö­velésével könnyen elérhetjük, hogy a 44 tárgyat átvilágító direkt sugárnyalábok a jobb oldalon levő 54a sugárral együtt szintén elkerüljék a 34 objektív 34a belépő nyílását, ekkor kapjuk a kombinált sötét látóterű megvilágítást. Az egyoldali ferde megvilágítást úgy állítjuk be, hogy a 12 foglalatba levő teljes szerelvényt a 14 és 21 rekeszeket, valamint a 22 fénytörő testet — a központból kitoljuk, a 21 rekeszt teljesen kinyitjuk, majd a 14 rekeszt zárjuk meg­felelő értékre. Ebben az esetben a 44 tárgyat egy­oldaliról jövő ferde sugarak fogják átvilágítani. Kis keresztmetszetű és nagy apertúrájú kon­denzoroknál, a 21 és 14 rekeszek közötti már érzékelhető mélységikülönbségek elkerülése céljá­ból, a 8. ábrán feltüntetett elrendezés szerint a 14 rekesz az 1, 2 és 5 lencsékből álló kondenzor­rendszer alsó gyújtópontjába van helyezve. A 22a és 22b kúpokkal bezárt 22 fénytörő test mélyeb­ben fekszik a kordenzorrendszer alatt. A 21 vál­toztatható nyílású rekesz síkja horizontálisan ugyancsak metszi a 22b kúppalást csúcsát. A 22a kúppalást csúcsa fölött a 63 és 64 gyűjtőlencsék­ből álló rendszer foglal helyet. A 21 rekesz 61 pontját az innen kiinduló sugarak a 22 fénytörő testen keresztül a 61a pótba helyezik át. Ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom