149388. lajstromszámú szabadalom • Univerzális mikroszkóp kondenzor

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.388. SZÁM 42. h. 1—6. OSZTÁLY — GA—589. ALAPSZÁM A GAMMA Optikai Művek részérő! SZOLGALATI TALÁLMÁNY Univerzális mikroszkóp kondenzor Gamma Optikai Művek, Budapest (60%), dr. Zselyonka László orvos, Budapest (40%) A Gamma Optikai Művek részéről feltalálók: Barabás János kutató mérnök (40%), Láng Károly főmérnök (20%), mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1960. május 4. A mikroszkópos megvilágításoknál a legújabb törekvés az, hogy a különböző megvilágításokhoz ne legyen szükség külön-külön kondenzorokra, hanem egyetlen kondenzorrendszer segítségével lehessen az összes követelményeket kielégíteni. Ilyen kondenzorok ismeretesek ugyan, de szerke­zetileg bonyolultak, teljesítményük nem kielégítő és nem lehet velük a 'mikroszkópos megvilágítá­soknak azt a széles skáláját létrehozni, mint a találmány tárgyát képező kondenzorral. A talál­mány szerinti univerzális kondenzorral előállít­ható .mikroszkópos megvilágítások: 1. Centrális világos látóterű megvilágítás. 2. Centrális sötétlátóterű megvilágítás. 3. Egyoldali ferde megvilágítás. 4. Kombinált ferde megvilágítás. 5. Koimbinált sötétlátóterű megvilágítás. 6. Fázis kontraszt 'megvilágítás. 7. Sztereoszkópikus képeik előállítására szolgáló megvilágítás. A felsorolt 'megvilágítások közül az eddig ismert univerzális kondenzorok csak az 1., 2. és 6. alatt említett megvilágításokra alkalmazhatók és mind­egyik .megvilágításnál a megvilágító sugárnyalá­bok középzónájában állandóan jelen van egy le­árnyékolt mag. Ezekkel szemben a találmány szerinti univerzális .kondenzor szerkezetileg igen egyszerű, leárnyékolt középzóna nélküli, tehát teljesen egyenletes fényéi osztású sugárnyalábok­kal is dolgozik, azonkívül nemcsak három, hanem hét különböző jellegzetes mikroszkópos 'megvilágí­tásra alkalmas. A találmány szerinti univerzális .mikroszkóp kondenzor példakénti kiviteli alakjait az 1--8. ábrák mutatják. Ezek közül: Az 1. ábra a teljes kondenzor elölnézeti kereszt­metszetét mutatja. A 2. ábra az egyik rögzített kondenzor lencse fénytelnyelő ' réteggel bevont felületének képét adja. A 3. ábra a kondenzorrendszer optikai rend­szerének működését magyarázza. A 4. ábra a kondenzorrendszerből kilépő fény­nyalábok keresztmetszeti képeit mutatja. Az 5. ábra a kondenzorlericsék alatt fekvő kü­lönleges fénytörő közeg és vele egybeépített re­keszek eltolt helyzetében a. kondenzorrendszerből kilépő fénynyalábok útját szemlélteti. A 6. ábra az 5. ábra szerinti elrendezésben a kondenzorrendszerből kilépő sugárnyalábok ke­resztmetszeti képét ábrázolja. A 7. ábra az 1. ábrában a 30, 31, 32, 33 moz­gatható szűrő tartók felülnézeti képeinek felel meg. A 8. ábra az univerzális kondenzor optikai működését magyarázza, amikor a 22 fénytörő közeg fölött levő 66 és 67 lencsék továbbítják a 21 rekesz képét a kondenzorrendszer hátsó gyújtó­síkjába vitt 14 rekesz síkjába. Az 1. ábrán feltüntetett univerzális kondenzor felépítésének fő jellegzetessége az, hogy az 1 és 2 közeplencsékbol, majd a 3, 4 nyilak irányában, a 7 elforgatható, tartóba ágyazott 5 és 6 front­lencsékből álló kondenzorrendszer alatt átlátszó, például üvegből készült körkeresztmetszetű olyan 22 fénytörő eszköz van elhelyezve, amelynek két végét a 22a és 22b egyenes körkúpok határolják. A 22 fénytörő testet a 12 foglalat tartja. A 12 foglalatba van építve a 14 kömyílású rekesz, amit a 17 csap révén a 16 hüvellyel tudunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom