149374. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés önhajtó járművek legalább részben önműködő sebesség szerinti vezérlésére

6 149.374 142, 143, 144 kimenetei a 9. ábra szerinti össze­hasonlító C egység 128', 129, 130, 131, 132, 133 kimeneteivel analóg kimeneteik. 147, 148 bemene­téken a kapcsolási berendezés vezérlő- vagy mun­kaáramköre csatlakozik, e bemenet tehát a refe­rens B jeladó stabilizálatlan 103, 104 kimeneté­vel van összekötve. 146 kimenet 67 jelfogó munka­érintkezőjén át a 147 bemenethez csatlakozik. Gerjesztő tekercsének egyik hozzávezetését 149 hivatkozási számmal jelöltük. Ez a B áramforrás stabilizálatlan 103, 104 kimenetének a Cb rend­szerhez közvetlenül csatlakoztatott sarkával van összekötve. Célszerű továbbá, ha a két összehasonlító Ca és Cb egységet a 13. ábrán látható elhangoló F kapcsolás beiktatásával egymáshoz viszonyítva kissé elhangoljuk. Amint a 11. ábrán látható, az elhangoló F kapcsolás egyrészt a referens B jel­adó stabilizált feszültségű kimenetéhez és más­részt a hiszteréziscsökkentő D' kapcsoláshoz, ille­tőleg az összehasonlító Ca, illetőleg Cb egységek 125, 126 bemeneteihez van csatlakoztatva, még­pedig úgy, hogy az egyik összehasonlító Ca egy­ség az elhangoló F kapcsolás 107 és 135 kime­nete, a másik összehasonlító Cb egység pedig az elhangoló F kapcsolás 108 és 135 kimenete közé kerüljön. A kívánt elhangolást 74 szabályozó ellenállás teszi lehetővé. A 11—13. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak működésmódja a következő: Amikor a jármű áll, mind a két összehasonlító Ca és Cb egység alapállásban van, a 218a és 128b, valamint a 129a és a 129b bemeneteken tehát feszültség jelenik meg. Ennek megfelelően az 54, 55 jelfogók meghúznak és a 139, illetőleg 140 kimenetre feszültséget adnak. A 139 kimenet a 9. ábra szerinti C összehasonlító egység analógiá­jára a jármű súrlódó tengelykapcsolójának csúsz­tatását, a 140 kimenet pedig az első sebességi fokozat kapcsolását vezérli. Tegyük fel, hogy az elhangolás következtében a Ca rendszer jelfogói valamivel kisebb sebesség­nél kapcsolnak át, mint a Cb egység jelfogói. Ekkor a járműsebesség meghatározott értékének elérésekor előbb a 20a jelfogó kapcsol át és az összehasonlító E jelfogó kapcsolás 60 . tekercsét feszültségmentessé teszi. Az 54 jelfogót a 61 te­kercs tartja fogva. Kismértékű további sebességnövekedés után a Cb rendszer 20b jelfogója is átkapcsol, úgyhogy az E rendszer 61 tekercse ugyancsak feszültség­mentes lesz és az 54 jelfogót elenged,ve a 147, 139 áramkör megszakításával megszünteti a súr­lódó tengelykapcsoló csúsztatását, vagyis a 139 kimenetről a feszültséget leveszi. A sebesség további növekedésekor a Ca rend­szer 21a jelfogója kapcsol át, az E rendszer 55 jelfogójának gerjesztő 62 tekercse tehát feszültség­mentes lesz. Az 55 jelfogó azonban nem enged el, mert az 56 jelfogó nyugalmi érintkezőjén át önmagát mindaddig fogvatartja, amíg a sebesség kismérvű további növekedésekor a Cb rendszer 21b jelfogója is át nem kapcsol és az 56 jelfogót 63 tekercse útján meg nem húzza. Ekkor a 140 kimeneten megszűnik, a 141 kimeneten pedig megjelenik a vezérlő jel. A C rendszer analógiá­jára erről a kimenetről lehet működtetni a má­sodik sebességi fokozatot. A teljes sebességi tartomány növekvő értelmű bejárásakor előre meghatározott küszöbértékeknél a fentiekben leírt módon egy-egy nagyobb sor­számú jelfogó húz meg. és vezérli a következő na­gyobb sebességi fokozatokat. Egyik sebességi fo­kozatról a másikra való áttérés fentiek értelmé­ben mindig két lépésben történik. Először meg­szűnik az E rendszer „a" indexű bemenetének az áramforrással {referens B jeladó stabilizálatlan feszültségű 103, 104 kimenete) való kapcsolata, majd megszűnik az E rendszer ,,b" indexű be­menetének az áramforrással való kapcsolata is. E két időpont között azonban a jelfogó önmagát fogva tartja és ez a fogvatartás addig tart, amíg a közvetlenül megelőző vagy bármelyik követ­kező jelfogók közül legalább az egyik meg nem húz, feltéve, hogy nem a jelfogók sorában szélső helyet elfoglaló jelfogóról van szó. A jármű sebességének csökkenésekor a fentiek­ben leírt folyamat értelemszerűen fordított sor­rendben játszódik le és a fogvatartás feltételei is azonosak. Fentiekbői nyilvánvaló, hogy a C" rendszer akadálytalanul működik, ha a jármű sebessége a nyugalmi állapotból • kiindulva folyamatosan nö­vekszik vagy csökken. Ha azonban a C" rend­szert menet közben kapcsoljuk be, előfordulhat, hogy a Ca egység más helyzetben van, mint a Cb egység, tehát az összehasonlító E jelfogó kap­csolás vagy rendszer egyik jelfogója sem tudna meghúzni és a vezérlés elakadna. Ezt a nehézséget kiküszöböljük, ha gondosko­dunk arról, hogy a Ca rendszer referens feszült­sége és a Cb rendszer referens feszültsége a be­kapcsolással járó tranziens feszültségnövekedés során pillanatra keresztezze egymást. Evégből mindössze azt kell tennünk, hogy az elhangoló F kapcsolásnak a viszonylag nagyobb feszültségre hangolt összehasonlító Ca egységgel társított ki­menetével 75 kondenzátort. kapcsolunk párhuza­mosan, amint ezt a 13. ábrán feltüntettük. Menet közben való bekapcsoláskor mármost az elhangoló F kapcsolás 107, 135 kimenetéhez csat­lakoztatott Ca rendszer azonnal, a 108, 135 ki­menethez csatlakoztatott Cb rendszer viszont csak a 75 kondenzátort tartalmazó áramkör időállan­dójának megfelelő késleltetéssel kapja meg fe­szültségét. Biztosan adódik tehát olyan feszült­ségi állapot, amelyben mind a Ca, mind pedig a Cb rendszerben legalább egy pillanatra azonos sorszámú jelfogó húz be. Ha ez egyszer bekövet­kezett, a fentiekben részletezett fogvatartó áram­köri összefüggések következtében a működés a továbbiakban már szabályszerűen folytatódik. A 11—13. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak azonban arra is alkalmas, hogy közvetlenül sebes­ségváltás előtt külön vezérlő jelet adjon és ezzel lehetővé tegye például az előrekapcsolást meg­előző vonóerő csökkentést, amint ezt például me­chanikus erőátvitelű motorvonatoknál újabban javasolják. Mint ismeretes, az ilyen vonóerő­csökkentés röpsúlyos regulatorokkal nem fogana­tosítható kellő üzemi megbízhatósággal. Amint a 12. ábrából kitűnik, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a sebességváltást közvetlenül meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom