149374. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés önhajtó járművek legalább részben önműködő sebesség szerinti vezérlésére
2 149.374 súlya csekély, a jármű bármely részén elhelyezhető, könnyen és bármikor állítható, súrlódási hiszterézistől mentes, hőmérséklettől és . egyéb külső behatásoktól gyakorlatilag független, de ennek ellenére megbízhatóan, és a kellő szabatossággal működik. Távolabbi cél a berendezésnek oly alapelemekből való felépítése, amelyek lényeges módosítás nélkül és gyakorlatilag mindössze az elemek szaporításával lehetővé teszik nemcsak a vezérlést, hanem az önműködő szabályozást, továbbá két vagy több változó egyidejű érzékelését is. Ilyen érzékelésre van szükség például hidraulikus baj tóművek esetén, ahol célszerű a járműsebességet és a motor fordulatszámát egyidejűleg figyelembe venni. Célja végül a találmánynak a vezérlő berendezés olyan kialakítása, amelynél egyszerűen és különösebb befektetés nélkül biztosítható, hogy az egyes elemek működési hibájából ne származhassanak az üzamet veszélyeztető téves vezérlési parancsok. A találmány alapja az a felismerés, hogy az említett célkitűzések megvalósíthatók, ha a kapcsolási berendezésiben a jeleik kiértékelésére a kereskedelemben rendelkezésre álló ás viszonylag olcsó jelfogókat alkalmazunk, vagyis a fentiekben említett villamos vezériő berendezésekben a jelek kiértékelésére mind ez ideig alkalmazott kényes elemeiket ilyen jelfogókat tartalmazó kapcsolással helyettesítjük. A találmány szerinti kapcsolási berendezésnek a hasonló jellegű ismert berendezéshez hasonlóan tehát ugyancsak van fordulatszám függvényében változó villamos jelet adó sebességérzékelője, állandó villamos jelet adó referens jeladója, a sebességérzékelő villamos jelét a referens jeladó villamos jelével összehasonlító egysége, valamint az összehasonlító egység útján kapcsolt vezérlő- vagy munkaárámköre, amelyen át a kapcsolási teljesítmény eljut a működtető villamos szervekhez. A találmány értelmében azonban az összehasonlító egység —• az eddigi megoldásokkal ellentétben — jelfogós kapcsolásként van kialakítva. Nyilvánvaló, hogy az összehasonlító egység találmány szerinti kialakítása esetén viszonylag egyszerű eszközökkel, nevezetesen a kereskedelemben villamos tömegcikkónt kapható jelfogókkal biztosítjuk azokat a funkciókat, amelyeknek elvégzéséhez mind ez ideig például elektronikus, tehát költséges és kényes elemekre volt szükség. Nyilvánvaló az is, hogy jelfogók alkalmazásával a villamos vezérlő berendezés viszonylag könnyen áttekinthető áramkörökre és kapcsolási funkciókra korlátozódik, amelyek viszonylag kevésbé gyakorolt szakemberek útján is kellő felügyelet alatt tarthatók. Ehhez járul a jelfogós kapcsolások közismert kis helyszükséglete és súlya, valamint a külső behatásoktól való függetlensége. Bonyolultabb funkciók elvégzéséhez lényegében ^csak a jelfogók számát kell szaporítani, ami gyakorlatilag mind a költségek, mind a helyszükséglet és súly növekedésének szempontjából elhanyagolható többletet , j elenrt. i, A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti kapcsolási berendezés néhány példakénü 'kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1, ábra alapkapcsolásnak nevezhető példakénü kiviteli alak blokkdiagramja. A 2—4. ábrák az 1. ábra, szerinti példakénü kiviteli alak egyes részeinek kapcsolási vázlatát tüntetik fel. Az 5. ábra részlet kapcsolási vázlata. A 6. ábra ilyen részletet tartalmazó más példakénü kiviteli alak blokkdiagramja. A 7. és 8. ábra egy-egy további példakénü kiviteli alak blokkdiagramja. A 9. ábra a 8, ábra részletének kapcsolási vázlata. A 10. ábra ismét más példakénü kiviteli alak részletének kapcsolási vázlata. A 11. ábra további példakénü kiviteli alak blökkdiagramja. A 12. és 13. ábra a 11. ábra szerinti példákénti kiviteli álak egy-egy részletének kapcsolási vázlata. A 14. és 15. ábra egy-egy további példakénü kiviteli alak részletének kapcsolási vázlata. A 16. ábra ismét más példakénü kiviteli alak blokkdiagramja. A 17. ábra a 16. ábra részletének kapcsolási vázlatát tünteti fel. Végül: A 18. ábra ugyancsak részlet kapcsolási vázlata. A rajzon azonos hivatkozási jelek hasonló részleteket jelölnek. Mint említettük, az 1. ábrán a találmány szerinti kapcsolási berendezés alapkapcsolásnak nevezhető blokkdiagramját tüntettük fel. Ennek a kapcsolásnak alapvető feladata a sebességtől függő jelnek állandó jellel való összehasonlítása és az összehasonlítás eredményétől függő kétféle kimenő vezérlő jel létesítése. A sebességet A sebességérzékelő észleli és alakítja villamos jellé. Erre a célra megfelel minden olyan önmagában ismeretes szerkezet, amely a fordulatszámmal egyértelmű, de nem szükségképpen lineáris függvénykapcsolatban álló jelet szolgáltat. Célszerű, ha ilyen jeladóként permanens mágnessel bíró vagy állandó gerjesztésű egyenáramú tachométer dinamót alkalmazunk. Ez esetben ugyanis nincs szükség egyen; rányításra, tehát viszonylag egyszerű szerkezethez jutunk. Esetleges egyéb szempontok miatt azonban alkalmazhatunk például váltóáramú tachométer dinamót, velodynt vagy impulzus adót is. Az ábrázolt példakénü kiviteli alak esetén az A sebesség érzékelő a 2. ábrán látható módon egyenáramú 1 tachométer dinamóként van kialakítva, amely 3 bemenő jelként az érzékelendő fordulatszámot kapja, 4 kimenő jele pedig e fordulatszámmal arányos villamos jel, amely 'mint feszültség vagy teljesítmény az A egység 101, 102 kimeneti kapcsain jelenik meg. Az összehasonlítás alapját alkotó konstans jelet, amelyet a továbbiakban referens jelnek nevezünk, az ábrázolt példakénü kiviteli alak esetén referens B jeladó szolgáltatja. Ez lehet a járművön rendelkezésre álló konstans feszültségű áramforrás. A referens jel azonban változó feszültségű áramforrás esetén is előállítható stabilizálással. Az ábrázolt példakénü kiviteli álak esetén ilyen stabilizált B áramforrást alkalmaztunk, amelynek kapcsolási vázlata a 3. ábrán látható. A referens B jeladó Í03, 104 bemeneti kapcsain jelentkező
