149250. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kisülési lámpa
2 149.250 "A jó vezetőképességű fémfiallial létesített ívstelbilázálás azt a veszélyt r ej ti magáiban, hogy ez a: fal az ívet rövidre zár ja. Az ív és a fémfal között azonban viszonylag hideg gázréteg keletkezik, amelynek nagy az elektromos ellenállása és ez a fémfelület potenciál-küszöbével együtt az ív rövidrezárását meggátolja, de csak addig, amíg a fémfal mentén az ív . feszültségesése egy bizonyos kritikus érték alatt marad. Ez az érték a mágneses mező erőssége és a fémfal anyaga, valamint hőmérséklete szerint 20 és 30 Volt között van, de minden esetre 10 Volt felett. A találmány szerinti nagynyomású lámpánál az égési feszültség legtöbbször nagyobb értékű, miáltal szükséges lehet a fémfalat több egymástól elektromos szempontból elszigetelt darabból készíteni. A fémfal igen magas üzemi hőmérsékleteket vehet fel, hőfoka tehát közel lehet az olvadásponthoz, ami wolframnál vagy molibdéinnél 2O00 C° felett van. Ilyen .módon mesterséges hűtésre nincsen szükség. Az ív stabilizálására szolgáló fémfal az ív felé fordított részénél magas hőfokon olvadó szigetelő bevonattal is ellátható, miáltal feleslegessé válik az említett több darabból készített fal, vagyis a fémrész egydarabból is lehet. Az említett hőálló szigetelő anyag bevonat előnyösen jó optikai fényvisszaverő képességű, mint pl. az alumíniumoxid, beriliumoxid, vagy sziliciumoxid. Ezek a bevonatok 1 mm-nél kisebb vastagságban, előnyöseri 1 és 10 fj, közötti rétegvastagiságban készítendők. A fémes anyagú falnak a kisülési ívtől elfordított részei a hőkisugárzás növelése érdekében ugyancsak bevonattal láthatók el és ezt a bevonatot pl. tantálkarbidból vagy szénből készíthetjük. Főleg abban az esetben, ha a mágnespólusok a kisütőedény belsejében vannak, nemcsak egyenes tengellyel létesített ívet lehet beszűkíteni, hanem a találmány lehetővé teszi az ívnek meghatározott alakú pályára való terelését is. Ez a pálya U alakú, vagy pl. cik-cak alakú lehet, miáltal többek között azt az előnyt érjük el, hogy az ív alakja jól alkalmazkodik a vetítőkészülék ablakának alakjához. További előny, hogy különleges berendezés, pl. méhsejt-kondenzátor alkalmazása nélkül is iehet a képet egyenletesen megvilágítani, ami az ismert nagynyomású lámpáknál nem lehetséges. A kisütőedény belsejében elhelyezett mágnespólusok számára előnyösen olyan anyagot választunk, amelynek Curienpontja magasan fekszik, és amelynél viszonylag magas üzemi hőmérsékletek engedhetők meg. Ilyen anyag pl. a kobalt, vagy annak ötvözetei és a vas. A pólusrtsarukon áthatoló mágneses fluxus a lámpa buráján kívül és elhelyezett mágneses magból is kiindulhat, de a mágneses kört a bura belsejében levő mag segítségével lehet zárni. Másik megoldásnál két egymástól kiüllönálló mágnesit alkalmazunk. Ha a kisülési lámpát egyenárammal működtetjük, az elektromágnesen kívül permanens mágnest is alkalmazhatunk, ha pedig a lámpát váltakozó áram táplálja, előnyös az elektromágnest a "kisülési áramkörbe kapcsolni. Különleges kisülési pályák elérése végett lehet kettőnél több pólussarut is alkalmazni az inhomogén mező létesítése céljából. Eljárhatunk továbbá úgy is, hogy két fő-mágnespólus mellett két kisegítő-mágnespólust is alkalmazunk, melyek mágneses mezeje a kisülé-6i ív helyénél a fő-pólusok mezejével ellentétes Irányú és így növeli az inihomogenitást. Ha a nagynyomású kisülési lámpa íve lényegileg egyenesvonal alakú, ajánlatos lehet a találmány szerinti inhomogén mágnesmezőt létesítő pólusokat a lámpa buráján kívül elhelyezni. A találmány szerinti lámpa a fal mentén stabilizált megoldás előnyeit egyesíti az elektródán stabilizált ív előnyeivél. A találmány révén ugyanis egyenletesen beszűkített és stabil ívet sikerül létesíteni, amelynek hossza kívánság szerint nagyobbítható, és melynek fenntartásához szükséges feszültség tág határok között szabadon választható. Emellett a találmány lehetővé teszi az ismerthez viszonyítva az ív fenntartási feszültségének növelését ós az áramerősség csökkentését, főleg ha a lámpát elektródán stabilizált és azonos teljesítményű ismert lámpával hasonlítjuk össze. Megemlí, tendő továbbá, hogy a lámpa elektródái a találmány szerint kisebbíthetők, miáltal ezek az új lámpák nagyon jól használhatók impulzus-üzem számára, ami főleg a nagyobb méretű filmvetítő készülékeknél egyre nagyobb jelentőségűvé válik. A találmány előnyösen használható nemesgázzal töltött lámpáknál, főleg a golyó alakú, vagy hosszúkás alakú és xenonnal töltött bura esetén, ha ez a bura kvarcüvegből vagy esetleg más üvegből készült. Igen előnyösen használható továbbá a találmány a fémgőzös nagynyomású lámpáknál, amelyek pl. higannyal tölthetők. Az ilyen lámpa belsejébe további fémgőzmennyiségeket lehet bevinni, a permanens gázok pedig az ilyen lámpáknál csak mint kismennyiségű és a begyújtást megkönnyítő adalékok szerepelnek. Előnyös továbbá a találmány oly lámpáknál, amelyek a fémgőzökön kívül jelentős mennyiségű permanens gázt, így pl. xenont, kriptont, vagy argont, vagy esetleg molekuláris gázokat tartalmaznak, de úgy, hogy parciális nyomásuk a fém nyomásánál kisebb, nagyobb, vagy azzal egyenlő. A találmányt a rajzok kapcsán részletesebben magyarázzuk meg. Az 1. ábra a találmány alkalmazását és alapgondolatát egy igen egyszerű példa kapcsán szemlélteti, a 2. és 2a. ábra pedig kígyóvanalbam létesülő ívhez ailkákmazött berendezést szemléltet. A 3. ábra nemesgázzal töltött nagynyomású lámpát szemléltet a találmány szerinti kialakításban és egyenes vonalú kisülési ívvel, keresztmetszetben; a 3a. ábra ezlt a lámpát az A—A vonal mentén vett hosszmetszetben szemlélteti, a 3b. ábra pedig ugyancsak hosszmetszet, de a B—B vonal mentén, A 4. ábra a mágnesmagnak a lámpa buráján belül levő pólus-saruhoz való kapcsolatát vázlatosan szemlélteti. Az 5. ábra a találmányt fémes anyagú edény alkalmazása esetén szemlélteti és az 5a. ábra ennek a lámpának elektródáit és fémes falát mutatja. A 6. ábra beépített fényszóróval működő lámpa metszete, a 7. ábra pedig oly lámpát mutat, amelynél a fémes fal magas hőmérsékleten olvadó' szigetelő bevonattal van ellátva. Ez az ábra a nagynyomású kisülési lámpa vázlatos hosszmetszete.