149250. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kisülési lámpa
149.250 3 A 7a. ábra a mágnest és a falat szemlélteti az A—A vonal szerinti metszetben. A 8. ábra nagynyomású kisülési lámpát mutat hosszmetszetben U alakú ívvel és a 8a. ábra a 'hozzátartozó fémes fal, valamint mágnes távlati feltüntetése. A 9. ábra részekre osztott hátsó fallal bíró lámpát részben felnyitott edénnyel szemléltet, a 9a. ábra pedig a hozzátartozó, a kisütőedényen kívül elhelyezett mágnest keresztmetszetben mutatja. Azi 1. ábrán két pólus-sarú látiható, amelyeket 1-el jelöltünk. Ezek a saruk a kisütő edény belsejében olyan elhelyezésűek, hogy inhomogén mágnesmezat létesítenek, amely lényegileg az erősen görbített alakú 2 erővonalakból áll. Ezek az erővonalak legnagyobbrészt a két pólus-saru által meghatározott síkban helyezkednek el. Az inhomogén mégneses mező hatására a 3 ívre három oldalról Lorentz-erők hatnak, amelyek az ívet mágnesesen szűkítik, stabilizálják és a 4 fémfalhoz szorítják. A 2. ábrán látható kivitelnél lehetővé válik a nagynyomású lámpa ívét az 5 kígyóvonal alakban létrehozni, ami által a régebbi kiviteleknél elektróda-stabilizálással létesített ívek hossza lényegesen túlléphető. Az A—A metszetben mutatott 6 mágnespólusok a 7 erővonalak révén Lorentz-mezőt létesítenek, amely az ívet a kívánt alakra kényszeríti és a 8 darabokból álló fémfalhoz szo-, rítja, (2a. ábra). A találmány szerint szerkesztett és nemesgáztöltetet tartalmazó nagynyomású lámpa, a 3., 3a. és 3b. ábra szerint kvarcüvegből készült 9 burájában két 10 fémelektródát, továbbá a 11 gyújtó, ill, segédelektródát tartalmazza, mely utóbbi az egyik üzemi elektródával kapcsolódik. Az ív a 12 helyen gyújt (más szóval itt indul), mert itt a 11 gyújtóelektróda és az üzemi elektróda közötti távolság a legkisebb. Az ív az inhomogén mágneses mező hatására igen gyorsan felveszi az egyenesvonalú üzemi helyzetet. Az ív stabilizálására és szűkítésére való mágneses mezőt két 13 kobalt-mágnes létesíti és ez a mező az ívet a 14 fémfalhoz szorítja, amely egyes wolfram-rudakból áll. Ezek a rudak felső végüknél mindkét oldalon laposra vannak csiszolva és így lehetővé válik a 13 kobalt mágneseknek az ív által létesített forró gázoktól való megvédése. Ezek a rudak egymáshoz és a 10 Eémelektródákhoz képest szigetelt elhelyezésűek ás a kisülési lámpa 15 lábrészébe vannak beolvasztva;. A 14 wolfr&m^rudáklhoz és a 10 fémelektródákhoz a kisülés révén jutott hőmennyiség külön e célra alkalmazott hűtőkészülék nélkül könnyen elvezetődik. A két 13 kobalt mágnest a nem mágnesezhető acélból készült 16 szerkezet a középső 14 wolfram-rúdhoz erősíti. A 9 edényen (burán) belül nemcsak permanens mágneseket helyezhetünk el, hanem lehet a burában egy elektromágnes 17a pólus-saruit elhelyezni, melynek a 17 magja a 9 edényen kívül van megerősítve. Ez a mag a bura falának felhasználásával mágnesesien kapcsolódik a sarukhoz:, úgy amint azt vázlatosan a 4. ábra szemlélteti. Az 5. és 6. ábra fémedéinnyer rendelkező nagynyomású lámpákat szemléltet, amelyek főleg vetítési célokra alkalmasak. Az 5. ábra szerinti lámpa egyenes ívvel működik, melyet a 18 pólus-saruk inhomogén mágneses mezeje a lapos 19 wolfram-rudakból készített hátsó falhoz szorít, A lámpa 20 edénye nem-mágnesezhető fémből pl. sárgarézből készül. A kvarcüvegből vagy esetleg más üvegből előállított 21 ablakot a 22 ólomgyűrűk tömítik el. A gáztöltés xenon-ból állhat, amelynek nyomása üzem közben klb. 25 aitt. A 10 mm bosszú ív, melynek átmérője 2 mm, 30 Amp. áramot fogyaszt és létesítéséhez 65 volt feszültség szükséges. A fényerő több mint 7000 cd. A 23 wolframelektróda és a 19 hátsó fal a 24 kemény-JÜvegbe vannak ágyazva (5a. ábra), amely pl. a Duranüveg néven ismert anyag lehet. A 6. ábra filmvetítésre alkalmas nagynyomású fém-lámpát szemléltet, amelynél a 25 kollektortükör a 26 lámpatesttel van egyesítve és a 27 fémfal, amelyhez a kisülésnél keletkező ív szorul, ívelt alakú oly módon, hogy a kollektortükörből származó teljes fémmeinnyiséget felfogja és a vetítő készülék 28 ablakaiba terelje. Ennelk a: szerkezeinek az előnye, hogy a lámpa 29 ablaka igen kisméretű lehet és az ívtől nagy távolságban helyezhető el. Idegen gázok, így pl. az oxigén maradványai fémes lámpákból viszonylag nehezen távolíthatók el, miáltal jó getterezésre van szükség, amit pl. cirkonnal vagy titánnal létesíthetünk. A 7. ábra szerinti lámpának kvarcüvegből készült 30 edénye van, amelyben 31 katód, 32 anód és 33 gyújtóelektoóda van beleolvasztva. A fémes falat az edénybe beolvasztott 35 wolfram-rúd 34 homlokfelülete alkotja (7a. ábra). A 35 wolframrúd oldalsó mélyedéseiben vagy kivágásaiban két 36 mágnespólús van elhelyezve. Az említett 34 homlokfelületen 5 /x vastagságú 37 alumíniumoxidbevonat van, amely mint fényszóró működik. A 35 wolfram-rúdnak a kisülési ívtől elfordított oldalain és esetleg a 36 mágnesen is tantálkarbidból álló 38 réteg vagy bevonat van. A 8. ábra szerinti lámpáknak két szarv alakú 39 elektródája van, a lámpa 40 fala pedig wolfram- vagy molilbdénlemezből készül. Ez a lemez tartja a patkó alakú 41 mágnest (8a. ábra) és ennek szárai köizctt a további 42 mágnest, A 40 falnak az ív felé fordított oldalán 10 n vastagságú ailumíniuniioxid-ibevoniat van, amelyet 43-al jelöltünk. A gyújtás ott történik, ahol a két szarv alakú 39 elektróda egymástól a legkisebb távolságban van, mire azután az ív az áramhozzávezetések mágneses mezejének hatására az elektródák csúcsához vándorol és ott a 41, valamint 42 mágnesek mezejének hatása alá kerül. Így az ív a 44 U-alak felvételére kényszerül. A 9. ábrán a könnyebb érthetőség végett törve ábrázolt 45 kvarcüveg-edény a nemesgáztöltésű nagynyomású lámpához tartozik, amelyben 46 anód, 47 katód és öt egymástól elszigetelt 48 wolfram-rúd van beolvasztva. A 49 kisülési ív helyén szükséges inhomogén mezőt a kisütő edényen, kívül elhelyezett két 50 mágnes hozza létre és az inhomogenitást egy további 51 mágnespár növeli. Szabadalmi igénypontok: 1. Gázokkal, főleg nemesgázokkal, vagy fémgőzökkel vagy mindkettővel töltött nagynyomású
