149204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, feszített rácsok, különösen elektroncsövek keretrácsai huzalainak rögzítésére

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% . •ínr "?&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.204. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE-723. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás, feszített rácsok, különösen elektroncsövek keretrácsai huzalainak rögzítésére Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Budapest Feltaláló: Nágel Ferenc mérnök budapesti lakos A bejelentés napja: 1959. december 23. Elektroncsövek feszített rácsainál a huzalok rögzítésére több megoldás ismeretes:, de ezek a tömeggyártási gyakorlatban sok nehézséget okoznak. A jelenleg használatos, fontosabb ilyen eljárások a következők: a) Üvegezés. A keretet betekercseiés után kötőanyagos üvegszuszpenzióval kenik, vagy szórják be. Felhevítéskor a kötőanyag elbomlik, vagy elpárolog, majd az üvegpor összeolvad. E két állapot között e kötés gyenge, ami hátrányos és egyébként maga a felvitel is nehézkes. •b) Keményforrasztás, brézolás. Ennek .az általánosan ismert eljárásnak az a hátránya, hogy a menetvégek ideiglenes lekötését igényli. c) Ponthegesztés rögzítőlemezzel. Ez a megoldás általában, csak a huzalvégeket köti le. A ponthegesztést, vagy .magán a tekercselőgépein kell végezni, vagy ideiglenes rögzítés szükséges, ami hátrányos. A találmány azt a célt tűzi ki, hogy szemben az eddigi eljárásokkal, a feszített rácsok, különösen keretrácsok huzalainak rögzítése mindjárt a végleges erősségűre készüljön és hogy a kötést lehetőleg már magán a tekercselőgépen lehessen egyszerűen végrehajtani. A találmány célja tehát, másszóval, az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölése és oly új eljárás megteremtése, amely egyszerűen végezhető el és könnyen gépesíthető. Ismeretes, hogy számos illó fémvegyület hő hatására, magára a fémre és gőz alakú, ill. gáz alakú termékekre bomlik. A körülmények helyes megválasztásával ily módon jól tapadó rétegek is leválaszthatók. 143.750 sz. magyar saabadalmunkban javasoltunk ilyen leválasztott fémrétegekkel való hegesztést. Jelen találmány ezen korábbi 143.750 sz. magyar szabadalmunk szerinti eljárás alapelvét használja fel, annak továbbfejlesztése feszített rácsok meneteinek és/vagy huaalvegeinek gyors rögzítésére. Azt találtuk ugyanis, hogy amennyiben a rácsok tekercsolése közben, vagy annak befejeztével a rácsbotokat, vagy keretrács esetén a keretet, pl. átmenő áram segítségével a rögzítésre alkalmas fém bomlékony vegyületének; bomlási hőmérséklete fölé hevítjük és e fémvegyületet gáz alakban (gőz alakban), vagy porlasztva a bordára, ill. a keretre fújjuk, úgy a feltekercselt huzalt viszonylag alacsony hőmérsékleten. kb. 50 és 4Ö0 C° közötti hőmérsékleten különben a magas olvadáspontú éspedig a csőgyártás folyamán fellépő hőmérsékleteiknél magasabb olvadásponttal rendelkező fémmel, vagy ilyen férnek magas olvadáspontú ötvözetet adó elegy év el jóformán másodpercek alatt rögzíteni tudjuk. A feszített rács huzalainak rögzítésére a legkülönbözőbb fémek alkalmasak. így pl, különösen alkalmas: az ezüst, a réz, a krómcsoport féméi és a platinacsoport féméi. Hasonlóképpen alkalmazhatók: pl. arany, ill. oly fémek, amelyek az említett 143.750 sz. magyar szabadalmunkban is szerepelnek. Az elmondottakból következik, hogy elbontandó fémvegyületként a legkülönbözőbb vegyületeket alkalmazhatjuk, résziben olyanokat, amelyeik az említett 143.750 magyar szabadalmunkban szerepelnek, részben pedig olyanokat, amelyek e szabadalomban megemlítve nincsenek. Ha pl. ezüsttel kívánjuk rögzíteni a feszített rácshuzalt, úgy annak felvitele történhet az ezüst alacsony szénatom számú zsíraavas sóiból elsősorban formiátiából és acetátjából. A réz felvitele annak hasonló vegyületeiből 'történhet. Olyan fé-