149204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, feszített rácsok, különösen elektroncsövek keretrácsai huzalainak rögzítésére
2 149.204 meket, amelyek karboniloikat tudnak képezni, célszerű karbonil alakjában alkalmiazni és e karbonilt bontani a megfelelő fémre és gáznemű termékre. Így alkalmazhatunk karbonil vegyületeket, különösen a króm-csoport esetében éspedig az ide tartozó fémek hexakariooniljait, különösen pl. W(CO)6. Megfelelő óvintézkedések mellett (mérgezésre való tekintettel) alkalmazhatók ezen felül a vas, a nikikel és a kobalt karboniljai, ill. katdboniiBridridjei, vagy karbonilaminjai is. Ott ahol a nemesfém bevonatok egyébként is előnyösek sikerrel alkalmazhatjuk pl. ia platinacsoport féméinek, tehát magának a platinának, vagy ruténiumnak, réniumnak, ródiumnak, iridiumnak és palládiumnak karboniljait, ill. karbonil származékait, de porukból, vagy porlasztott oldatukból a legtöbb, ártalmatlan melléktermékkel boimló nemes fémvegyület is alkalmas megfelelő körülmények között a menetek rögzítésére. Megfigyeléseink szerint a kötés erőssége egyes esetekben javítható oly módon, ha több fémet választunk le együttesen. , A feszített rácsok keretének anyaga általában molibdén, a tekercselőhuzal többnyire wolfram. A rögzítést célzó hegesztés olyan alacsony hőmérsékleten végezhető, hogy e fémek ezen hőmérsékleten még levegőn sem oxidálódnak számottevően. Ennek ellenére a tapadás megjavítására célszerű védőgáz atmoszférát alkalmazni, vagy legalább is a hegesztő gázhoz (fémvegyület) hígítóanyagul az adott körülmények között semleges gázt adagolni. Ilyenek lehetnek a nitrogén, hidrogén, szénmonoxid, széndioxid, nemesgázok, különösen az argon, vagy mindezek valamilyen elegye. Ezek a semleges gázok azután mint fúvató anyagok, magukat a hegesztővegyületeket is védik. Persze felesleges ilyen védőgáz használata akkor, ha a rácskeret és a tekercselő huzal nemesfémmel van bevonva, tehát pl. aranyozva van és a hegesztést nemes fémvegyülettel végezzük. Ezzel kapcsolatban 'megjegyezzük, hogy olyan rácsokon, ahol a kei-etet és/vagy a tekercselő huzalt a cső bizonyos elektromos adatainak biztosítása céljából amúgy is nenies-fémmel kell bevonni, célszerű lehet a szükséges nemesfém bevonatot a menetek rögzítésével egyidejűleg elvégezni. A nemesfém (pl. arany) — mint említettük — pl. annak vízoldható sói vizesoldatának a kívánt meleg helyre való fúvásával vihető fel, amikor is a víz elpárolog, a nemesfétmsó pedig fém bomlásterméket szolgáltat. A követendő eljárás tehát minden esetben az, hogy a megfelelő hőmérsékletre melegített rácsra, vagy rácselemre, ráfúvatjuk a rögzítőfém valamilyen könnyen bomló vegyületét, amely mindjárt a rögzítés kívánt helyén bomlik fémmé, vagy valamilyen gázzá és végzi el — mintegy hegesztő kötést alkotva — a szükséges rögzítést. Találmányunk tárgykörébe tartozik az a berendezés is, amellyel a szóbanforgó kötést létre tudjuk hozni. A kötés létrehozásához szükséges eszközöket oélszerűen magára a tekercselő gépre szereljük fel. Ilyen eszköz elsősoriban egy fúvóka, amellyel a kívánt gázt, ill. gőzt a szükséges helyre tudjuk fújni. Természetesen használhatunk egy fúvóka sorozatot, vagy más hasonló eszközt is, amellyel egyidejűleg aránylag nagy felületet, tehát egy egész bordát, vagy bordasort tudunk így gőzzel befújni. A másik szükséges eszköz egy maszk, amellyel arról gondoskodunk, hogy az elbontani kívánt gőz csak a kívánt helyre, tehát pl. a rácsfoordákra és azokon felfekvő huzalrészekre jusson, máshová ne. Gondoskodnunk kell továbbá a rács számára elektromos (kontaktusokról. A fentiek szerint az eljárásit célszerűen oly módon is végrehajthatjuk, hogy egy .rácssorozatot megtekercselünk és az egyes rácsegyedek leválasztása előtt előbb az egyik bordát fújjuk be valamilyen hegesztő vegyület gőzével, mialatt a bordát elektromos áram segítségével felfutjuk, majd ezt követően a másik borda látható el ugyan így megfelelő hegesztésekkel. Az egyes rácsok darabolása csak ezután kezdődik. Bár a fentiekben a találmányt elsősorban keretrács gyártással kapcsolatban ismertettük, világos, hogy az sem ezekre, sem a megadott kiviteli példákra korlátozva nincs. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémből való feszített rácsok, különösen keretrácsok huzalainak és/vagy huzal végeinek rögzítéseié fémvegyületek segítségével, azzal jellemezve, hogy a kiválasztott ún. rögzítő fém(ek) valamilyen könnyen bomló vegyületedéit) a rácstekercselő gép által még feszített állapotban tartott 50—400 C°-ra felmelegített rács, ill. rácselem legalábbis azon helyére, ahol a rögzítést el kívánjuk végezni ráfúvatjuk és e vegyületnek) bomlása során keletkező fém(ek) segítségével a végleges rögzítést, elvégezzük, mimellett e fémet, vagy fémeket úgy választjuk meg, hogy a kötés helyén hőhatásra keletkező, a rácsot képező fémekből és e rögzítőfémből való ötvözet, ill. ötvözetek olvadáspontja magasabb legyen, mint amilyen hőmérsékletre e rács további üzemszerű feldolgozása és alkalmazása során kerül. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a rögzítő fémet, ill. annak vegyületét az alábbi csoportok legalább egyikéből választjuk meg: a) Réz, ezüst, azok alacsony szénatom számú zsírsavas sói célszerűen formiátjai, vagy acetátjai alakjában. b) Wolfram., molibdén, ikiróm, vas, Ikóíbalt, nikkel, ruténium, rénium, ródium,,.Iridium, palládium, célszerűen azok karboniljai, vagy karbonil, származékai (karboinilhydrid, karbonilamin), formájában. c) Nemesfémek (pl. arany) azok vízben oldható sói formájában. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a rácshuzalokon és/vagy kereteken szükséges, a rögzítő fémmel azonos anyagú nemesfém bevonatot a rögzítő fém felvitelével egyidejűleg állítjuk elő. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hegesztendő részt a kereten átbocsátott árammal hevítjük. 5. A rácstekercselőgép az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, jellemez-