149131. lajstromszámú szabadalom • Marokcsapágyas vontatómotorok, vagy tengelyhajtóművek visszavezetéses felfüggesztése a vasúti vontatójármű hordrugó rendszerére

2 149.131 pl. kapcsolórudak kötik őket össze és kényszerítik együttműködésre. Az adhéziós súly kihasználási foka tovább mechanikusan nem növelhető, de az optimális tengelynyomásváltozás szerkezieiti megvalósítása esetén igen egyszerű olyan elektroimos kompenzáció alkalmazása, amely mellett a teljes G adhéziós RÚly kihasználható az indító vonóerő kifejtésénél. A leírt jelenségen az F felfüggesztőerő 2. ábrán feltüntetett kerékpártengelyre, illetve ezzel csatlakozó rugózatlan mozdonyrészre (marokcsapágy, tengelyágy, hattyúnyakas himba stb.) történő visszavezetésével segítettek úgy, hogy a visszavezetett F felfüggesztőerő a rugózatlan mozdonytengelyen keletkező F 'marokcsapágy-reakciót kompenzálja. Ezen ismert megoldás elvi vázlatát a 2. ábra tünteti fel, amely tehát a következő szerkezeti elemeket tartalmazza: —R— motorf elfüggesztő rugórendszert, forgóvázkeretben —O— csapokkal ágyazott, általában két kétkarú emeltyűt, valamint ezen emeltyűket egymással, ill, a motorfelfüggesztéssel és kerékpárhoz tartozó rugózatlan mozdonyrésszel összekötő rudazatokat. Ezen megoldás lehetővé teszi a te-ngelynyomásváltozás F komponensének teljes, ill. olyan mértékű kompenzálását, amelyam keresztül megvalósítható a tengielynyomás'változás optimuma. A 2. ábrán bemutatott megoldás legnagyobb gyakorlati hátránya — a szerkezeti komplikáltság mellett — az, hogy a kerékpáron keresztül a mozdony rugózatlan részét érő, pélyaegyenlőtlenségekből (pl. sínillesztés) adódó igen nagy mértékű gyorsulások (1O0—200 m/sec2

) a visszavezetés rudazat- és emeltyűremdszerét, ill. azok ágyazásait, valamint az —R— motorfelfüggesztő rugórendszert annyira igénybe veszik, hogy ez azoknak időelőtti elhasználódásához vezet. Jelen szabadalomban lefektetett találmány a temgelynyomásváltozás optimumát a marokesapágyas vontatómotorok (ill. tengely hajtómű vek) olyan különleges felfüggesztésével oldja meg, amely egyrészt kiküszöböli a fent ismertetett megoldás hátrányát, másrészt szükségtelenné teszi az -—R— motorfelfügges-ztő rugórendszer beépítését, mivel annak szerepét a mozdony hordrugórendszerére ruházza át. A találmány elvi vázlatit a 3. ábra, kiviteli példáit a 4., 5., 6. és 7. ábra tünteti fel. A 3. ábra mutatja a kéttengelyű hajtott forgóvázra vonatkoztatva a szabadalom elvi lényegét, mely szerint a . .marokcsapágyas vontatómotor (vagy tengelyhajtómű nyomatéktámja) emeltyűk és rudazatok segítségével a forgóváz egyik oldali, két csapágyhoz tartozó hordrugórendszerre van felfüggesztve olyan módon, hogy a vonóerő kifejtéskor fellépő F felfüggesztőerő a jármű hordrugórendszerén keresztül — tehát rugózottan — olyan F' és F" erőhatást létesítsen a csiapágyon (tengelyen), amely a 'marokcsapágyon (tengelyhajtóműcsapágyon) keresztül a kerékpártengelyen megjelenő F , F F= - +_ 2 2 erőhatást kompenzálja. A 3. ábra szerint tehát a I. tengelyhez tartozó vontatómotor (vagy tengelyhajtómű) F felfüggesztő ereje az I. és II. kerékpár azonos oldalon fekvő hordrugóira van rávezetve egy olyan kiegyenlítő művön keresztül, amely a pályaegyenlőtlenségek miatt fellépő fceréknyomásváltozást is —• a fenti funkciója 'mellett .—• teljes mértékben kiegyenlíti. Az —1— hordrugókra támaszkodó —2—• és' .—3—:,

a forgóváz-keretibe ágyazott kétkarú emeltyűk a és b karhossza, általában az áttétele úgy választandó meg, hogy a vontatómotor felfüggesztésre eső Q motorsúlyrész —1— jelű hordrugókon 'megjelenő reakció erejének figyelembevételével legyenek a nyugalmi keréknyomások azonosak, azaz T/2 értékűek. Ugyanakkor az a, b, c, d, e emeltyűkarok hosszai úgy választandók meg, hogy a vonóerő (nyomaték) kifejtésikor fellépő F felfüggesztőerő az —1— hordrugókon olyan F' ill. F" erőt létesítsen, amelyeknek összege azonos az- F felfüggesztőerővel. Ebben az esetben mind az I. mind a II. jelű tengelyen megjelenő, .a tengelynyomást vonóerő kifejtéskor kedvezőtlenül megváltoztató F erőhatás a hordrugókon keresztül kerékpáronként teljes kiegyenlítést nyer, mivel F = F'+F" . A 3. ábrán feltüntetett elvi elrendezésű futóművel rendelkező kéttengelyű hajtottforgóváz oldal-metszetét (metszősík a forgóvázbossz-tartő középsíkjában) a 4. és 5. ábrák tüntetik fel. A 4. ábra arra az esetre javasolt kivitel, amikor a mozdony súlya, vagyis a tengelynyomás aránylag kicsi, így pl. könnyű tolató-, vagy univerzális B'B' tengelyelrendezésű villlamoserőátvitelű vontatójármű esetén. Ebben az esetben ugyanis a .tengelyágytok felett rendelkezésre álló tér általában elégséges ahhoz, hogy a megfelelő lágyságú, rendszerint duplex csavarrugó — mint hordrugó — beépíthető legyen. Ezen férőhely növelése érdekében a 3. ábrán feltüntetett —2— és —3— emeltyűket fordítva helyeztük el. anélkül, hogy funkcionális szempontból változás történt volna. Mind a hordrugó, mind az emeltyűrendszer a szekrénytartós hossztartó belső terében helyezkedik el anélkül, hogy külön helyet foglalna és automatikusan végzi a teljes kiegyenlítés üzemi szempontból annyira jelentős (munkáját. Ezen elrendezés mellett a forgóvázikeret és a szekrény közötti kapcsolat a legegyszerűbb kivitel lehet, amely funkcionálisan csak a forgóvázkeret vízszintes síkban történő elfordulását biztosítja, vagyis célszerűen alkalmazható az egyszerű forgócsapos kivitel. Az 5. ábra a szabadalom alkalmazási' módját azon esetre mutatja be, amikor — a nagyobb tengelynyomás következtében, vagy más ok miatt — a csapágyhordrugó nem a osiapágytok fölé nyer beépítést, hanem. — a szokásos 'módon — a csapágytok mellett nyer elhelyezést. Ez a kivitel lehetővé teszi a forgóvázkeret k magasságának rendszerint célszerű csökkentését. Ezen kivitel különösen javasolható villamos erőátvitelű rövid motorkocsiknál, de javasolható mechanikus erőátvitelű vonta tó járműveknél is, amely esetben a