149086. lajstromszámú szabadalom • Lépésvezérlő szerkezet írógépek, főképpen szedőírógépek számára

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 NJSZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.086. SZÁM 15. g. 25-31. OSZTÁLY — NA—539. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Lépésvezérlő szerkezet írógépek, főképpen szedőírógépek számára Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat, Budapest Feltalálók: Nagy István műszerész, Budapest 40%, Szigetvári Béla műszerész, Dunakeszi 35% és Kocsis Gyula műszaki tervező, Budapest 25% A bejelentés napja: 1958. Július 26. A találmány lépésvezérlő szerkezet írógépek, főképpen szedőírógépeik számára. Az ismeretes sokféle típusú írógépek 'kocsiszerkezetének betűszélességgel történő szakaszos (iépéseokániti) •mozgását vezérlő szerkezetek, az úgynevezett kapcsolózárak általában egy kilincsvagy ehhez hasonló fogazású gátló kerék (lépésbeállító vagy úgynevezett osztókerék) fogai közé felváltva be- és kilépő laza és ékeit kapcsolófogakkal (kapcsolókésekkel) működnek, amelyeknél a kiváltó működés meggyorsítása érdekében a gátlókerék vagy legalább a kapcsolóifogak egyike ferdén (kés alakúra) le van munkálva, vagy csak kis támasztófelületen kapcsolódnak. E lépésbeállító szerkezetek emellett komplikáltak, gátlókerekük és a kapcsolófogak megmunkálása költséges. Az eddigi lépésbeállító szerkezetek alkatrészeinél, főképpen a kapcsolótestnél és a keréknél fontos szerepet játszik az anyag megválasztása is. Egyrészt — tekintettel a nagy kopási igénybevételekre — a használt anyagoknak nagy felületi keménységűeknek, másrészt a kemény ütődések miatt, nagy szívósságúaknak is kell lenniök, hogy a törések és kicsorbulások elkerülhetők legyenek. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a legfontosabb kapcsolószerkezeti részeket az együttműködő helyeken ferdítették le ill. vékonyították meg. Az írógépszakmában kívánalomként szerepel, hogy nagyrészt az Összes írógépeknél használatos „régen bevált" kapcsolókések helyett jobb megoldást találjanak. A fent leírt régóta használatos kapcsolózáras szerkezetek és a betű- ill. írásjeltávolságok egyenletességének és az íráskép szépségének nem elegendő ütemű fejlődése között is okozati összefüggés van. Az írásjelek távolságának egyenletessége tekintetében az írógépekkel készített írások képe nagy hátrányban van a nyomdai szövegképekkel szemben. E hátrány megszüntetése nélkülözhetelen a nyomdai célokra is használható írógépek az úgynevezett szedőírógépek megvalósítása céljából. A szedőírógépekhez azonban az írógépek lépésvezérlő szerkezeténél használatos régi kapcsolózárak nem megfelelőek, ezért a szedőírógépek számára átszerkesztették azokat, anélkül azonban, hogy a hátrányos régi kapcsolókéses megoldással szakítottak volna. A lépésvezérlő szerkezeteknek ugyanis a szedőírógépeknél többféle és fokozott követelményeket kell kielégíteni, így .elsősorban azonos kezdetű és végződésű vagyis azonos hosszúságú sorok készítése. A sorhosszúságok (sorvégződések) eltéréseit egyes megoldások a sor egész hosszán — beleértve a betűközöik'et is — osztják el, ami egyes szavaik ritkított írását idézi elő, ami neniesak a gépírt ill. kinyomtatott termék tetszetőségét rontja le, hanem annak értelmezését is befolyásolja, mert a ritkított szó kiemelését idézi elő, ami félrevezető. Másik megoldás az eltéréseket szóközökben osztja el és ez valósítható meg a találmány szerinti lépésvezérlo szerkezettel is, azon ismert eljárás alkalmazásával, hogy az írásjeleket (betűket, számokat stb.) célszerű szélességi ill. térfogati egységméret megválasztásával, ezen egységméret két vagy többszörösét kitevő méretűekre készítjük és ezekkel összefüggésben az írófelületet hordozó henger továbbítását az egyes írásjelek szélességének megfelelő számú egységmérettel (lépéshosszal) vezéreljük, amely iépéstovábbítást a gépíró billentyűleütése ill. betűkarműködtetése létesíti. A szedőírógépek leírt munkaműveleteinek elvégzésére alkalmazott lépésvezérlő szerkezetek