149058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzofenon-szulfonamidok előállítására

2 149.058 rézsók, mint pl. rézklorid, jelenlétében. Ilyen reakcióknál természetesen gyakran a második fenilmaradék is reagálni fog helyettesítés mellett, vagy ennek a már meglevő helyettesítői átalakuláson mennek át. A második fenilmaradékban már jelenlevő nitrocsoport, pl. egyidejűleg a 3-helyzetben bevezetett nitrocsoporttal klórszulío,nilmaradékká alakítható át. Ha két ilyen klórszulfonilcsoportot tartalmazó kiindulási anyagot ammóniával reakcióba hozunk, akkor olyan végtermékeket kapunk, amelyeknek két helyettesítetlen szulfamilcsoportjuk van. II általános képletű kiindulási anyagokat — melyek alkalmasak helyettesített R2 szulfonaimidcsoport tartalmú végtermékeik előállítására — pl. úgy kapunk, hogy a második fenilmaradékban már meglevő niiroosoportot még a 3-helyzetű nitrocsoport bevezetése előtt hasonló módon klórszulfonilcsoporttá alakítjuk át. Ezután nitrálhatunk, csatlakozóan pedig a második fenilmaradék klórszulifoncsoportját olyképpen alakítjuk át a meghatározás szerinti helyettesített szulfa.mil

csoporttá, hogy azt alkalmas alifás anikinal reakcióba hozzuk, majd a 3-helyzetű nitrocsoportot a fenti módon klórszulfonilcsoporttá alakítjuk át. Aminők, melyek alkalmasak arra, hogy őket a második fenilmaradék klórszulfonilcsoportjával reakcióba hozzuk, pl. a következők: metilarnin, etilamin, izopropilamin, n-butilamin, allilamin, beta-hidroxi-etilamin, beta-hidroxi-propilamin, dimetilamin, dietilamin, di-n-butilamin, diallilamin es blsz-(beta-hidroxi-etil)-amin, pirrolidin, piperidin és ,morfolin. Kiindulási anyagokat különösen két helyettesítetlen szulfamilcsoportot tartalmazó vegyületek részére pl. olyképpen kaphatunk, hogy megfelelően helyettesített benzofenonokat klórszulfonsavval kezelünk a célból, hogy egy-egy halogénszulfonilcsoportot a 3- és 3'-helyzetbe vezessünk vagy ezeket a benzofenonokat először ebben a két helyzetben szulfátjuk vagy nitrátjuk és a kapott helyettesített benzofenon-3,3'-diszulfonsavakat ill. helyettesített 3,3'-dinitrobenzofenonokiat, a fenti módszerekkel, helyettesített 3,3'-bisz-klórszulfonilbenzofenonokká alakítjuk át. További értékes kiindulási anyagcsoportot kapunk, ha halogén- vagy alkil-benzolokat Friedel Crafts szerinti, esetleg helyettesített, ftálsavanhidridekkel reakcióba hozunk, az így nyert 4-halogén- vagy 4-alikil-2'-karboxi-benzofenonokat nitrátjuk és a kapott 4-helyzetben helyettesített 3-nitro-2'-karboxi-benzofenonokat a fent ismertetett módokon 4-helyettesített 34dórszulfonil-2'-karboxifenonokká vagy 4-helyettesített 3-klór-6Zulfonil-2'-klórkarbonil-'benzofenonokká alakítjuk át. : A 4-helyettesített S-nitro-benzoesavhalogenidek kondenzálása adott esetben a fenti R2-nek, R3-nak és R4-nek megfelelő meghat,; rozás szerint helyettesített benzollal lehetővé teszi továbbá a második fenolmaradék helyettesítésének számos variációját, valamint olyan kiindulási anyagok előállítását, amelyekben ez a maradék helyettesítetlen. Ezzel a felsorolással a II általános képlet szerinti alkalmas, és magukban ismert módszerekkel nyert kiindulási anyagok előállításának lehetőségei még semmiképpen sincsenek kimerítve. Példaképpen a következő kiindulási anyagokat említjük: • 4-klór-benzofenon-3-szulfoklo'rid és -3-szulfobro mid, 4-klór-4'-metil-benzofenoi

n-3-szulfoklorid, 4-klór-2',4-dimetil-benzofenon-3-szulfoklorid, 4^klóir-2'4iarboxÍHbenzofeinon-3-szulfaklorid, 4-klór-2'-karbetoxi-benzofenon-3-szuIfoklorid, 44klói

r-2'-karbetoxi-benzo>fenon-3-seulfonsav-etilé szter, 4-metil-2'-'klórkarbonil-benzofenon-3-szulfoklorid, 4-klór-4'-nitro-benzofenon-3-szulfoklorid, 4-izopropil-benzofenon-3-szulfoklorid, 4-klór-4'-szulfamil-bei

nzofenon-3^szulfoklorid, 4-klór-benzofenon-3,4'-diszulfoklorid, 4-btóm-benzofenon-3,4'-diszulfoklo'rid, 4-metil-benzofenon-3,4'-diszulfoklorid, 4,4'-diklór^benzofenon-3,3'-diszulfoklorid, 4,4'-dimetoxi-benzofenon-3,3'-diszulfoklorid, 4-izopropoxi-4'-metil-benzo|fenon-3,3-dis'zulfoklor id), 4-klór-4'-amino-benzofe,

non-3,3'-diszulfoklorid és 4-klór-2'-4 '-dimetil-benzofenon-3,5-diszulfoklorid. Mint fentebb említettük, az I általános képlet szerinti vegyületek közbenső termékekként is felhasználhatók. Különösen az ilyen általános képlet szerinti vegyületeket, melyekben R3 nitrocsoport, vagy R3 és/vagy Rj aminocsoportok, vagy pedig R2 és/vagy R3 metilcsoportok, lehet más olyan vegyületekké átalakítani, amelyek az I általános képletnek felelnek meg. Például az I általános képlet szerinti vegyületeket, melyekben R3 nitrocsoport, míg Rí, R2 és R4 a fenti jelentésű, olyan vegyületekké redukálhatunk, amelyek R3 aminocsoportot tartalmaznak. Ezeket a vegyületeket, valamint Rj amintfesoportot tartalmazó vegyületeket diazóniumsókká alakíthatunk át, melyek azután magukban ismert különböző módszerek szerint további reakcióba hozhatók. Itt például megemlítjük a következő lehetőségeket: diazóníumhalogenidefc átalakítása -megfelelő halogénvegyületekké (R3

és/vagy Rí — halogén, különösen klór) vagy ciánvegyületekké, ami úgy megy végbe, hogy a diazóniumvegyületek oldatait kuprohalogeniddel, rézporral, ill. káliumkuprocianiddal kezeljük; továbbá diazóniumsóknak, pl. szulfátoknak felbontása megfelelő hidroxilvegyületekké (R3 = OH) vízzel vagy hígított szervetlen savakkal, vagy pedig az előbbi anyagoknak felbontása rövid szénláncú alkanolokkal alkioxivegyületekké (R3 és/vagy Rí W alkoxicsoportok), valamint a diazóniumcsoport kicserélése hidrogénnel, éspedig olyképpen, hogy a diazóniumsókat vizes nátriumhipofoszfit-oldattal, haiigyasawal, fommamiddal, dimetilformamiddal vagy valamilyen alkohollal kezeljük. Továbbá átalakíthatunk R3 aminocsoportot tartamazó vegyületeket olyanokká, melyek R3^kén.t rövid szénláncú alkanoilaminoesoportot tartalmaznak, mégpedig azáltal, hogy azokat rövid szénláncú zsírsavakkal vagy ezek reakcióképes funkcionális származékaival cserebomlásba hozzuk. Az összes előzőleg említett átalakítási termékeik, kivéve a ciánvegyületeket, az I általános képlet alá tartoznak, míg ciánvegyületek részleges vagy