148976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-trifluormetil-7-szulfamil 3, 4-dihidro-1, 2, 4-benzotiadiazin-1, 1-dioxidok előállítására
148.976 3 öntjük, és a kapott oldatot éjjelein át jégszekrényben állni hagyjuk, majd ennek során képződött csapadékot leszűrjük. Etanolból való átkristályosítás útján kapjuk a kívánt terméket, amelynek olvadáspontja 244—245 C°. 12. példa: 3-n-butil-6-trifluormetil-7-szulfamil-3,4-dihidro~l,2,4-foenzotiadiazin-l,l-dioxid. 3,2 g 5-trifluormetil-2,4-diszulfamilanilint és 1,15 ml n-valeraldehidet 20 ml dioxánban oldunk. Katalitikus mennyiségű p-toluolszulfonsavat adunk az oldathoz, majd 5 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után vizet adunk a reakcióelegyhez és az ennek hatására kicsapódott reakcióterméket leszűrjük. Etilacetát és hexán elegyéből, majd ezt követően metanol és víz elegyéből történő átkristályosítás útján kapjuk a kívánt terméket, amelynek olvadáspontja 216,5— 217,5 C°. 13. példa: 3'-n-6-trifluormetil-7-szulfamil-3,4-dihidro-l,2,4--benzotiadiazin-l,l-dioxid. 3,2 g 5-trifluormetil-2,4-diszulfamilanilint és 1,35 ml kapronaldehidet 20 ml dioxánban oldunk. Katalitikus mennyiségű p-toluolszulfonsavat adunk hozzá, majd az elegyet 5 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után a reakciótermék kikristályosodik. Metanol és víz elegyéből történő háromszori átkristályosítás útján kapjuk a kívánt tisztított terméket, amelynek olvadáspontja 190—191,5 C°. 14. példa: 3i-ifenil-6-trifluormetil-7-szulfamil-3,4-dihidTO-l,2-~4-benzoüadiazin-l,l-dioxid. 2,8 g 5-trifluormetil-2,4-diszulfamilaniIint 15 ml 2-metoxietanol és 2,2 ml benzaldehid elegyében oldunk. Katalitikus mennyiségű p-toluolszulfonsavat adunk hozzá, majd az elegyet 16 óra hoszszat forraljuk vísszcsepegő hűtő alatt. Lehűlés után a csapadékot leszűrjük és etanol-hexán elegyből átkristályosítjuk. Ily módon kapjuk a kívánt terméket, amelynek olvadáspontja 218,5— 219,5 C°. 15. példa: 3-difenilmetil-6-trifluormetil-7-szulfamil-3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazm~l,l-dioxid. 3,2 g 5-trifluormetil-2,4-diszulfamilanilint és 2,1 g difenilacetaldehidet 30 ml dioxáníban. oldunk. Katalitikus mennyiségű p-toluolszulfonsavat adunk hozzá és az elegyet 5 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióterméket metilénklorid és hexán elegyének a reakcióelegyhez való hozzáadása útján lecsapjuk. Etanol és víz elegyéből történő kétszeri átkristályosítással kapjuk a kívánt terméket, amelynek olvadáspontja 261—262,5 C°. 16. példa: 3-benzil~6-tiifluormetil-7-szulíamil-3,4-dihidro~ -l,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxid. 6,4 g 5-trifluormetil-2,4-diszulfamilanilint 12 ml dioxánban oldunk. Az oldathoz 2,7 ml fenilacetaldehidet és katalitikus mennyiségű p-toluolszulfonsavat adunk. Az elegyet rövid ideig forraljuk visszacsepegő hűtő alatt, amikor is a reakciótermék kikristályosodik, majd ezt a terméket leszűrjük és dioxánban átkristályosítjuk. Ily módon kapjuk a kívánt tisztított terméket, amelynek olvadáspontja 224,5—225,5 C°. 17. példa: 3-benzil-6-trifl,uormetil-7~szulfamil-3,4-dihidrol,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxid. 9,6 g 5-trifluormetil-2,4-diszulfamilanilint és 4,9 g co-etoxi-sztirolt 35 ml n-butanolban oldunk. 0,5 g p-toluolszulfonsavat adunk hozzá, majd az elegyet keverés közben vízfürdőn hevítjük. Ami1 kor az oldat kitisztul, 55 ml hexánt adunk hozzá, majd további IV2 óra hosszat hevítjük vízfürdőn. Lehűlés után a kivált szilárd anyagot leszűrjük, az ily módon kapott kívánt termék olvadáspontja 222—223 C°. 18. példa: 3-(/?-feniletil)--6-Hrifluormetil-7-szultCaniil-3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazin-l,l~dioxid. 9,6 g 5-trifiuormetil-2,4-diszulfamilanilin, 3,6 ml -fenilpropionaldehid, katalitikus mennyiségű p-toluolszuífonsav és 40 ml etanol elegyét éjjelen át forraljuk, visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után 20 m! vizet adunk hozzá és az ily módon kapott kristályos terméket leszűrjük, majd 40 ml etanolban oldjuk. 2'0 ml vizet adunk az oldathoz, majd a képződött csapadékot leszűrjük és megszárítjuk. Ily módon kapjuk a kívánt terméket, amelynek olvadáspontja 235—236 C°. 19. példa: 3^2-feiniletil)-6-trifluormetíÜr-7-szulí'amil-3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxid. 3,2 g 5-trífluormetil-2,4-diszulíamilanílint és 1,48 g ff-fenilpropionaldehidet 50 ml 99%-os etanolban oldunk. Az oldathoz katalitikus mennyiségű p-toluolszulfonsavat adunk és az elegyet 5 óra hosszat forraljuk, visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióterméket víz hozzáadása útján kicsapjuk, majd metanol és éter elegyéből átkristályosítjuk. Az ily módon előállított 3-(a-fe-niletil)-6-trifluormetil-7^szulfamíl~3,4-dihidro~l,2,4~ -benzotiadiazin-l,l-dioxid olvadáspontja 242— 243,5 C°. 20—21. példa: Az előző példákban leírt módszerrel további két, a 3-helyzetben helyettesített 6-trifluormecil-7-szulfamil-3,4-dihidro-l,2,4-benzotíadiazm-l,l~dioxidot állítunk elő. Az alábbi táblázatban megadjuk az egyeis termékek előállításához felhasznált aldehidet, a termék 3-helyzetében szereplő helyettesítőt, a termék olvadáspontját és a termék tisztítása céljából végzett ákristályosítás során felhasznált oldószereket is.
