148959. lajstromszámú szabadalom • Keramikus anyagból készült égő gázok felületi elégetésére és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG W-S& SZABADAL ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.959. SZÁM 24. c. OSZTÁLY -- FO-361. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Keramikus anyagból készült égő gázok felületi elégetésére és eljárás annak előállítására Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat, Budapest Feltaláló: Szépvölgyi János okleveles keramikus, Hódmezővásárhely A bejelentés napja: 1960. május 18. Ismeretesek olyan gázégők, melyek keramikus anyagban kiképzett furatokban vagy üregekben égetik el. a gázt, vagy melyek porózus szerkezetű keramikus anyagban, furatokon való hozzávezetés után égetik el a gázt. Az ismert gázégők közös hátránya, hogy a sugárzó felületek hőmérséklete viszonylag alacsony, így az egységnyi felületről sugárzás révén átvihető hőenergia kicsiny. További hátrányuk, hogy előállításuk nehézkes, .mely különösen nagyobb sugárzó felületek kialakításánál jelent problémát, így pl. nagy sugárzó felületeknek a kiképzése általában csak úgy lehetséges, hogy több • kisebb felületű keramikus testeket ragasztással egyesítenek. A ragasztási műveletek nagymértékben megdrágítják a nagyfelületű égőknek, illetve sugárzóknak az előállítását. A találmány szerinti égő révén kiküszöbölhetők a fenti hiányosságok, mert az égő szerkezeti kialakítása lehetővé teszi a sugárzó felület viszonylag magas hőmérsékletét, az égőbe vitt gáz tökéletes elégését, valamint az ilyen égőnek az előállítása minden különösebb nehézség nélkül egyszerűen eszközölhető. A találmány szerinti égő olyan keramikus lap, melybe különálló, téglalap keresztmetszetű rések vannak készítve. -E rések a keramikus anyag teljes vastagsága mentén négyszög keresztmetszetűek és úgy vannak kialakítva, hogy határoló lapjaik közül kettő, célszerűen a nagyobb felületűek, egymással párhuzamosak, míg a másik kettő, a gáz áramlási irányában értelmezve széttartó. A réseknek ilyen kialakítására azért van szükség, hogy a rajtuk átáramló gáznak hőmérséklet okozta térfogatváltozását kövessék, másrészt azért, hogy a gyártásnál az üregeket, illetve réseket kiképző szerszámrészek a kívánt forma kialakítása után könnyűszerrel eltávolíthatók legyenek. . Jóllehet a találmány" szerinti égőnél a rések keresztmetszete négyszögletes, mégis a sarkok mentén nem lesz tökéletlen a gázok elégése, ugyanis a résekben a gáz áramlási iránya mindenkor a határoló lapok által képzett élekkel közel párhuzamos. A találmány szempontjából olyan csatornát vagy üreget kell rés alatt érteni, aminek legnagyobb keresztmetszeti felülete 20 mm2

alatt van. A találmány szerinti égő példakénti kiviteli alakját a rajz szemlélteti. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti égő sugárzó felülete felőli nézete, míg a. 2. ábra az 1. ábrán bejelölt „A" metszet, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt „B" metszet. Mint az 1. ábrából, látható, az égő 1 sugárzó felületének nagy része a rések kiömlő nyílásai között 3 felületekből áll. E rések célszerűen egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve. A gáz beömlése a 2. ábrán (4)-gyel jelölt oldalon történik és az égéstermék kiömlése a 2 rések felőli végén áll elő. Tekintettet! arra, hogy a réseknek az egymással párhuzamos nagyobb felületű határoló lapjai egymáshoz igen közel vannak, így azok egymást jól besugározzák, minek folytán a résekben viszonylag magas, 950—1050 C° hőmérséklet áll elő s ennek következtében a rések kiömlő része környezetében a keramikus anyagnak is ehhez közel nyezetében a keramikus anyagnak is ehhez közelálló hőmérséklete lesz, szemben az ismert égők 800—900 C° hőfokával. Azt találtuk, hogy ha a keramikus anyag hővezetési tényezője 5 kcal/mó C° alatt van, akkor a rések kiömlő részeinél előálló magas hőfoknak a gáz áramlási irányával ellentétes irányba való terjedése a keramikus anyagban nem lesz olyan mérvű, ami a réseken átáramló gáz túl korai gyulladását eredményezné. Ezt a hatást biztosíthatjuk akkor is, ha nagyobb hővezetőképességű anyagból készítjük az égőt, azonban az égőt kéa fémoxid kerámiához olyan anyagot keverünk, ami végső fokon ritkább szemcse elrendezést,