148959. lajstromszámú szabadalom • Keramikus anyagból készült égő gázok felületi elégetésére és eljárás annak előállítására

2 148.959 esetleg szivacsos szerkezetet eredményez. Ilyen adalékanyagként felhasználható faszénpor, vagy szerves műanyag, mely a keramikus anyag kiégetése után kiég vagy elgőzölög s így helyén visszamarad a keramikus szemcsék közötti üreg., A találmány szerinti égő előállítása úgy történik, hogy fésűszerűen kiképzett, egymás .mellé helyezett szerszámrészekből álló sajtoló szerszámmal a megfelelő összetételű keramikus anyagot a kívánt méretre és formára sajtoljuk, majd kiégetjük. A fésűszerű szerszámrészek fogai a rések méreteinek megfelelő kiképzésű lapok. Az előállítási eljárás találmány szerinti tulajdonsága, liogy a sajtolás előtt a keramikus alapanyaghoz olyan adalékanyagot keverünk, mely a már fentebb említett porozitást, vagy a keramikus anyag hővezetőiképességét, vagy annak mechanikai tulajdonságait kedvezően befolyásolja, sőt olyan anyag hozzákeverése is szóba jöhet, mely e tulajdonságok közül többnek egyidejű befolyását eredményezi. Ilyen adalékanyagként szóbajöhet azbesztőrleménynek a felhasználása. Az égő sugárzó felületének a hőátadását sok esetben célszerű fokozni, amit e felület érdesítésével lehet könnyűszerrel biztosítani. Az érdesítést úgy kémiai, mint mechanikai úton el lehet végezni. Természetesen a kémiai módon való érdesítés esetén nem a szorosan vett sugárzó felület lesz érdes, hanem részben a réseket határoló felületek is. Ez a körülmény azonban nem káros, sőt legtöbb esetben az égő előnyére válik. A sugárzó felületnek a hőterhelését azáltal lehet biztosítani, hogy a sugárzó felületet jó hővezető anyaggal, pl. alumíniumoxid réteggel, vagy titándioxid-krómoxid réteggel vonjuk be. Az ilyen bevonattal készült égőnél a jó hővezető fémoxidréteg mintegy hűtő hatást fejt ki s ezáltal a hőkorrózió mértékét csökkenti. A találmány szerinti eljárás nemcsak az önmagában ismert sajtolással és kiégetéssel valósítható meg, hanem fémoxid-kerámiai módszerrel vagy porkohászati úton is véghez vihető. Az égőnek a sugárzó felületét alumíniumoxidréteggel bevonva, ezen eljárás az öniríagában ismert íbauxitthermizálási módon eszközölhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Keramikus anyagból készült lemez alakú, égő gázok felületi elégetésére, azzal jellemezve, hogy olyan különálló rései vannak, melyeknek keresztmetszete a keramikus anyag egész vastagsága mentén mindvégig négyszög. 2. Az 1. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a réseket határoló síklapok közül kettő, célszerűen a nagyobb felületűek, egymással párhuzamosak, míg a másik két lap a gáz áramlási irányában értelmezve, széttartó. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy olyan keramikus anyagból való testből készül, melynek hővezetési tényezője legfeljebb 5 kcal/mó C°. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy anyaga teljes egészében vagy túlnyomórészt fémoxidkerámia. 5. Eljárás az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti égő előállításához, azzal jellemezve, hogy az alapanyaghoz annak porozitását és/vagy hővezetőképességét és/vagy mechanikai tulajdonságait befolyásoló anyagot vagy anyagokat keverünk és az így nyert anyagból az égőt önmagában ismert sajtolással és kiégetéssel,, vagy fémoxid-kerámiai módszerrel vagy porkohászati úton elkészítjük. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az égő sugárzó felületét az önmagában ismert bauxitthermizálási módon alumíniumoxid réteggel vagy titán-dioxidkrómoxid réteggel vonjuk be. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy legalább a sugárzó felületet kémiai vagy mechanikai úton érdesítjük. 1 rajz A. kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 614873. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.