148944. lajstromszámú szabadalom • Televíziós képcső
2 148.944 ernyőn, másik elektródája a képcső bura az ernyővel közel párhuzamos hátoldalán van ' elhelyezve. A találmányunk szerinti képcsőnek van olyan kiviteli alakja is, melynél a mágneses eltérítő rendszer a képcsövön belül van elhelyezve. A találmányunk szerinti képcsőnél a képcső hátoldalán elhelyezett elektródát az ernyőn levőnél negatívabb feszültségre helyezzük,'mely negatívabb feszültség megegyezhet az elektronágyú gyorsító feszültségével, vagy attól eltérhet. A képcső hátoldala alatt az ernyővel szemfeenfekvő oldalt értjük, melyen a képcső nyaka is elhelyezkedik. A találmányunk szerinti képcső esetében a hátoldalon levő elektróda az áramot a legkedvezőbben a képcső ernyőn elhelyezett elektródáról való leosztás formájában kapja. Találmányunkat részletesebben ábráink kapcsán ismertetjük. 1. ábránk a találmányunk szerinti képcsövet ábrázolja vázlatos hosszmetszet formájában, míg 2. ábránk a találmányunk szerinti képcső azon változatát ábrázolja ugyancsak hosszmetszet formájában, melynél az elektromágneses eltérítő rendszer a képcsövön belül van elhelyezve. A hivatkozási jelek magyarázata a következő: 10 ernyő (és egyben elektróda), 11 elektróda (a képcső hátoldalán levő vezető lap), 12 elektronágyú, 13 mágneses eltérítő rendszer, 14 képcsőbura előlapja, 15 elektronsugarak. Az 1. ábrán a 14 képcsőbura előlap csak a szilárdsági követelmények által megkívánt méretű görbületi sugárral van elkészítve. A 14 előlapon a 10 ernyő a szokásos módon van kiképezve, azzal az eltéréssel, hogy az ernyő van kiképezve az elektrosztatikus vezérlőelemként (mely miként mondottuk, egy elektródapár) egyik elektródája. Erre a célra az ernyő szokásos fémtükörrétegét használhatjuk fel. A 11 másik elektróda egy, az ernyővel szemben levő, az ernyővel közel párhuzamos lap a képcső hátoldalán, mely vezetőréteggel van bevonva. Ez maga a képcső hátoldala is lehet. Mint azt már az előbbiekben is említettük, a két elektróda nincs azonos feszültségen, 10 fémezett ernyő pozitívabb potenciálú, mint a 11 hátoldalon levő elektróda, mely az ernyőnél negatívabb potenciálon van. A 12 elektronágyúból a 13 mágneses eltérítő rendszer segítségével maximális eltérítésnél 180°-os eltérítéssel lőjük be a 15 elektronsugarat a 10 ernyő és a vele szemben levő 11 hátsó elektróda közé. Mivel a 10 ernyő pozitívabb feszültségen van, mint a vele szemben levő 11 vezetőlapbői álló hátsó elektróda, a belőtt 15 elektronsugár az elektrosztatikus ernyőirányú gyorsító erő hatására parabola pályán fog mozogni. Annak folytán, hogy a 15 elektronsugár parabola pályát ír le, az ernyőnél a beesési szög még a legnagyobb eltérítés esetén is jóval nagyobb, mint amikor az elektronsugár csak a mágneses eltérítés hatására egyenes vonalban halad, mert a 15 elektronsugárnak és 10 ernyőnek a metszéspontjai jó közelítéssel a parabola alakú pályák csúcspontjai. Ennek következtében lehetővé válik a 14 bura görbületi sugarának az üveg szilárdsági határáig való növelése és a kitérési szögnek a maximális eltérése esetén egészen 180°-ig való növelése is. A találmányunk szerinti képcső egy másik kiviteli alakját a 2. ábránkon ábrázoltuk. Az ezen ábrán ábrázolt képcső megegyezik az 1. ábránkon ábrázolttal, csupán az a különbség, hogy a 13 mágneses eltérítő rendszer ezen kiviteli alaknál, az 1. ábra szerintivel és az eddig ismeretes televíziós képcsövekkel ellentétben nem a képcsövön kívül, hanem azon belül van elhelyezve. (Egyébként a 2. ábra hivatkozási jelei az 1. ábráéval teljesen megegyeznek.) A 13 mágneses eltérítő rendszernek a képcsövön belül való elhelyezése a csőnyak hosszának jelentős csökkentését teszi lehetővé, továbbá a mágneses eltérítő rendszer méretét is jelentősen csökkenthetjük, amivel lehetővé válik a nagyobb eltérítési szög ellenére jelentősen kisebb eltérítő teljesítmények alkalmazása, mint a jelenleg használt képcsöveknél. A kisebb eltérítő teljesítmények tranzisztoros áramkörök alkalmazásánál nagy előnyt jelentenek. Az eltérítő teljesítmények csökkentését elérhetjük azzal is, hogy az elektronágyú gyorsító feszültségét az ernyő és a 11-es elektróda feszültségénél lényegesen kisebbre vesszük. így az eltérítéshez sokkal kisebb energiára van szükségünk. A találmányunk szerinti kettős, elektromágneses és elektrosztatikus vezérlő (eltérítő) rendszer további előnye a csak mágneses vezérlésű eltérítő rendszerrel szemben az, hogy míg az utóbbinál az ernyőn a kép mérete a legnagyobb gyorsító feszültségtől függ, addig a találmányunk szerinti kombinált rendszernél a képméret a feszültségtől könnyen függetlenné tehető. Ugyanis amíg az állandó feszültségű mágneses eltérítő rendszernél a feszültségingadozás esetében a kép mérete nő vagy csökken, addig a találmányunk szerinti kivitel esetében azt a feszültségváltozástól függetlenné tehetjük. Ismeretes az, hogy két egymással párhuzamos lap között az elektronsugár által megtett úthossz: S2=2d2. XJű -~ Vd Ezen összefüggésből kitűnik, hogy az elektronsugár legnagyobb kitérítési távolsága s az adott geometriai méreteken kívül csak az hányadóstól függ. A képletben a az elektronsugárnak a két lap között megtett útja, d a két lap közötti távolság, Ua a 10 ernyőn levő feszültség, XJa a két lap közti feszültségkülönbség (esetünkben a 10 ernyő és a 11 elektróda között, a többi jelölések az ábrákon is szemléltetve vannak). Abban az esetben, ha az U<i feszültséget a 11 elektródáról való üa leosztással állítjuk elő, az—— hányadost állandó Ud értéken tartjuk, akkor a képiméretet az ernyőfeszültségváltozástól függetlenné tettük. A továbbiakban egy példát közlünk a szokásos ernyőfeszültségekre, valamint az elektronágyú gyorsító feszültségére, melyben egyben előnyösen a 11 hátoldalon levő elektróda feszültsége is, valamint a találmányunk szerinti megoldással elérhető képcsőhosszúságra. Megjegyzendő ,azonban, hogy ezen példánk semmiféle korlátozó jelleggel nem bír, ezen értékektől szükség szerint bármikor eltérhetünk, mert pl. az elektromágneses eltérítő fe-
