148944. lajstromszámú szabadalom • Televíziós képcső
148.944 3 .•szülteég a kitérítés szögétől és az elektromágneses eltérítő rendszer kiviteli alakjától függ, márpedig az köztudomású, hogy az elektromágneses eltérítő rendszert minden nagyobb képceőgyár más és más kiviteli alakban készíti, sőt esetleg nem is egyetlen megoldásban. A szokásos 43 vagy 53 cm-es képcsövek esetében az ugyancsak szokásos 14 000 V ernyőfeszültség esetén kb. 12—-13 000 V az elektronágyú legnagyobb gyorsító feszültsége, mely esetünkben előnyösen megegyezik a 11 hátoldalon levő elektróda (ellenelektróda) feszültségével. Az ernyő és a szemközti lap (ellenelektróda) közti távolság esetünkben kb. 60 mm. Az anódfeszültség a szokásos 14—16 kV lehet a fenti elektróda távolság esetében. Az elektromágneses eltérítő rendszer áramerőssége a szokásos kiviteli alakoknál általában 100 mA körüli érték. Találmányunk előnyei tehát röviden összefoglalva abban állanak, hogy az elektronsugarakat a mágneses és elektrosztatikus eltérítő rendszer együttes alkalmazása révén parabolikus pályára kényszerítve az elektronsugarak eltérítési szögét a maximális 180°-ig tudjuk növelni, és ezzel a cső hosszúsági méretét jelentősen csökkenthetjük, a mágneses eltérítő rendszernek a képcsőbe való behozása révén a cső hosszúsági méretét tovább tudjuk csökkenteni, és az ernyőfeszültségnek a cső hátoldalán levő elektródáról való leosztásával a kép méretét a legnagyobb gyorsító feszültségtől függetlenné tudjuk tenni. Természetesen találmányunk nem korlátozódik a fentiekben leírt kiviteli- alakokra, hanem értelemszerűen magában foglalja a találmányunk alapgondolata szerint megvalósítható kiviteli alakok összességét. Szabadalmi igénypontok: 1. Közvetlen látású, lapos televíziós képcső, melynél az elekitronsugarak maximális eltérítési szöge 180°, azzal jellemezve, hogy az ismert -mágneses eltérítő berendezésen kívül még egy elektrosztatikus vezérlő (eltérítő) elemiméi is rendelkezik, mely vezérlő elem oly elektródapárból áll, melynek egyik elektródája a képcsőernyőn — célszerűen a képcsőernyő szokásos alumíniumbevonataiként —, másik elektródája pedig a képcső hátoldalán belülről az ernyőn levő elektródával analóg módon van kiképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti televíziós képcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a képcső hátoldalán levő elektróda külön van kivezetve és alkalmas az ernyő és a gyorsító elektróda feszültségétől eltérő, ill. azzal megegyező feszültség rákapcsolására. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti televíziós képcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mágneses eltérítő rendszer magán a képcsövön belül van elhelyezve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti képcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a képcső hátoldalán elhelyezett elektróda a képcső ernyőjén elhelyezett elektródához- csatlakozó feszültségosztóhoz van kapcsolva. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 614872. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
