148937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítettlen alifás aldehidek előállítására

2 148.937 timonoxidok részleges megolvadásának (ós/vagy elpárolgásának elkerülése. A katalizátorban ón-antimon arány mérsékel­ten tág határok között, pl. 0,1 :1 és 10 :1 között változhat. Különösen előnyös oly ón-antimon ka­talizátoroknak használata, amelyek lényegében nem tartalmaznak molibdént és wolframot vagy e fémek vegyületeit. A találmány o,:erinti eljárásnál használt anti­mon-oxid-katalizátorok esetleg hordozóra, pl. timföld- vagy kovaföld-hordozóra rakhatók le. A propilénnek vagy izobutilénnek az oxidációs katalizátor fölött oxigénnel való reakciója bár­mely alkalmas módon foganatosítható, pl. szilárd vagy folyékony ágyas reaktorban. A betáplált anyagban foglalt olefin mennyisége meglehetősen tág határok, pl. az anyag 1 és 20 térfogatszázaléka között változhat. Az arány cél­szerűen az olefinnek kb. 2—10 térfogatszázaléka. Propilén bizonyult előnyös olefinnek. Az oxigén koncentrációja a betáplált anyagban szintén megiehetcűen tág határok között, pl. 1 és 20 térfogatszázalék között, előnyöseri 2 és 15 térfogatszázalék között változik. Az oxigén iners gázzal, pl. levegővel felhígítható. A reakció!; célszerűen oly gáznak hígítószer­ként való jelenléte mellett foganatosítjuk, mely a reakciófeltételek mellett lényegében közömbös. Ilyen gáz a nitrogén, a propán, a bután, izobután, a széndioxid és a gőz. Előnyösen gőzt vagy nit­rogént vagy ezek keverékét használjuk. A gőz koncentrációja tág határok között változhat és a betáplált anyag 20—60 térfogatszázalékát teszi ki. A reakció magasabb hőmérsékleten, célszerűen 300—500 C° között folyik le. Az érintkezési idő 1—30 másodperc. Az aldehid a reakciótermékből bármely szoká­sos módszerrel, pl. vízzel való ellenáramú extra­hálással nyerhető ki, célszerűen 7 vagy ez alatt fekvő pll-nál, mely műveletet frakcionált desz­tilláció követi. I­Alább a találmány szerinti eljárásnak néhány példáját isimertetjük. A példákban a súlyrészek és térfogatrészek egymáshoz való viszonya egye­zik a gramm-mililiter viszonyával. 1. példa: Katalizátort a következőképpen állítottuk elő: 50,8 súlyszázalék káliumpiroantimonátot (kaHa­-Sb2 07-4H 2 0) 750 súlyszázalék forró vízben fel­oldottunk. 22,6 súlyrész sztannokloridot (SnCl2-­-2H2O) feloldottunk 50 súlyrész forró vízben és 31,5 súlyrész jégecetben. A két oldatot össze­kevertük, a kapott csapadékot leszűrtük, mostuk, szárítottuk és granuláltuk. A katalizátort 360 C°-om tartott reaktorba he­lyeztük és 11,7 térfogatszázalék propilént, 9,8 tér­fogatszázalék oxigént, 38,4 térfogatszázalék nitro­gént és 40,1 térfogatszázalék gőzt tartalmazó gáz­keveréket vezettünk el a katalizátor fölött. Az érintkezési idő 4 másodperc volt. A betáplált propilén 11,9%-a alakult át akro­leinné és 3%-a széndioxiddá. A propilén 84,8%-a változatlan maradt. Az akrolein kitermelési­hányada az elhasznált propilénre számítva, 78,2% volt. 2. példa: Antimon-wolframát-katalizátort a következő­képpen állítottunk elő: Antimonpentoxidot (32,35 súlyrész) és wolfram­savat (75 súlyrész) kevés vízzel sima péppé gyúr­tunk. A kapott keveréket megszárítottuk, levegőn 16 óráig 600 C°-on hevítettük és piruláztuk. A ka­talizátort végül 5 óráig levegőn 650 C°-on heví­tettük. A katalizátort reaktorba helyeztük, melyet 460 C°-on tartottunk. 10 térfogatszázalék propilént, 50 százalék levegőt ós 40 százalék gőzt tartal­mazó gázkeveréket vezettünk el a katalizátor fölött. Az érintkezési idő 4 másodperc volt. A bevezetett propilén 14%-a alakult át akroleinné és 5% széndioxiddá. Az akrolein kitermelési há­nyada, az elhasznált propilénre számítva, 61% volt. 3. példa: Antimonpentoxid-katalizátort reaktorba helyez­tünk, amelyet 370 C°-on tartottunk. 10 térfogat­százalék propilént, 50 százalék levegőt és 40 szá­zalék gőzt tartalmazó gázkeveréket vezettünk el a katalizátor fölött. Az érintkezési idő 4 másod­perc volt. A. bevezetett propilén 16%-a alakult át akroleinné és 4%-a széndioxiddá.. Az érint­kezési idő 4 másodperc volt. A bevezetett pro­pilénnek 16%-a alakult át akroleinné ós 4%-a széndioxiddá. Az akrolein kitermelési hányada, a felhasznált propilénre számítva 64% volt. 4. példa. 134,7 súly% sztannooxidet és 325,5 súly% an­timonpentoxidot, ami 0,5 : 1 atomaránynak felel meg, 16 óráig összeőröltünk, vízzel sima péppé kevertünk, megszárítottunk, piruláztunk és a le­vegőn 16 óráig 540 C°-on hevítettünk. A katalizátort reaktorba helyeztük, melyet 400 C°-on tartottunk. 10 térfogat% propilént, 49,3 térfogat% levegőt és 40,6 tórfogat% gőzt tartal­mazó keveréket vezettünk el a katalizátor fölött. Az érintkezési idő 4 másodperc volt. A bevezetett propilén 24,9%na alakult át akro­leinné és 9%-a széndioxiddá. Az akrolein ki­termelési hányada, az elhasznált propilénre szá­mítva, 59,5% volt. 5. példa: 150,7 súlyrész sztannioxidet és 80,9 súlyrész antimonpentoxidet megőröltünk 100 szemnél (BSS-szita) kisebb finomságig és összekevertünk 2:1 ón : antimon névleges atomarányig. A keve­réket vízzel sima péppé őröltük, 100 C°-on meg­szárítottuk, piruláztuk és a levegőn 16 óráig 225 C°-on hevítettük. A katalizátort reaktorba helyeztük, .melyet 482 C°-on tartottunk. 10,€ súly% propilént, 49,6 súly% levegőt, 39,8 súly% gőzből álló keveréket vezettünk el a katalizátor fölött. Az érintkezési idő 4 másodperc volt. A bevezetett propilénnek 32%-a alakult át akro­leinné és 4,9%na széndioxiddá. Akrolein kiter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom