148891. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egymással összekapcsolt járműveknek tolással történő továbbítására

2 148.891 A 19. ábra a tolással továbbított hajókat egy kanyarodóban szemlélteti, amikor azok a folyó S alakú kanyarodóján haladnak át és a 20. valamint a 21. ábra változatos feltüntetésben az elfordí­tott hajókra ható erőket szemlélteti, a szokásos tehát ismert és a találmány szerinti kapcsolat al­kalmazásánál. Az 1—3. ábra szerinti kivitelnél az egymásután kapcsolt 1 és 2 hajó az F nyíl irányában mozog és a kapcsolat számára a két hajó végeinél függő­leges helyzetű 3 és 4 forgáscsapok vannak. Eze­ken a csapokon elfordítható 5 és 6 ágyazó testek ill. bakok vannak, amelyeken vízszintes ül. fekvő helyzetű 7 és 8 csapok helyezkednek el. Ezeken a csapokon két 9 ill. 10, vályú alakú vezeték for­dulhat el, amelyekben a 11 kapcsoló rúd csúszha­tik ide-oda. Ez a rúd egyrészt a tolóerőt közvetí­ti, másrészt pedig irányít is. A 11 rúd végeit a 12 és 13 ágyazó alkatrészek egészítik ki, amelyek szabadon foroghatnak a rúd középvonala körül. Ezek az ágyazó darabok 14 ill. 15 görgőket tartanak, amelyek a 16 ill. 17 füg­gőleges helyzetű bütyökfelületeken gördülhetnek le és a hajók közötti távolság növelésére alkal­masak. Ezek a felületek lényegileg V alakúak és a hajókhoz erősített 18 ill. 19 tömbökben vannak. A bütyökfelületek a hajó hosszanti középsíkjára részarányos helyzetűek és mélypontjuk a hajó közepe felé mutat. A bütyökfelület egyes pontjai olyan elhelyezésűek, hogy azok a V-alak említett mélypontjából kiindulva a 3 ill. 4 forgáscsaphoz egyre közelebb vannak. Ha valaminő külső erő hatása alatt az 1 hajó elfordul balra a 2 hajóhoz viszonyítva és így elő­áll a 3. ábra szerinti helyzet, a 11 irányítórúd el­fordul mindkét hajóhoz viszonyítva és ezáltal a, 9 és 10 vezetékek is elfordulnak a 3 ill. 4 csapok közül. Ezáltal a 14 és 15 görgők tengelye, vala­mint az említett 3 és 4 csapok közötti távolság csökken, miáltal a két hajó egymástól távolodik, az. egész csoport tehát hosszabbodik. A 16 és 17 bütyökfelületek által a 14 és 15 görgőkre kifejtett reakcióerő, amelyet a tolóerő hoz létre oly erőt fejt ki a 11 rúdra, amely igyekszik a 9 és 10 ve­zetékeket ismét visszaállítani eredeti helyzetükbe, ami által a kapcsolat ismét megrövidül. A 12 és 13 részeknek a 11 rúdhoz viszonyított elfordulása és ennek a rúdnak a helyzet változtatása a 9 és 10 vezetékek függőleges, hosszanti középsíkjában, lehetővé teszi a két hajónak egymáshoz viszonyí­tott elmozdulását, amikor az ilyen elmozdulást a hajók himbálódzása és ún. bólintó járása szüksé­gessé teszi. A találmánynak a 4—6. ábra szerinti megoldá­sainál a 20 és 21 hajók egymásfelé fordított végei 22 vezeték van és ennek két oldalán 23 ill. 23a karokat alkalmazunk, melyek egy-egy mély bevá­gással vannak ellátva. Ez utóbbiakban mozog egy 24 jelű irányítórúd, amely a tolást végző és a tolt 20 hajón helyezkedik el. A 23 és a 23a karokon egy-egy 25 ül. 25a további kar van ágyazva és ezek a maguk részéről 26-nál ill. 26a-nál kapcsolódnak a hajóhoz, E karok végein 27 és 27a görgők vannak, ame­lyeken 28 kötél, zsinór vagy más efféle van át­vezetve és ez a központi visszavezető 29 görgőn, valamint két további 30 és 30a visszavezető gör­gőkön halad át. Ez utóbbi három görgő a hajón van ágyazva. A 28 kötél vagy zsinór végei az ol­dalsó 32 és 32a tolórudak végein levő 31 és 31a tartókhoz vannak erősítve. A tolórudakon 33 és 33a ütközőket alkalmazunk, maga a rúd pedig 34 vezetékekben hosszirányúan elmozdítható. A tolást végző 21 hajón 35 tartó van és ebben elfordíthatóan ágyazva helyezkedik el a 36 veze­tővályú, amelyhez két egymással szemben levő 37 és 37a szabályozókar tartozik. A 24 vezetőrúd a 36 rész kellően mélyre készített hornyában he­lyezkedik el és ebben el is tolódhatik. A 37 és 37a karokon két 38 és 38a lánc helyezkedik el, ame­lyek húzóerő átvitelére alkalmasak és a 39 szán­ban végződnek, mely a maga részéről a hajóhoz viszonyítva a 40 vezetékben hosszirányban elmoz­dulhat. A 39 szánban 41 kötél, huzal vagy más hajlékony húzóeszköz van, amely a 43--nál ágya­zott 42 görgőn van átvetve és a görgőhöz egy hor­nyos 44 görgő is tartozik, amely spirális alakjá­nál fogva az elmozdulás növelésére alkalmas (7. ábra). Ez utóbbi görgőn a 45 kötél vagy zsinór van átvetve, amely a 46 hüvelyhez vezet és ehhez a kettős 47 görgő tartozik, mely a hajón elmozdít­hatatlan ill. a hajón van ágyazva. A 46 hüvelyem 48 zsinórt vezetünk át, amely innen két 49 és 49a visszavezető görgőhöz kerül, amelyek szin­tén a hajón vannak ágyazva és a zsinór innen az 50 ül. 50a tartókhoz kerül, amelyek az 51 és 51a tolórudakhoz tartoznak. E tartók kinyúló végein 52 ütközők vannak. Ha egy külső erő hatása alatt a 20 hajó elfor­dul a 21 hajóhoz képest pl. úgy ahogyan a 6. áb­ra mutatja balra, akkor a 24 vezetőrúd elfordul mindkét hajóhoz viszonyítva. A 20 hajón ez az elfordulás azt eredményezi, hogy elferdül, vagy el­torzul az az ötszög, amely a 4. ábra szerinti helyzet­ben még részarányos volt és amelyet a 25 karok, va­lamint a 28 kötél alkot. Ez a torzulás azért követke­zik be, mert a két 25 kar elfordul a 26 csuklók kö­rül és következésképpen a 22 vezeték is elmoz­dul keresztirányban, de egyben el is fordul. Ilyen módon a 23a kar húzóerőt fejt ki a 28 kötélen, amely a tolóerővel ellentétes irányú, tehát ellen­kezőleg működik, mint az 52 ütköző által a 33 ütközőre kifejtett nyomás. E húzóerő hatása alatt a 32a tolórúd igyekszik hátrább húzódni, vagyis a hajó hátsó részéből nagyobb mértékben kiállni. Ami a 21 hajót illeti, itt a 24 vezetőrúd hatása következtében a 36 hornyos vezeték elfordul a 35 tartón és így a 37a kar megfeszíti a 38a lánc­ágat, viszont lazítja a 38 láncot. Eközben a 29 szán elmozdul és forgásba hozza a 42 görgőt 43 tengelye körül, majd pedig ez utóbbi a 44 görbe felületű görgő segítségével a 46 hüvelyre fejti ki hatását. Ezáltal a 48 kötélnek mindkét szára meg­feszül, tehát olyan erők lépnek fel, amelyek a tolással ellenkező irányúak. A 48 kötélnek balol­dali ágán működő húzóerő a 33 ütköző által az 51 ütközőre kifejtett erő ellen működik, minek következtében az 51a tolórúd igyekszik jobban kinyúlni a 21 hajóból, de az ütközők továbbra is érintkezésben maradnak egymással, A 24 vezető­rúd a 22 és 36 részek mély vályatában mozdul el és e két részhez képest visszahúzódik, miáltal a kapcsolat meghosszabbodik a 4. ábrán látható helyzethez viszonyítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom