148777. lajstromszámú szabadalom • Hüvelyes ütköző

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.777. SZÁM 20. e. 23—25. OSZTÁLY — SA—1214. ALAPSZÁM Hüvelyes ütköző „STABEG" Apparatebaugesellschaft m. b. H., Wien, Ausztria Feltaláló: Salansky Franz ipari mérnök, Wien A bejelentés napja: 1959. augusztus 19. Ausztriai elsőbbsége: 1959. március 18. A találmány olyan hüvelyes ütköző, amelynek rugók között elrendezett legalább egy dörzsaggre­gátja van. A mind ez ideig ismert ütköző szerkezetek ese­tén, amelyeiknél két rugó között dörzsaggiregát van elrendezve, az egyik rugó rendeltetése a dörzsaggregát előfeszítése és csak másodlagosan a csillapítás, valamint a lökések fölfogása. A dörzshatás kis lökések esetén is azonnal jelenke­zik. Minthogy kis lökések gyakrabban fordulnak elő, mint nagy terhelésiek, a dörzsfelület egyenet­lenül kopik el. A dörzsfelületek nyugalmi .helyze­tük környezetében erősebben használódnak el, mint azon: a helyein, amely csak nagy tenhelés esetén van igénybevételnek kitéve. A találmánnyal e (háitráinyokat úgy küszöböltük ki, hogy az ütköző dörzselemét az ütköző tenge­lyének irányában elhelyezkedő ütközőállvánnyal látjuk el, amelynek hossza a 'dörzsaggregát és ezzel együttdolgozó ütköző közötti, távolságnak a gyengébb rugó elmozdulásának úthosszával csök­kentett értékével egyenlő. Célszerű, ha a dörzselem dörzsfelületével az üt­köző emelőhüvelyének belső falán támad. Lehet ez azonban az emelőhüvelytől függően elmozduló valamilyen más dörzsfelület is. Az erősebb rugó teljes egészéiben az emelőihüvelyibsn van elrendez­ve. A gyengébb rugó egyrészt a döírzsaggregát'ra, másrészt az ütköző fenéklapjával, illetőleg az emelőhüvely mozgásától független alkatrésszel együttdolgozó felületre támaszkodik. Az; erősebb rugó és a dörzsaggregát az ütköző kis terhelése­kor az emelahüvellyel merevein összekötött alkat­részként működik. Csak a gyengébb rugó kerül terhelés alá 'ás nyomódik össze mindaddig, amíg az ütközőnyúlváiny a gyengébb rugó kimerülése­kor a vele együttdolgozó ütközőn meg nem fek­szik. Az ütikiözianyúlvánnyal együttdolgozó ütköző az ütköző fenéklapján vagy az .emelőhüvely moz­gásától független alkatrésszel együttdolgozó felü­leten van elrendezve'. Az ütközés következtében a dörzsaggregát közvetlenül vagy közvetve kap­csolatba jut az ütköző fenéklapjával, a gyengébb rugó' pedig kiiktatódik. Az emelőhuveiynek nagy terhelés okozta befelé való további eltolódásakor az erősebb rugó lép működésibe, a dörzsaggríegát­tal pedig az emelőhüvely illetőleg ezzel összekö­tött dörzsfelület dolgozik együtt. Az ütközőnyúl­vány például az ütköző tengelyénlek irányában elhelyezkedő egy vagy töib'b ütköző rúd vagy 'így cső lehet, • Az ütlköziőinyúlvámnyal együttdolgozó alkatrész célszerűen az ütköző feméklapjáira támaszkodó üt­közőtömbként van kialakítva, amely a rugó meg­felelő mélyedésébe nyúl és a rugót az ütlközőrúd, valamint a dörzsaggregát vezetéséhez szükséges szabatos íhelyzetbein tartja. Ezzel a dörzsaggregát elékelődéséneik lehetősége ki van küszöbölve, az ütközőirúd hosszainak viszonylagos csökkenése folytán pedig csökken a ikihajlási veszély. A fentiekben leírt teljes elrendezéssel kiküszö­böljük, hogy a súrlódás már kis lökéseik esetén hatásos legyen. Nagy lökések alkalmával a dörzs­aggregát és a. rugóirendszeriek dinamikus tehetetr lensége folytán súrlódás a terhelés kezdetekor rögtön 'bekövetkezik. Kis terhelések esetén is nagy rugóelmozdulási lehetőség áll fönn. A ru­góelmozdulás pályájának hossza nem arányos az emelőrúd foietolódásának mélységével. Egy-egy erősebb és gyengébb rugó között sorban elrende­zett több dörzsaggiregát alkalmazásával a beitoló­dás mélysége és a terhelés között tetszőleges ösz­szefüggést állapíthatunk meg. Több dörzsaggre­gát alkalmazása esetén a .rugók száma eggyel mindig meghaladja a dörzsaggregátdk számát, A rugók az erőfölvétel szempontjából különböző­képpen vannak méretezve. Ilyen elrendezés esetén az adott esetben megkívánt betolódási mélységnek legjobban megfelelő rugórendszerék, például gyű­rűs rugók, tekercsrugók vagy gumirugók alkal­maztatok. A találmányt a rajzion föltüntetett példakénti kiviteli alakok alapján részletesebben ismertetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom