148777. lajstromszámú szabadalom • Hüvelyes ütköző

2 148.777 Az'L, 2. és 3. ábrán hüvelyes ütköző különféle változatainak hosszmetszetei vannak föltüntetve. A találmány szerinti szerkezet 1 ütközőfenékiappal ellátott 2 ütközőhüvelyből ós a 2 ütközőhüvelybe tolható, 4 ütiközőtányérral ellátott 3 emelőhüvelyből álló házban van elrendezve. Az 1. ábrán látható példakénti kiviteli alaknak két osomkakúp alakú terpesztő 9 ék-tárcsából és 10 dörzsgyűrűiből álló dörzsagig-r-egátoirja van. A 10 dörzsgyűrűbein átmenő 12 rés és 13 bemietszések vannak kialakítva. A dörzsaggregát a 4 ütközőtányérra támaszkodó erőseibb kúpos 6 tekercsrugó és az ütköző 1 fenéklapjára támaszkodó gyengébb kúpos 6 tekercsrugó között van elrendezve. Az ütköző 1 fenéklapja felé eső 9 éktárcsa az ütköző tengelyének irányában elhelyezkedő 7 ütközőrúddal van helytállóan összekötve. Ez a 7 ütközőrúd a kúpos 6 tekercsrugón belül van vezetve. Az ütköző 4 fenéklapján a 7 ütközőrúddal együttdolgozó 8 ütköző van elrendezve. Az ütköző terhelésekor először a gyöngébb 6 tekercsrugó nyomódik össze mindaddig, amíg a 7 ütközőirúd a 8 ütközőn meg nem fekszik. Az erőaebb 5 tekercsrugó eközben nem nyomódik össze és a dörzsaggregát nem tolódik el a 3 emelő-hüvelyihez képest. A terhelés további növekedésekor a 3 emelahüvely 'mélyebben nyomódik a 2 ütközőhüvelybe. Minthogy a 7 ütközőrúd a dörzsaggr-egátot az ütköző 1 fenéklapjával helytálló kapcsolatban tartja, a dörzsaggregát a betolódásban nem tud résztvenni. Az ütköző 1 fenéklapjátől tekintve a második 9 éktiárcsára támaszkodó eresebb 5 tekercsrugó ennek következtében terhelés alá kerül, az emelőhüvely belső 14 fala pedig a dörzsaggregát 11 dörzsfelületével dolgozik együtt. E két felület súrlódása folytán 'megnövekszik a betolódással sziem'bebjató ellenállás, úgyhogy föllép a kívánt csillapítási teljesítmény. Ugyanekkor a gyengébb 6 rugó ki van iktatva. A terhelés megszűnésekor mindaddig van súrlódás, amíg az erősebb 5 tekercsrugó nem tehermentesül, a gyengébb 6 tekercsrugó pedig a 7 ütköző-rudat az ütköző 1 fenéklapj ár-ól meg nem emeld. Igen erős lökések alkalmával, amelyeknek következtében a 3 emelahüvely nagy kezdeti sebességgel tolódik be, a kúpos 5 és 6 tekercsrugókból, valamint a 7 ütközörúddal ellátott dörzsaggregátból álló -rendszer tömegtehetetlensége folytán a 3 emelőhüvely belső 14 falán azonnal súrlódás lép föl, ami erős lökések alkalmával kívánatos. A 2. ábrán két különféleképpen kialakító tt dörzselem -rugó közbeiktatásával sorba van kapcsolva. A 3 emiel-őhüvelyhen a 4 ütlközőtányér, valamint e tányér felé irányuló 23 ütközörúddal mereven összekötött 19 támasztólemez között kúpos 22 'tekercsrugó van elrendezve. A 19 táraasztólemiezire escnfcákúpszerű belső felülettel kialakított 10 dörzHgyűrű támaszikodiiik. E belső felületre gyűrűs 18 rugó hatása alatt 9 éktárcsa támaszkodik, a gyűrűs 18 rugó pedig a második dörzsaggregált 20 ékltáresá járnak fekszik. E 20 éktárcsa az ütköző hosszirányú középvonalának irányában a 4 ütközőtányér felé irányuló három 17 ütközcrúddal van -ellátva A 20 éktárcsa és további 21 oktal csa kozott 12 doizagyulu van eliendezve a 21 éktárcsa pedig 15 utkvogvuruvel van h^lyalloan összekötve A 21 éktaroa es az utkozo 1 feneklapja között 16 gumirugó van. Az ütköző terhelésekor -előbb a leggyöngébb rugó, vagyis a 16 gumirugó nyomódik össze mindaddig, amíg a 15 ütközőgyűrű az ütköző 1 fenéklapj áhak nem ütközik. Ez az ütközés kiváltja a többi rugó és a dörzselemek beiktatását. A második leggyöngébb rugó, nevezetesen a kúpos 22 tekeresrugó mindaddig összenyomódik, amíg a 23 ütközőrúd 8 ütközőt nem érint. Eddig az időpontig miitnd a két dörzsaggregát működésben van. A 23 ütközőrúd ütközéseikor az első dörzsaggregát 'kiiktat és csak a második -dörzsaggregát marad hatásos. Ha a kúpos 22 tekercsrugó erősehhre van méretezve, mint a gyűrűs 18 rugó, akkor a 15 ütközőgyűrűnek az ütköző 1 femékliapjávial való ütközésekor csak a .második dörzsaggiregát hatása érvényesül. Az első dörzsaggregát a 17 ütközőrud-aknak a 9 ékitárcsán való ütközésekor a további betolódás során válik hatásossá. A 3. ábra szerinti példák én-ti kiviteli alak abban különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy az ütközőrúd ütiközőjeként a rugóba nyúló 8 ütköző-tömb van alkalmazva. Ez a 8 ütközőtömb a 6 tekercsrugót összenyomódás közben is vezeti és -előírt helyzetében tartja. A 7 ütközőrúd lényegesein rövidebb, mint az előző esetiben és a 9 ék-tárcsával helytállóan van összekötve. A második ék-tárcsa ugyancsak -el van látva a -második 5 fekiarcisirugóba nyúló 7 ütközörúddal. így ez az éktárcsa, valamint a második 5 tekercsrugó is központosítva van és szabatosan van vezetve. A két éktárcsa azonos alakú és egymással fölcserélhető. A különféle rugók erejének, valamint a dörzsaggregátok szerkezetének és számának változtatásával módunk van arra, hogy az adott esetben kívánatos csillapítást biztositihaiss.uk

. A példakénti kiviteli alakok során ismertetlett részleteik -egymás között föl cserélhetők, -anélkül, hogy ez a találmány lényegén változtatna. A dörzisgyűírűk műanyagból, például a kereskedelemben „Terrozell" néven ismert műanyagból, vagy dörzsréteggel ellátott fémből készíthetők. Célszerű, ha az éktárcsák acélból készülnek és kúpfelületeik mentén edzve vannak. Kúpos tekercsrugó helyett gyűrűs rugó vagy gumirugó is alkalmazható. Két-két rugó között több dörzsaggregátot is -elrendezhetünk. Ez különösen nagy terhelésű -és nagy szerkezeti hosszúságú ütközők esetén célszerű. A találmány alapgondolatán belül esik az olyan megoldás is, amely a példákéniti kiviteli alakok során 'ismertetett ütközők megfordítása, amikor is az ü-tközőtlömböt támasztó ütközőítányérral ellátott hüvely az ütköző fenéklapjával összekötött hüvelyre tolódik. Szabadalmi igénypontok: 1. Hüvelyes ütköző, amelyoek egy-egy erősebb és gyengébb rugó közé iktatott legalább egy dörzsaggregátja van, azzal jellemezve, hogy az ütköző dö-rzselemónelk az ütköző tengelyének irányában elhelyezkedő ütköző nyúlványa van, amelynek hcissza a diö-rzsaggireigát -és ezzel együttdolgozó ütköző közötti távolságnak a gyengébb rugó elmozdulásának útibostszával csökkentett értekevei egyenlő. 2 Az 1. igénypont szerinti hüvelyes ütköző ki-, \jteh alakja, .azzal jellemezve, hogy ütköző nyúl-