148760. lajstromszámú szabadalom • Egy- és többerű villamoskábel, ill. vezeték

2 148,760 olyan elasztomért alkalmazunk, amelyet etilénnek alfa-olefinekkel, különösen etilénnek propilénnel képzett amorf telített kopolimérjének vulkanizá­­lása útján nyertünk. Az etilénnek alfa-olefinemceL különösen etilén­nek propilénnel és ill. vagy butánnal képzett kopolimérjeit több korábbi szabadalmi bejelenté­sünkben ismertettük, ezeket kopolimerizáció út­ján (szerves oldószerben) állítjuk elő alacsony nyomáson és olyan ¡katalizátor jelenlétében, ame­lyet az elemek periodikus rendszere IV., V. vagy VI. oszlopának egy átmeneti-fémje szerves oldó­szerekben oldható vegvületének a periodikus rendszer II.. vagy III. oszlopába tartozó valamely fém alkilfém vegyületével alkotott reakciótermé­­keként állítottunk elő. Az etilénnek propilénnel különösen alkalmas kopolimérjeit előnyösen úgy állíthatjuk elő. hogy a monoméreket az oldószerek teljes távollétében +30 és —100 C° hőmérsékletek között olyan feltételek mellett reagáltatjuk, hogy a monomér­­keverék polimerizáoiós autoklávokban folyékony áEapotban van. éspedig az I., II. vagy III. osz­lopok fémjei alkilszármazékainak és a periodikus rendszer IV., V.. vagy VI. oszlopa átmeneti féméi folyékony vegyületeinek bázisán képzett katali­zátor jelenlétében. Az így nyert kopolimérekből vulkanizált elasz­tomereket lehet előállítani, amelyek általában 10—80% etilént tartalmaznak; ezeket telítetlen szerves vegyületekkel történő vulkanizálással lehet előállítani, amely vegyületék molekuláikban egy. vagy több funkcionális savas természetű cso­portot tartalmaznak, éspedig gyök-iniciátorok jelenlétében és előnyösen bázikus polifunikcionális anyagoknak, mint fémoxidoknak a vulkanizáló keverékhez történő hozzáadásával. A fent említett olefin-kopolimérek ' élcisztomér­­jeát úgy állíthatjuk elő. hogy a kopoliméreket 130—300 C°-ra addig hevítjük 1—15% kénnel. vagy egy kénleadó anyaggal, amíg homogén szi­vacsos masszát nyerünk, amikor is ezt a masszát önmagában vagy' természetes vagy szintetikus kaucsukfajták keverékével elegyítjük: eljárhatunk úgy is, hogy a kopoliméreket 0,5—10% gyök­­iniciátorral elegyítjük, amely célra különösen az alkil-, aril- és acilperoxiddk és perészter csoport­jaiba tartozó szerves per-vegyület jöhet számí­tásba, valamint 0.1—3% kénnel és szükség esetén egy kinon-vegyülettel elegyítjük, majd a keve­réket 140 és 180 C° közötti hőmérsékleteken hevítjük. A számításba jövő telített kopölimérek és az ebből nyert és a találmány szerint kábelekhez alkalmazásra kerülő vulkanizált elasztomérek teljesen új termékek ezen a területen, ezek a hagyományos kopolimérektől és az elasztómé­­rektől szerkezeti és fizio-kémiai tulajdonságaik­ban egyaránt különböznek. Éppen ezért meg­lepetésszerű az a felismerésünk, hogy ezek a termékek . a vezetékek szigetelőrétegének elő­állítására, valamint a külső védőburkolat előállí­tására egyaránt kiválóan alkalmasak. A találmány szerinti felhasználásból adódó lé­nyeges előnyök az alábbiak: a) A keverék bázisául felhasznált kopolimérek­­nek kiváló elektromos tulajdonságaik vannak és igen alacsony a hamutartalmuk (higroszkopikus hamutól mentesek). b) Az etilén-propilén alapú, vagy etilén-butén­­kopolimér bázisú keveréket nem támadja meg a rézzel történő érintkezés és így feleslegessé válik a vezeték ónozása. c) A vulkanizált keverékek különlegesen ellen­­állóak hővel, savakkal és oxidációs anyagokkal szemben, beleértve az ózont is. Ilyen, kábelek tehát az előbb leírtak alapján a legsúlyosabb fel. tételek mellett is alkalmazhatók, akár védő­ólomköpeny nélkül ás. d) Az etilén-propilén alapú és etilén-butén­­kopolimér bázisú keverékeket ugyanolyan készü­lékek segítségével állíthatjuk elő, mint amilye­néket a kábelgyártó iparban már alkalmaztak a hagyományos kaucsukfaj.táknál. A megmunkálás, a saj tolás és a vulkanizálás a szokásos eljárások szerint kerül lefolytatásra és ezért extrudált, autoklávokban vulkanizált kábeleket, vagy ólom­­burkolattal ellátott kábeleket is elő tudnak állí­tani a meglevő készülékek bármilyen átalakítása nélkül. A találmány különböző részleteit és további előnyeit az alábbi példa szemlélteti, anélkül azon­ban, hogy a .találmányt erre korlátoznánk. e) A kopolimér és a szigetelő-keverék elektro­mos tulajdonságai igen jók. Az etilén-.propilén-kopolimér (C2 C?>) tulaj­donságai 22 G° hőmérsékletnél. Dielektromos állandó Veszteségi tényező Dielektromos szilárdság (térerő) Térfogatszilárdság Az etilén-propilén szigetelési ságai 22 C° hőmérsékletnél. Dielektromos állandó Veszteségi tényező Dielektromos szilárdság (térerő) Térf ogatszilárdság Az etilén-butén-kopolimér ságai 22 C° hőmérsékletnél. Dielektromos állandó Veszteségi tényező Dielektromos szilárdság (térerő) Térfogatszilárdság Az etilén-butén szigetelési ságai 22 C° hőmérsékletnél. Dielektromos állandó Veszteségi .tényező Dielektromos szilárdság (térerő) T érfogatszilárdság 1 1,8 0,0015 28 kV/mm 2X1016 keverék tulajdon-2,4 0,03 26 kV/mm 2X1014 (Ci—C4) tulajdon-2,2 0,0018 27,5 kV/mm 1,5X10'6 keverék tulajdon­ai 0,035 26 kV/mm 2X10'4

Next

/
Oldalképek
Tartalom