148760. lajstromszámú szabadalom • Egy- és többerű villamoskábel, ill. vezeték
Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.760. SZÁM 21 c. 1—19. OSZTÁLY — MO—424. ALAPSZÁM Egy- és többerű villamoskábel, ill. vezeték MONTECATINI Societa Generale per l’Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltaláló: Pedretti Giovanni, Pellicciari Giorgio és Corbclli Luigi, Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1960. április 7. Olaszországi elsőbbsége: 1959. április 8. A találmány elektromos szigetelőanyag, amelyet kis, közepes, vagy nagy áramerősségekhez és kiesés nagy feszültségekhez, nagymértékben agresszív közegekben savval, bázikus, vagy oxidáló anyagokkal érintkezve, vagy ezek jelenlétében és ill. vagy viszonylag magas hőmérsékleten alkalmazásra kerülő elektromos vezetékek és kábelek előállításához használnak. Ismeretes, hogy villamos kábelek szokás szerint egy, vagy több (általában réziből készült) elektromos vezetékből állnak, amelyek szigetelőréteggel vannak bevonva és egyesítve egymással egy védő burkolatban úgy, hogy az a mechanikus igénybevételnek ellenáll és a szigetelést védi a vezetékek között a külső légrétegtől és az elektromechanikus tulajdonságai számára káros, vegyileg agresszív anyagok érintkezésétől. A vezetékek védő bevonatának és szigetetlőrétegének nagy hajlékonysága és magas szakítószilárdsága kell hogy legyen, továbbá legyenek könnyen sajtolhatok és ezenkívül ellenállóak a magas hőmérsékletekkel és a kábelek fektetési helyein levő anyagokkal szemben. Ez olyan álló, vagy forgó gépek tekercselésének vezetékeire vonatkozik, amelyek agresszív közegekben, vagy magas hőmérsékleteknél működnek, továbbá bányaüzemek, vegyészeti berendezések villamosítására szolgáló kábelekre stb. Ezenkívül azonban még járulékosan ólomköpennyel kell védeni az összes, földalatti, vagy földalatti vezetékekben elhelyezett kábelfeket. A fentiek szerinti kábelekhez és vezetékekhez eddig az anyagok széles skálája- nyert alkalmazást, a vulkanizált természetes kaucsuktól a guttapercsáig és a szintetikus kaucsukfajtáktól az etilén-, vagy izobutén-poliimérekig. Habár ezeknek az anyagoknak felhasználása bizonyos meghatr jzott alkalmazási területeken különböző előnnyel járt (példaképpen polietilén a híradási célokra készített vízalatti kábelek esetében), ezek az anyagok általános cél c tokai nagyobb mennyiségekben mégisem alkalmazhatók, mivel egyes esetekben igen kedvező mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, más esetekben azonban termikus és vegyi ellen állókép ességük nem a kívánt fokú, ezért nincs meg a kívánt tartósságuk sem, ha különlegesen agresszív közegeknél, vagy magas hőmérséklet mellett kerülnek alkalmazásra. Számos kísérletet végezlek annak érdekében, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöböljék; így kísérleteztek az előbb említett anyagok különböző keverékeivel, vagy különböző eljárásokat hoztak javaslatba, hogy a vegyi hatóanyagok hatása elleni ellenállóképességet minden esetben megnöveljék, vagy csökkentsék az öregedést a nagy hőmérsékleteknél. Világos azonban, hogy a keverési eljárások és ill. vagy a különböző kezelések hosszú és költséges eljárások lefolytatását teszik szükségessé, amelyek a problémát nem mindig oldják meg műszaki és ill. vagy gazdasági nézőpontokból. A találmány tárgya olyan új anyagoknak és keverékeknek alkalmazása, amelyek elektromos, mechanikai, termikus és vegyi ell en állóképesség szempontjából egyaránt jótulajdonságokkal rendelkeznek, Azt találtuk, hogy jelentős előnyök származnak a két-, három-, vagy még több erű villamos kábelek előállításánál és a vezetékeknek, vagy a kettős vezetékeknek szigetelésénél mindenféle feszültség és áramerősség mellett, amelyeket igen agresszív közegekben, vagy savas, bázikus vagy oxidáló anyagokkal érintkezésből és ill. vagy magas hőmérsékleteknél kívánunk alkalmazni akkor, ha a vezetékek vagy az egyes vezeték szigeteléséül és a kábel védőburkolatául
