148759. lajstromszámú szabadalom • Fotoelektromos betűszedő gép

I 148.7 fényképezési helyzetben, hogy a tárcsából kinyúló 23 biztosító csapok külső végei 31, 32 határoló szervekbe kapcsolódnak. A 31 szervnek 23 nyílása, van az egyik csap felvételére és a 32 szervnek V-alakú 24 hornya a másik csap hegyes külső végének felvételére. A csapok és a határoló szervek közötti kapcsolódás azáltal létesül, hogy a határoló szervet visszahúzott helyzetből a kiválasztott betű felé való helyváltozásra késztetjük, miáltal az a rögzített helyzetben van. A betűn átmenő fénysugár a 28 test karjának ablakán is átmegy, miáltal a D lencse a filmhordozó fényérzékeny rétegére vetíti a betű képét. Ha valamely betű helyzetében rögzítve van, a 16 hajtótárcsa önműködően biztosítva van elforgás ellen, mivel a 17 kar a működési síkban levő tárcsába kapcsolódik. A fénysugár jelt létesít, mely a I szerkezet működését megindítja, a köcsi-előtoló szerkezet beigazítása céljából, úgyhogy a mozgásnövékedás nagysága, mely a kocsival később közöltetik, összhangban legyen a kiválasztott betűhöz tartozó rejtjel-sablonnal. E célból a betűk fényáthatlan alapon átlátszók és minden egyes betű oldalán 35 hézag van a rejtjel-sablon számára (3. ábra). A 35 hézag négyszög alakú. A sablon'' szabályozza fénynek a lámpától a 28 testen négyszög alakban elrendezett, négy fotocellához jutását. Fénynek a fotocellákhoz jutását a rejtjelsablon hézagnak átlátszó része vagy részei határozzák meg, melyek a betű szélességétől függnek. Vagy az egész hézag átlátszatlan, vagy annak négy szegmense közül egy, vagy több átlátszó. A rejtjel-sablonnak a kocsimozgás szabályozására való felhasználását alább a H koesi-előtoló szerkezetének leírásával kapcsolatban ismertetjük. Az F előtoló-kocsit, a kívánt szakaszos mozgással 40 hajtódob szakaszos forgatása .működteti (5—6. ábra), mely a 41 hajtószalag útján van a kocsival összekötve. A szalag a kocsi előremozgása alatt a dobra csévélődik. A kocsit a 42 rugós motor hozza Vissza a null-helyzetbe. A 42 motort a kocsi előre-mozgása gerjeszti. A 40' hajtódobon elrendezett 43 ütköző a helytálló 44 vállba ütközik, ha a kocsi ily helyzetben van. A 40 hajtódpfoot a 45 hüvely hordozza, mely a 46 hajtótengelyen van elrendezve. A 45 hüvely és a 46 haj tó tengely a 47 mágneskapcsoló segélyével hozható egymással kapcsolatba. Ugyancsak a 46 hajtótengefyre van szerelve egy további, 48 hüvely, mely 49 fogaskereket hord, melyet alább „egyedi" keréknek is nevezünk és egy 50 bajtókereket. Ha a 49 egyedi-kereket az alább ismertetendő módon forgatjuk, akkor az 50 hajtókerék is forog és egy 51, 52 kerékpársorozat (5. ábra) útján a 46 tengelyen elrendezett 53 fogaskereket hajtja, miáltal az említett tengely forog. A fogaskerék-sorozat, melyet a 8. ábra szemléltet részletesen, a 46 hajtótangely körül van elrendezve és 1:1 áttételt létesít,, amint azt az 51, 52 fogaskerekek mutatják és négy fordulatasökkentő áttételről gondoskodunk az eltávolítható 52 csere-fogaskerék megfelelő helyzetbe hozatalával. A 49 egységkerék forgatását az 54 lineáris i9 3 mozgatásával létesítjük. A mozgásmiennyiiseget a I szerkezet szabályozza, úgyhogy a hajtódob szakaszos mozgása elegendő a kocsinak helyváltoztatására, hogy megkapjuk a fényképezett betűhöz tartozó rejtjel-sablon által meghatárózott spáciumot. Az 54 fogasrúd úgy mozgatható, hogy fogai a 49 egységkerék fogaival kapcsolódhatnak és azokból kikapcsolhatók. Ha a 49 egységkerék és a fogasrúd nem kapcsolódnak egymással, az egységkerék forgását az 55 kilincs akadályozza meg és az 56 húzórugó az 54 fogasrudat visszahúzott helyzetbe hozza, melyben a fogasrúd 57 nyúlványának a helytálló 58 zárópecekbe kapcsolódása rögzíti. Az 54 fogasrúd és a 49 egységkerék közötti kapcsolat forgatható 60 orsó egyik végéből kiszögelő 59 kar felfelé lengése létesíti. Az 55 kilincset egy másik, 61 kiszögelő kar hordja, mely a 60 orsón elrendezett tárcsapár egyik 62 tárcsájából nyúlik ki. A tárcsákat 63 rúd köti össze egymással. A 60 orsónak és a 62 tárásaknak forgása az 54 fogasrúd és a 49 egységkerék közötti kapcsolat és az 55 kilincsnek visszahúzása úgy létesül, hogy a 64 bütykö« tárcsát és a hozzátartozó 65 bütyökkísérő elemet forgásra késztetjük. A 64, 65 alkatrészek egyegy emelőpáron vannak elrendezve. E karokat a 67 húzórugó köt össze egymással, hogy a bütyökkísérő elemnek a bütyökkel való kapcsolódásra késztesse. A 64 bütyköstárcsa 68 tengelyre van szerelve, mely a forgó 69 szolencfcd gerjesztésekor forogni kezd. A bütyök profilja úgy van megválasztva, hogy az 54 fogasrúd a 49. egységkerékkel már az 55 kilincs visszahúzása előtt is kapcsolódik. Az 54 fogasrúd lineáris mozgását a 49 egységkerék forgatása céljából, az állandó löketű 70 forgó szolenoidnák gerjesztése létesíti (7. ábra), melynek áramkörét 71 kapcsoló kontaktusok (12. ábra) szabályozzák, melyeket a 68 tengelylyel összekötött 72 kapcsoló működtet. Mint a 12. ábrából kitűnik, a kapcsoló kontaktusokat a 73 reteszelő kilincsek tartják zárt helyzetben. Ezeknek egyike a 68 tengelyen elforgatható 73a karon van elrendezve és melyet 73b rugó (5. ábra) késztet a reteszelő helyzetbe, de rugahatás ellenében rendesen nincs ebben a helyzetben, a 68 tengelyen elrendezett 73c visszatartó kar hatására úgy, hogy a 68 tengellyel együttforog. A 70 forgó szolenoid (7. ábra) fegyverzete, az óramutató járásával ellentétes irányban, 25°-'kal elforgatható és 74 szögemelőt hord, melyből 75 csap nyúlik M, melyen a 76 kar csuklósan van megerősítve. A 76 emelőnek alsó vége, 77 csap- és horonykapcsolat útján, az 54 fogasrúd szomszédos végével van összekötve, míg felső vége 78-nál a 79 detektáló rúdhoz van erősítve. Ily módon, ha a forgó 70 szolenoid gerjesztetik, a 74 szögemelő az óramutató járásának irányában elforog és a kezdeti mozgás alatt a 76 emelő hely változását okozza, ami a 79 detektáló rúdnak egyenes vonalú mozgását eredményezi; az emelő alsó végén levő kapcsolás körül leng. A 70a lökéscsillapító szabályozza a forgó 70 szolenoidnák visszatérő mozgását. A 79 detektáló rúd a J szerkezettel kapcsolt, mely meghatározza a 79 detektáló lineáris moz-