148716. lajstromszámú szabadalom • Vágatbiztosító keret
2 148.716 A közdaraboknak további, hasonlóképpen igen előnyös kiviteli alakja az, amely még nagyobb mértékben független, az ívdarabok idomszelvényének alakjától. Ebben az esetben a közdarabokat kétrészesnek képezzük ki, amikor is azok két, az egymással összekapcsolandó ívdarabok végrészeire 'Szorítással felerősítendő .. csészeidomfoól állanak, amely az ívdaraboknak az idomszelvénye szerint vannak kialakítva és amelyek között a középirányban csökkenthető méretű, szabályozható szélességű hézag található. A két ívet alkotó ívdaraboknak újszerű összekapcsolása lehetővé teszi azt, hogy a két ívet még előnyösebb módon egyesítsük azzá a keretszerkezetté, amely azonos kiképzésű, és különösen azonos hosszúságú, legegyszerűbb lemezidomszelvénydarabokból és a lemezidomszelvénydarabok közötti közöket áthidaló közdarabokból áll, valamint a keretszerkezetnek a különböző nagyságú vágatkeresztmetszetekhez való illesztését. A találmánynak részleteit és további jellemzőit a következő, az ábrákban ismertetett kiviteli példákkal alátámasztott leírás ismerteti. Az 1. ábra az önálló keretszerkezetnek a nézete, a vágathosszirányá'ból nézve, a találmány szerinti idomszelvénydaraboikat összekötő kapcsolatokkal együtt; Az la. ábra a két ívnek rácsszerkezetszerű egymáshozkapcsolását szemlélteti. A 2., 3., 4. és 5. ábrák a könyökpapucsszerű összekapcsoló résznek különféle kiviteli alakjait, és annak az egymáshoz kapcsolt ívdarabok egyikével való nyomásra engedő összefogását szemléltetik. A 6. és 7. ábrák keresztmetszetben és oldalnézetben mutatják azt az- 'egyszerű lehetőséget, amellyel két, ebben az esetben egymást átlapoló I-szelvényből álló ívdarabot nyomásra engedően kapcsolunk össze. A 8. és 9. ábrák oldalnézetben és metszetben szemléltetik a két, csészeszerű részből, az ezek között hézag kialakításával egymáshoz és az öszszekapcsolt idomszelvényekhez fogott szorítókapcsolatot. Az 1. ábrában a kiviteli példaképpen ábrázolt, hat tagból álló keretszerkezetben a két ívet alkotó 1 ívdarabokat a 2 könyökpapucs alakú összekötőelemek kapcsolják egymáshoz nyomásra engedő módon és az egyik ívet a keretszerkezetben a másik ívhez a 3 tartók ill. merevítők kapcsolják. A keretszerkezetben ezekből a könyökpapucsszerű összeikötőelemékből rendszerint csak kétféle, egymástól csupán az általuk bezárt szögben különböző kiviteli alak szükséges. Ezek közül a 2 jelűt a sokszögnek minden, a bányaréteg felé fordított szegletén alkalmazzuk, ezzel szemben a 2' jelűt, amelynek irányváltozási szöge hegyesebb, az ormon alkalmazzuk. Az íveknek ez a kiviteli alakja és ezzel együtt a találmány tárgyát képező keretszerkezet kiviteli alakja is .nemcsupán kőzetvágatokhoz, hanem a rétegben felhajtott vágatokhoz is használható, mert általa a keret főtével határos részét a telep hajlásszögének megfelelően különbözőképpen állíthatjuk és eközben különösen előnyös módon használhatjuk ki azt a körülményt, hogy a két ívvel együttesen a keretszerkezetet alkotó rácsszerkezet a szokásos idomszelvényefcnek az Y-tengelyben csekélyebb szilárdságát messzemenően kiegyenlíti. A könyökpap'uasszerű 2 '11. 2' összekötőelemek, amelyek az egymásután következő ívdarabok irányváltozása 'következtében keletkező szöget alkotják, és amelyeknek kiviteli alakjait a 2—5. ábrák szemléltetik, a 2. ábra szerint a két ívdarab 1' egyikével szilárdan, előnyösen felzsugorítás által vannak összekötve. Adott esetben ezt a felzsugorított kapcsolatot is lehet nyomásra engedékeny módon kialakítani, ha a nyomás egy bizonyos, természetesen annál a nyomásnál, amely a nyomásra engedékeny kapcsolat tervezésekor volt alapulvéve, lényegesen nagyobb nyomást meghalad. Ezt a felzsugorított kapcsolatot például kivitelezhetjük Úgy, hogy kb. 30 tonna terhelést vegyen fel. Az ívdaráhnak a hozzákapcsolandó 1" részét úgy kötjük be, hogy előre meghatározott, lényegesen kisebb terhelés mellett az ívdarab a könyökpapucsba becsússzék. A két egymásután következő 1', 1" ívdarabok homlokfelületei között levő közöket, amelyeket a könyökpapucs hidal át, a célszerűségnek megfelelően, vagyis a nyomásra engedés megkívánt foka szerint szabjuk meg. Az elrendezést természetesen úgy is megválaszthatjuk, hogy az ábrán az 1' alsó, vagy az 1" felső ívdarab már kisebb nyomás esetén, ennek engedjen és így legyen a könyökpapucsba beerősítve. Csak az a fontos, hogy a két ívdarab és a közöttük levő távolságot áthidaló könyökpapucs kapcsolata közt a nyomásra engedés mértékében különbség álljon fenn. Az ívet alkotó egyenes, egyenlő hosszúságú 1 ívdarabok hosszúságát annak a vágatkeresztmetszetnek figyelembevételével, amelynek biztosítását a keretszerkezet szolgálja, különbözőképpen állapítjuk meg. A hosszúság az 5 m2 -t kitevő kis vágatkeresztmetszet esetében például célszerűen egy méter, ha a vágatikerszetmetszet 20 m2 , ez a hosszúság a kettő métert is elérheti. Ilyen formán még a legnagyobb keresztmetszetek esetében is azon a határon belül marad a hosszúság, amelynél a lemezből álló és ezért könnyű ívdarabokat még kényelmesen lehet kezelni. A 3—5. ábrák további lehetőségeket szemléltetnek, amellyel a két keretívdarabok egyikét a könyökpapuos-elemmel nyomásra engedően öszszek apcsolhat j uk. A nyomásra engedően kapcsolandó 1" ívdaráhnak, a 3. ábra szerint, a homlokfelülete köré a 4 abroncs van alkalmazva, amely a 1" ívdaráhnak a könyökpapucsba való becsúiszása alkalmából a fokozódó súrlódási kötés következtében menesztve lesz és így a nyomás-felvétel közben bekövetkező betolódási folyamatot lefékezi. A 4. ábra szerinti könyökpapucselemen az egyik oldalon a vége felé táguló hasíték van, amelynek a hatása ugyanaz, mint a fent leírté. Az 5. ábra szerinti kiviteli alakban az 1" ívdarabot a könyökpapucselemben két, egymással ellentétes irányban elhelyezett egyenlő 6', 6" ékekből álló ékpár rögzíti, amely az ívdarab hossza irányában helyezkedik el, a könyökpapucsszerű elemnek lépcsőt képező kiugrásában fekve.
