148716. lajstromszámú szabadalom • Vágatbiztosító keret

2 148.716 A közdaraboknak további, hasonlóképpen igen előnyös kiviteli alakja az, amely még nagyobb mértékben független, az ívdarabok idomszelvényé­nek alakjától. Ebben az esetben a közdarabokat kétrészesnek képezzük ki, amikor is azok két, az egymással összekapcsolandó ívdarabok végré­szeire 'Szorítással felerősítendő .. csészeidomfoól ál­lanak, amely az ívdaraboknak az idomszelvénye szerint vannak kialakítva és amelyek között a középirányban csökkenthető méretű, szabályoz­ható szélességű hézag található. A két ívet alkotó ívdaraboknak újszerű össze­kapcsolása lehetővé teszi azt, hogy a két ívet még előnyösebb módon egyesítsük azzá a keretszerke­zetté, amely azonos kiképzésű, és különösen azo­nos hosszúságú, legegyszerűbb lemezidomszel­vénydarabokból és a lemezidomszelvénydarabok közötti közöket áthidaló közdarabokból áll, va­lamint a keretszerkezetnek a különböző nagysá­gú vágatkeresztmetszetekhez való illesztését. A találmánynak részleteit és további jellemző­it a következő, az ábrákban ismertetett kiviteli példákkal alátámasztott leírás ismerteti. Az 1. ábra az önálló keretszerkezetnek a nézete, a vágathosszirányá'ból nézve, a találmány szerinti idomszelvénydaraboikat összekötő kapcsolatokkal együtt; Az la. ábra a két ívnek rácsszerkezetszerű egymáshozkapcsolását szemlélteti. A 2., 3., 4. és 5. ábrák a könyökpapucsszerű összekapcsoló résznek különféle kiviteli alak­jait, és annak az egymáshoz kapcsolt ívdarabok egyikével való nyomásra engedő összefogását szemléltetik. A 6. és 7. ábrák keresztmetszetben és oldalné­zetben mutatják azt az- 'egyszerű lehetőséget, amellyel két, ebben az esetben egymást átlapoló I-szelvényből álló ívdarabot nyomásra engedően kapcsolunk össze. A 8. és 9. ábrák oldalnézetben és metszetben szemléltetik a két, csészeszerű részből, az ezek között hézag kialakításával egymáshoz és az ösz­szekapcsolt idomszelvényekhez fogott szorítókap­csolatot. Az 1. ábrában a kiviteli példaképpen ábrázolt, hat tagból álló keretszerkezetben a két ívet alko­tó 1 ívdarabokat a 2 könyökpapucs alakú össze­kötőelemek kapcsolják egymáshoz nyomásra en­gedő módon és az egyik ívet a keretszerkezetben a másik ívhez a 3 tartók ill. merevítők kapcsol­ják. A keretszerkezetben ezekből a könyökpapucs­szerű összeikötőelemékből rendszerint csak kétfé­le, egymástól csupán az általuk bezárt szögben különböző kiviteli alak szükséges. Ezek közül a 2 jelűt a sokszögnek minden, a bányaréteg felé fordított szegletén alkalmazzuk, ezzel szemben a 2' jelűt, amelynek irányváltozási szöge hegyesebb, az ormon alkalmazzuk. Az íveknek ez a kiviteli alakja és ezzel együtt a találmány tárgyát képező keretszerkezet kivi­teli alakja is .nemcsupán kőzetvágatokhoz, hanem a rétegben felhajtott vágatokhoz is használható, mert általa a keret főtével határos részét a telep hajlásszögének megfelelően különbözőképpen ál­líthatjuk és eközben különösen előnyös módon használhatjuk ki azt a körülményt, hogy a két ív­vel együttesen a keretszerkezetet alkotó rácsszer­kezet a szokásos idomszelvényefcnek az Y-ten­gelyben csekélyebb szilárdságát messzemenően ki­egyenlíti. A könyökpap'uasszerű 2 '11. 2' összekötőelemek, amelyek az egymásután következő ívdarabok irányváltozása 'következtében keletkező szöget al­kotják, és amelyeknek kiviteli alakjait a 2—5. ábrák szemléltetik, a 2. ábra szerint a két ívda­rab 1' egyikével szilárdan, előnyösen felzsugorítás által vannak összekötve. Adott esetben ezt a fel­zsugorított kapcsolatot is lehet nyomásra enge­dékeny módon kialakítani, ha a nyomás egy bi­zonyos, természetesen annál a nyomásnál, amely a nyomásra engedékeny kapcsolat tervezésekor volt alapulvéve, lényegesen nagyobb nyomást meghalad. Ezt a felzsugorított kapcsolatot példá­ul kivitelezhetjük Úgy, hogy kb. 30 tonna terhe­lést vegyen fel. Az ívdaráhnak a hozzákapcsolandó 1" részét úgy kötjük be, hogy előre meghatározott, lénye­gesen kisebb terhelés mellett az ívdarab a kö­nyökpapucsba becsússzék. A két egymásután kö­vetkező 1', 1" ívdarabok homlokfelületei között levő közöket, amelyeket a könyökpapucs hidal át, a célszerűségnek megfelelően, vagyis a nyo­másra engedés megkívánt foka szerint szabjuk meg. Az elrendezést természetesen úgy is megvá­laszthatjuk, hogy az ábrán az 1' alsó, vagy az 1" felső ívdarab már kisebb nyomás esetén, ennek engedjen és így legyen a könyökpapucsba beerő­sítve. Csak az a fontos, hogy a két ívdarab és a közöttük levő távolságot áthidaló könyökpapucs kapcsolata közt a nyomásra engedés mértékében különbség álljon fenn. Az ívet alkotó egyenes, egyenlő hosszúságú 1 ívdarabok hosszúságát annak a vágatkeresztmet­szetnek figyelembevételével, amelynek biztosítá­sát a keretszerkezet szolgálja, különbözőképpen állapítjuk meg. A hosszúság az 5 m2 -t kitevő kis vágatkeresztmetszet esetében például célszerűen egy méter, ha a vágatikerszetmetszet 20 m2 , ez a hosszúság a kettő métert is elérheti. Ilyen for­mán még a legnagyobb keresztmetszetek esetében is azon a határon belül marad a hosszúság, amelynél a lemezből álló és ezért könnyű ívdara­bokat még kényelmesen lehet kezelni. A 3—5. ábrák további lehetőségeket szemlél­tetnek, amellyel a két keretívdarabok egyikét a könyökpapuos-elemmel nyomásra engedően ösz­szek apcsolhat j uk. A nyomásra engedően kapcsolandó 1" ívdaráh­nak, a 3. ábra szerint, a homlokfelülete köré a 4 abroncs van alkalmazva, amely a 1" ívdaráhnak a könyökpapucsba való becsúiszása alkalmából a fokozódó súrlódási kötés következtében menesztve lesz és így a nyomás-felvétel közben bekövetkező betolódási folyamatot lefékezi. A 4. ábra szerinti könyökpapucselemen az egyik oldalon a vége felé táguló hasíték van, amely­nek a hatása ugyanaz, mint a fent leírté. Az 5. ábra szerinti kiviteli alakban az 1" ívda­rabot a könyökpapucselemben két, egymással el­lentétes irányban elhelyezett egyenlő 6', 6" ékek­ből álló ékpár rögzíti, amely az ívdarab hossza irányában helyezkedik el, a könyökpapucsszerű elemnek lépcsőt képező kiugrásában fekve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom