148707. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konjugált kettős kötések redukálására

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.707. SZÁM 12. o 25. OSZTÁLY — CI-335. ALAPSZÁM Eljárás konjugált kettős kötések redukálására CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára, Budapest Feltalálók: Ecsery Zoltán vegyészmérnök, Müller Miklósné, vegyészmérnök, Hercsel Imréné, vegyészmérnök, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1960. június 7. Konjugált kettős kötések redukálására ismere­tes módszer a kettős kötés redukálása fémnát­riummal alkohol vagy xilol jelenlétében. [Hoppe Seylers Zeitschrift für physiologische Chemie 260 129 (1939.) 730,017. sz. német szabadalom.] Ennél a módszernél a redukciót magas hőfokon az illető alkohol, ill. xilol forrpontján hajtják végre, ami a konjugált kettős kötéssel bíró vegyületet már eleve károsítja, és nem kívánatos mellékreakciók lejátszódáséhoz vezet. Ujabban vált ismertté P. Wes­terhof '(Recueil des Traveaux Chlmiques1 des Pays Bas 75, 453 1956.) módszere konjugált kettős kö­tések parciális redukciójára, amely fém lítiummal történik cseppfolyós ammóniában. Ez a módszer lényegesen jobb eredménnyel jár, mint a nátrium­alkoholos redukció, azonban tekintve, hogy —50 C°-on kell dolgozni cseppfolyós ammóniában, megvalósítása még laboratóriumi méretben is ne­hézkes és költséges, üzemi méretben való alkal­mazása pedig nem látszik kivitelezhetőnek. A módszer másik hátránya, hogy az alkálifémet nagy feleslegben kell alkalmazni és az a reakció­elegyből nem regenerálható. Azt találtuk, hogy igen előnyösen redukálhat­juk konjugált kettős kötésű rendszerekben a ket­tős kötéseket, iha a kettős kötést tartalmazó ve­gyületet alkálifémmel reagáltatjuk, majd az így képezett addíciós vegyületet hidroxil-tartalmú ve­gyületekkel reagáltatva megbontjuk. Az addíciós vegyület előállítására bármilyen al­kálifémet pl. nátriumot, káliumot, lítiumot hasz­nálhatunk. Az alkálifém vegyület előállítását előnyösen éter-kötést tartalmazó vízmentes oldószerben vé­gezzük él, azonban cseppfolyós anyagok reduk­ciójánál maga a redukálandó anyag is szolgálhat oldószerül. Éterkötést tartalmazó oldószerként alkalmazha­tunk étert, tetrahidrofuránt, glikoldimetilétert, glicerintrimetilétert, dioxánt. Előnyös, ha az ad­díciós vegyület előállításakor iners gáz pl. nitro­gén jelenlétében dolgozunk. Eljárásunk segítségével igen előnyösen redukál­hatunk konjugált kettőskötést tartalmazó alifás, aromás, cikloalif ás vagy heterociklikusos vegyülete­ket. Az eljárás segítségével a kiindulási anyag­ként szolgáló vegyületben jelenlevő konjugált kettős kötések egy részét is redukálhatjuk, a töb­bi kettőskötés megtartásával. Így pl. előállíthatunk naftalin redukciójával tetrahidro-naftalint, tétra­fenil-etilén redukciójával tetrafenil-etánt stb. Különösen előnyösen alkalmazható eljárásunk a szterin kémiában, pl. besugárzott ergoszterin re­dukciójára. Eljárásunkkal jó kitermeléssel nyer­hető pl. dihidro-tachiszterin, ill dihidro-D2 vita­min. Hidroxil-tartalmú vegyületként igen előnyösen vizet használhatunk. Az alkáli-addiciós termék megbontását elvégezhetjük azonban alkoholok vagy fenolok segítségével is. Igen előnyösen al­kalmazhatók alifás és cikloalifás alkoholok. Az addíciós termék előállítását, valamint annak megbontását előnyösen szobahőfokon tehát mint­egy 15—35 C° között végezzük. Az alkáli addíciós vegyület jelenlétét a reak­cióelegyben az oldat jellegzetes elszíneződése jel­zi. Ez a színeződés 'hidroxil-tartalmú vegyület hatására eltűnik. Módszerünk igen alkalmas dihidrotachiszterin előállítására D2-vitaminból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom