148702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés előaprított szilárd anyagok, folyadékok és gázok legfinomabb diszpergálására, homogenizálására, keverésére és kapcsolására

Megjelent: 1961. december 15. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.702. SZÁM 12. e. OSZTÁLY -• BA-1456. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés előaprított szilárdanyagok, folyadékok és gázok legfinomabb diszpergálására, homogenizálására, keverésére és kapcsolására Feltaláló: dr. Antonio Baricordi, Lugano, Svájc A bejelentés napja: I960, május 26. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. május 26. A találmány olyan eljárás és ennek megfelelő berendezés, amelynek segítségével lehetővé válik amorf, vagy kristályos állapotú előaprított anyagok, folyadékok és gázok feltárása önmagában, vagy tetszés szerinti kombinációban koUoidális és molekuláris részecskékre, a részecskéknek egymás közötti legalaposabb keverése és ezek homogenizálása, továbbá anyagoknak kapcsolása más anyagokhoz és így az anyagok nemesítésének biztosítása. Ismeretes az anyagoknak hengerekkel és más mechanikus berendezésekkel végzett aprítása, amely nyomás alatt történik és eldörzsölést alkalmaz aprító módszerként; ismeretes továbbá az aprításnak az a módja is, hogy az anyagok igen nagy sebességekkel egy fallal szemben kerülnek porlasztásszierűem szétszórásra, amikor 'is a hatás döntő része az ütközésen alapul. Ezeknek az aprítási módszereknek mindegyikével együtt jár az igen erőszakos, a részecskék szövetszerkezetére gyakorolt behatása, ugyanakkor azonban ennek a találmánynak alkalmazásával az aprítás lebegő-helyzetben történik, miközben az anyagokat csak igen csekély mértékű nyomó- és súrlóerő hatásoknak vetik alá és az: aprítás előidézett mikro-örvénylésekben történik a molekuláris erőknek pozitív és negatív érteleimben történő befolyásolásával, ugyanakkor a részecskékből és gázból álló anyag folytonosan változó kompressziójával és depressziójával az anyagok szövetszerkezetének szétesése következik 'be. A fizika és a vegyészet határterületén fekvő ilyen hatásoknak annál nagyobb a jelentősége, mivel az atmoszférikus szabadlevegőnek folyamatos keresztülhatolása hordozógázként a berendezés belső terében, a természetes oxygén-afeszorpció és annak kapcsolása a berendezésben nyert tömegáru igen olcsón és nagyon gyorsan állítható elő, ugyanígy kapcsolható más gázok, vagy folyadékok a berendezésibe áramló részecskékhez, éspedig tetszés szerinti viszonyban. Ezzel az eljárással és ezzel a berendezéssel tehát az összes hatóanyagok minden célra hatékonynyá tehetők és érvényesülésre kerülhetnek, akár a vegyészet tág határai között, mivel ezzel a legkülönbözőbb anyagok nagy mennyiségei fizikai úton az eddig el nem ért finomságúra válnak feltárhatókká és egyidejűleg teljes mértékig vegyíthetőkké, ill. kapcsolhatókká lesznek, de felhasználható az ipar sok más területein is. Ennek az eljárásnak és berendezésnek alkalmazása ma még nem is sejtett előnyökkel jár a szilárd- vagy folyékony tüzelő- és hajtóanyagok feltárásánál, mivel a szóban foirgó anyagok igen egyszerű módon ezzel nemcsak, hogy teljes mértékben feltárhatókká válnak és ezzel emelkedik reagáló képességük, hanem az anyagok a feltárás közben és egyetlen munkafolyamattal katalizátorosán úgy befolyásolhatók, hogy hatásuk sokkal nagyobb a mai napig elértnél, vagy a feltételezettnél. Általában kijelenthetjük, hogy ez az eljárás és ez a berendezés nemesítő eszköz minden anyag számára, mivel ennek segítségével fizikai úton jutnak el a kolloidokhoz;, ill a molekulákhoz és ezzel a különböző, vegyészetileg esetleg nem-szimpatikus anyagok legteljesebb keverése és kapcsolása is biztosítható. Az anyagok lebegő állapotban mikro-örvényléseknek vannak kitéve, amelyek egymást különbözőképpen áthatják szívó- és ütköző örvényléseket képezve; ilyenkor a hordozógázt, ill. a levegőt az őrölt anyagrészecskékkel együtt lebegő állapotban, mint egy viszkózus masszát kell fenntartani, amely nyújtás, préselés, hajlítás, vágás, forgatás és szétszórás által belső kötésében lazításra és szakításra kerül, amikor is az egymáshoz képest párhuzamos és ellenkező irányban mozgó mikro-örvénylések közt újólagos mikro-örvénylések képződnek, amelyek egymást ugyancsak nyújtják, préselik, áthatják és szótszórják, éspedig gyorsító- és késleltető fázisokban, amikor is a hatás