148702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés előaprított szilárd anyagok, folyadékok és gázok legfinomabb diszpergálására, homogenizálására, keverésére és kapcsolására

2 148.702 számtalan vágó- és ütköző felülettel nyer alátá­masztást, amely felületeken az örvénylések rész­ben átvágásra, részben pedig újjáalakításra kerül­nek, ill. megsokszorozódnak. Az örvényiési erők behatására kiegyenlítődik az anyagok belső tapadóképessége oly módon, hogy különböző fajsúlyú és különböző szövetszer­, kezetű anyagok oly hosszú időn át vannak az ör­vényiési ' erők hatásának kitéve, ameddig a teljes tömegen belül egyenletes viszonyra állnak be. Mindezen folyamatoknál a találmány szerint arra kell ügyelni, hogy az örvény-áramlások számtalan olyan mikro-örvénylésekké alakuljanak át, ame­lyek természetes alakjuktól ne nagy mértékben térjenek el, mert különben a hatás sugárzó-hatásá­ba megy át, a teljesítmény-hatás lecsökkentésé­vel. Ez azt jelenti, hogy a berendezés rögzítetten álló, vagy forgó felületeivel történő érintkezésnél a felületeknek alkalmazkodniuk kell a mikro-ör­vény alakjához és mivel a mikroörvénylés alakja a keletkezés és a kifejlődés állapota között kissé változékony, annak érdekében, hogy legnagyobb hatásfokukat elérjék, a vonatkozó rögzített, ill. forgó felületeknek poliéder alakúaknak kell len­ni, amelynek 'keretein belül azonban annak min­dig lehetségesnek kell lenni, hogy az ellipszist, vagy kört alkosson. A találmány szerint ez azt jelenti, hogy a be­rendezés rendelkezésire álló térbeli 'határainak érintésénél az örvény-áramlásokat egy poliéder alakúra beosztott térbeli határnak kell felfognia, hogy annak hatása teljes mértékben érvényesül­hessen. A hatás annál nagyobb, minél közelebb áll a végtelenhez a rendelkezésre álló poliéder alakúra kiképzett tér. A találmány szerinti berendezést a rajzok 1— 20 ábráiban mutatjuk be előnyös példaképpeni kiviteli alakjaiban, amelyeket alább egyenként közelebbről jellemezünk. l/A. ábra a kétszeres állórész-falú és kettős tengelyű berendezés hosszmetszete, az 1/B. ábra az egyszerű állórész-falú és egyszerű üreges tengellyel kialakított berendezés hossz­metszete, a _ - • 2/A. ábra az l/A. ábra szerinti megnagyobbított hosszmetszet egyszerű üreges tengellyel, a rotor mintegy 45°-kal elfordítva (jobb fél), a 2/B. ábra az 1/B. ábra szerinti megnagyobbított hosszmetszet, a rotor mintegy 45°-kal elfordítva (bal fél), a 3. ábra a 2/A. és 2/B. ábrák keresztmetszete, a 4. ábra a keverőtest szárrésze, az 5/A. ábra az 1/B. ábra szerinti hosszmetszet ten­gelyirányú belépéssel és kilépéssel, az 5/B. ábra az l/A. ábra szerinti hosszmetszet, a 6/A. ábra az 5/A. ábra keresztmetszete, a 6/B. ábra az 5/B. ábra keresztmetszete, a 7. ábra egy keverőtest perspektivikus nézete cellák nélkül, a 8. ábra egy cellákkal ellátott, négyzetes keverő­test perspektivikus nézete, a 9. ábra egy cellákkal ellátott hatszögletes keve­rőtest perspektivikus nézete, a 10. ábra egy cella perspektivikus alulnézete, a 11. ábra ugyanaz, felülről nézve, a 12. ábra ugyanaz mint a 10. ábra, 90°-kal el­fordítva, az elrendezés elölnézetével, a 13. ábra ugyanaz mint a 11. ábra, 90°-kal el­fordítva, a 14. ábra ugyanaz, mint a 13. ábra, de szögben hajolva a síkfelülethez, a 15. ábra a 10. ábra szerinti cellák elrendezése, a , 16. ábra az egymás fölé helyezett cellák elren­dezése, a 17. ábra 16 darab keverőtest példaképpeni el­rendezése 8—8 darab keverőtestből álló csopor­tokban 360°-ra elosztva, a 18. ábra a külső falán hűtőbordákkal ellátott cserélhető állórész-dob, a 19. ábra A és B örvényiési főirányok az álló­rész belső terében a keverőtestek körül és azokon belül, a 20. ábra a képzett örvény vázlatos bemutatása jelzett exploziós irányokkal. Amint az ábrák jellemző és példaképpeni be­mutatásából kitűnik, ez a készülék alapjában egy egyszerű, vagy kettősfalú, álló, üreges hen­ger, amelynek belső terében egy, esetleg több1 üreges tengely forog. Az üreges tengely külső falán célszerűen egymás fölötti elrendezésben több, úgynevezeti} keverőtest kerül elhelyezésre, amelyek üreges szár-részekből állnak, körülvéve meghatározott távolságban egy poliéder alakú méhsejthez hason­ló, lyukasztott cellákból kiképzett fallal. Ezen ör-t vénylést előidéző testek homlokfala és a burkol lat belső fala között található az állórészt képző, egy vagy több, ugyancsak poliéder alakú méh­sejthez hasonló cellákból kialakított falazat. Az üreges tengelyen, át, alulról vagy felülről bevezetett gáznemű, ill. folyékony anyagok szí­vóhatás következtében a keverőtastek üreges szá­raiba' kerülnek, innen a száron kiképzett furator­kon át a szárat meghatározott távolságban körül­vevő falhoz jutnak, amelynek nyitott cellái és élei azokat többszörösre széjjelvágják és mikro-ör­vénylésekké vezetik iáit. Ott azután részben az állórészfalaziathoiz; kerülnek röpítve, ill. felfogásra, majd expanidálásira a tériben újból milliószor os mikroörvéinylóst képezive. j A szilárdanyagok előaprított állapotban az alap felől tengelyirányból, vagy érintőlegesen közvet­lenül az alap felett az alapterület egy részének, ill. a burkolat több nyíláséin át bevezetésre ke­rülnek az állórész belső terébe és innen az ör­vényiési tartományba jutnak. A keverőtestek kül­ső falaik számtalan cellájával, bordáival és élei-i vei megragadják azonnal a felszálló részecskék-, bői és gázokból álló keveréket és azt azonnal mikroörvénylésbe vezetik át, hogy az állórész­téren belül forgó mozgással az állórész falhoz rö­pítsék, újból miíkroiörvénylésíbe vezessék át és! széjjelszórják, amikor is az örvénylések egymá­son áthatolnak és egymást szétszórják annak tér­ségébén az örvénylést előidéző szár és az örvé-; nyesítő fal között, valamint a homlokfal és az állórész-fal között újból örvényiési gócokat ké­peznek és azután enyhén emelkedő szögben ál­landóan újbóli örvényléseket képezve és örvé­nyek átformálásával a belső tér áthaladása után

Next

/
Oldalképek
Tartalom