148658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomatékátvivő szervek terhelés alatti vizsgálatára

148.658 3 és reteszelését a rajzon nem ábrázolt külön áram­kör végzi. Az ábrán látható vázlatos példakénti elektro­mos kapcsoláselrendezés a villamos tengely létreho­zását mutatja az eljárás keresztülvitele céljából. Ha például az egyes gépeket ós vizsgálandó szer­veket a kívánalmaknak megfelelően mechaniku­san összekötöttük, a villamos tengelyt és a tengely befeszítését a következő módon hozhatjuk létre. Megállapítjuk az egyes gépek szükséges, vagy slip esetén várható fordulatszámát. Megválaszt­juk az A, B tengelygépeknek a villamos tengely mezejéhez viszonyított forgásirányát, tehát azt, hogy a tengelygépeket a villamos tengely meze­jével megegyező, vagy azzal ellentétes irányban kívánjuk-e forgatni. Azt is eldöntjük, hogy a tengelygépeket párhu­zamos vagy soros villamos tengely kapcsolásban kívánjuk-e járatni. Még a gépek teljes mechanikus összekötése előtt Ki, K5, Ki kapcsoló zárásával meggyőződünk arról, hogy a két tengelygép egy­máshoz képest helyesen kíván-e forogni. Ha igen, úgy ismét leállítjuk őket és a mechanikus kap­csolat létrehozható, míg ha nem, úgy a K7 kap­csolóval, amely állandóan be van kapcsolva, az A gép forgásirányát megváltoztatjuk. A C jelű Dahlander-motor forgásirányát K2 kapcsolóval választjuk meg. A Kr, kapcsolót pedig a Dahlan­der-motor fokozatos indítására használhatjuk. Egyes esetekben Kp, kapcsolóval előre is beállha­tunk a kívánt fordulatszámra. A villamos tengely létrehozására Ki és K5 kapcsolók zárásával V voltmérőt figyeljük, illetve nulla helyzetbe hoz­zuk oly módon, hogy K3 zárásával E gépet meg­felelő irányba vezérelve, általa az A gép állórészét elforgatjuk oly módon, hogy a két gép szink­ron helyzetét felvegye. Ekkor K4 zárásával a vil­lamos tengelyt bekapcsoljuk. Most a villamos ten­gelygépektől a szükség szerint megkívánt szink­ronozó vagy aszinkron nyomatékot, azaz a terhe­lést — a villamos tengely befeszítését — jelentő relatív a villamos szögelfordulást az A gép álló­részének E gép útján megvalósított elforgatásá­val hozzuk létre. A következőkben -f- «-val azt az állapotot jelezzük, amikor az A gép állőrészét saját tengelyének tényleges forgásirányához ké­pest azzal megegyező irányban forgatjuk el. Ez az állapot mezőben forgatott gépek esetén szink­ron fordulatszám alatt A gép generátor üzemben járatását, míg ellenmező esetén motor üzemben való járatását jelenti, szinkron fordulatszám felett éppen fordítva. A 2. ábrán látható elrendezésnél A és B ten­gelygépek közé mechanikus kapcsolattal 1 és 2 hajtóművek vannak kötve, közbeiktatott 3 és 4 nyomatékmérőkkel. A 2 hajtómű és B tengely­gép között 5 slip-mentes : tengelykapcsoló van el­helyezve. Hasonlóképpen A tengelygéphez 6 ten­gelykapcsolóval csatlakozik C—Dahlander-motor. Itt A és B tengelygépek azonos kivitelűek és a két vizsgált hajtómű is azonos módosítású, ríj a hajtómű gyors tengelyének, n2 a lassú tengelyé­hek fordulatszámát jelöli. A terhelést itt úgy vé­gezzük, hogy pl. a kimenő tengelyeket a 4 nyoma­tékmérő tengelykapcsolóval kötjük össze, míg a behajtó tengelyvégekre csatlakoznak az A és B tengelygépek. A C—Dahlander motor példánkban négysebességű pólusváltós aszinkron motor és ezt A tengelygéppel kötjük össze. A terhelést az 1 és 2 hajtóművekre oly módon adjuk, hogy a villa­mos tengelyt az egyik tengelygép — jelen eset­ben az A tengelygép — állórészének elforgatásá­val, megfeszítjük. Az 1 hajtómű gyorstengelyét is célszerűen 3 nyomatékmérőn keresztül kap­csoljuk az A tengelygéphez. Ezáltal a berendezés saját elektromos tulajdonságai az 1 hajtómű vizs­gálatnál nem érdekesek, azok kiesnek, mert a két nyomatékmérő szolgáltatja a megfelelő ada­tokat. Megjegyezzük, hogy amennyibein a nyoma­tékmérők számat csökkentjük, úgy a berendezés elektromosáram, feszültség, teljesítmény, stb. "— adatainak felvételével is értékelhető a mérés. A torziós előfeszítés a villamos szögelfordulástól függ. A befeszítésnél az egyik tengelygépet eset­leg többször is körül kell forgatni, nem a villamos szögelforgatás miatt, amelyet elektromos úton is, vagy fogazott tengelykapcsolóval is elő lehetne állítani, hanem azért, hogy a nyomatékmérő ten­gelykapcsolókon a lassú és gyors tengelyek átté­teli aránya miatt a megfelelő nyomatékot elő tud­juk állítani. A lassú tengelyek közötti 4 nyoma­tékmérő tengelykapcsoló szükségképpen bizonyos szögelfordulást enged meg és ez a C, A gépek al­kotta behajtó oldalon a hajtómű módosításával szorozva jelentkezik, amihez még a 3. nyomaték­mérő szögelfordulása és a villamos befeszítés szö­ge is hozzájárul. Éppen ezért a forgatott A mo­tor álló- és forgórész kivezetéseit egyaránt csú­szógyűrűkre kell helyeznünk. A forgatást külön motor végzi (1. ábra E) például fékkel egybeépí­tett csigaművel. Ha a nyomatékmérő tengelykap­csolók számottevő szögelfordulást nem okozná­nak, úgy e szempontok elesnek és a kivitel egy­szerűsíthető. A terhelő nyomaték — villamos ten­gely befeszítés — szabályozása folyamatosan tör­nik és a nyomatékmérőkkel mérhető. A villamos motorok egy-egy tengelyvége szabad, így a fordu­latszám" mérése közvetlenül tachométerrel, vagy mérődinamó segítségével távleolvasással történ­het. Ha a terhelő nyomatékot az üzemi terhelés­nek megfelelően választottuk, a hajtóművek me­legedése vagy egyéb vizsgálandó adat meghatáro­zása a kívánt üzemviszonyok között mérhető, ille­tőleg vizsgálható. A 2. ábrán bemutatott elrendezést jó hatásfokú, azaz nem önzáró hajtóművek esetén alkalmazzuk és a hajtás forgásirányát a villamos tengely me­zejének forgásirányával ellentétesen választjuk, azaz a villamos tengely ellenmezőben forog. Ez­által kapjuk a tengelygépek legnagyobb szinkro­nozó (terhelő) nyomatékát a legkisebb aszinkron nyomaték mellett. A hajtást ez esetben C Dah­lander-motor végzi, amelynek alapfordulatszámai 480, 960, 1440, 2880 fordulat/perc. A 2880-as for­dulatszám használata a tengelygépek forgórészei­ben keletkező nagy szekunderfeszültség miatt nem kívánatos és ezért ennek bekapcsolását reteszelés­sel kizártuk. Alkalmazása csak különlegesen gyár­tott motorokkal lehetséges, Tekintettel arra, hogy a villamos tengely mezejének forgásiránya a haj­tás forgásirányával ellentétes, a villamos tengely slipje s> 1. Mint ismeretes, ilyen esetekben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom