148658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomatékátvivő szervek terhelés alatti vizsgálatára
2 148.658 vei, azaz a két tengelygép közötti relatív villamos szögelfordulás létrehozásával biztosítjuk. A nyomatélkok vizsgálata céljából az egyes gépek közé egy vagy több nyomatékmérőt iktathatunk és ezzel a hatásfok vizsgálatát, valamint a terhelések ellenőrzését nagymértékben tnegk annyi thetj ük. Ezzel az eljárással kedvező és gazdaságos terhelési módszert alkalmazunk és ennek az eljárásnak a biztosítására egy- vagy többfázisú villamos tengelyt alkalmazhatunk. Eljárásunk elvégzésére használhatunk tengely gép céljára csúszógyűrűs háromfázisú aszinkron motorokat ós gondoskodunk arról, hogy ezek egyike vagy mind a kettő a vizsgálandó szervhez mechanikusan csatlakoztatható legyen. A gépcsoport fordulatszámának biztosítására egy szervet alkalmazunk, amely vagy maga forgatja a berendezést, vagy ha a tengelygépeiket egyben motorokként is használjuk, fékezés útján kívánt fordulatszámot biztosít. A két tengelygép között a villamos tengely létrehozására kapcsolókat és vezetékeket alkalmazunk és a terhelés céljára a villamos tengelyt oly módon feszítjük be, hogy a két tengelygép között relatív villamos .szögelfordulást hozunk létre. Ezt a befeszítést vagy úgy hozhatjuk létre, hogy az egyik tengelygépnek állórészét elforgathatóra készítjük és például háromfázisú forgómező alkalmazása esetén az állórész elforgatásával biztosítjuk a két tengelygép közötti relatív villamos szögelfordulást. Ezzel a módszerrel a tengelygépek forgási állapotától függetlenül végezhetjük a villamos tengely beíeszítésót azáltal, hogy az elforgatható állórészt elforgató, illetőleg helyzetében rögzítő szervvel, például csiganiűvel, elektromotorral és megfelelő fékező szervvel vagy kézi forgató művel látjuk el és ezzel lehetővé tesszük, hogy az állórészt tengelye körül elforgathassuk. Természetesen a villamos tengely befeszítését más mechanikus úton is végezhetjük, például két gép közé iktatott fogazott tengelykapcsolóval és a forgórészeknek relatív elforgatásával. A tsngelygépek közötti relatív villamos szögelforgatást nem kell szükségképpen mechanikusan végezni, lehet elektromosan is fázis elforgatással. Ez esetben a fázisforgatás céljára például indukciós szabályozót alkalmazunk. A gépcsoport forgatását elektromos vagy egyéb — például benzin vagy Diesel-motor segítségével végezhetjük. Egyes eseteikben a forgatás céljára maguk a tengelygépek használhatók föl aszinkronmotorokként, míg a fékezésre elektromos, például reikuperáciős, ellenállásos, stfo. vagy mechanikus fékberendezés használható. Kedvezőnek látszik, hogy a forgatásra, illetőleg fékezésre szolgáló szervként egy vagy több diarab pólusváltós, ún. Dalhlanderkaposolású háromfázisú aszinkron motort alkalmazzunk. Az egyes gépek közé nyomatékmérőket iktathatunk, amelyek közvetlenül vagy távleolvasással jeleznek, vagy pedig mindkét feladatra alkalmas kivitelűek. A fordulatszám stabilizálására és esetleges lengések kiküszöbölésére az egyik tengelygép szabad tengelyvégéire lendkereket alkalmazhatunk. Az egész gépcsoport összeszerelésénél a mechanikus szerelési pontatlanságok kiküszöbölése céljából egymáshoz csatlakoztató szervekként célszerű teleszkóp-kardánkapcsolókat alkalmazni. Elektromos kapcsoló szervekkel elérhetjük, hogy a tengelygépek párhuzamos vagy soros kapcsolásban legyenek bekötve és átkapcsolóval lehetővé tehetjük a forgó mező forgásirányváltását a párhuzamos vagy soros kapcsolástól függgetlenül. Ugyanúgy szükség esetén gondoskodhatunk arról is, hogy a villamos tengelynek három fázisról egy fázisra és viszont való átkapcsolását lehetővé tevő elektromos kapcsolószervei is legyenek. A különböző elektromos átkapcsolás! lehetőségek esetleges lengési jelenségek kerülésére módot nyújtanak, de erre a célra még külön csillapító ellenállások is alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárást a vázlatos példakénti rajzok alapján néhány gyakorlati alkalmazással kapcsolatban részletesebben ismertetjük, a teljesség igénye nélkül. Az 1. áibra példaképpen háromfázisú aszinkron motorokkal képezett háromfázisú villamos tengelyre vonatkozó vázlatos kapcsoláselrendezés, a 2. ábra a gépcsoport egy példakénti elrendezését mutatja jó hatásfokú, nem önzáró nyomatékátvivő szervek terhelés alatti járatására, a 3. ábra a 2. ábrához hasonló elrendezést mutat, amelyet a rossz, hatásfokú, önzáró, vagy valamely okból a 2. ábrán közölt elrendezés helyett jó hatásfokú nyomatékátvivő szerveknél alkalmazhatunk. A 4. ábra nem önzáró hajtóművek esetén alkalmazott elrendezés, az 5. ábra olyan elrendezést mutat, amelynél a tengelygépek fordulatszám szabályozós aszinkron motorokként vannak alkalmazva, míg a fék szerepét Dahlander-motor játssza. A 6. ábra a 2. ábrához hasonló elrendezés két darab pólusváltós motorral, végül a 7. ábra az 5. ábrához hasonló elrendezés, de szintén két darab pólusváltós motorral, a 8. és 9. ábra jármű hajtószerkezetek vizsgálataira mutat példát. A fenti ábrák nem adják a lehető csoportosítások teljességét, hanem csak néhány jellegzetes elrendezési példáját mutatják az eljárás keresztülvitelére alkalmas berendezésnek. Amint az 1. ábrából látszik, A és B tengely gépek háromfázisú aszinkron motorok, amelyek közül A gépnek álló része E háromfázisú segédmotor segítségével bármelyik irányban tengelye körül elforgatható. C pólusváltós Dahlander-motort jelez, amely a tengelygépek valamelyikével, vagy a rajzon nem ábrázolt vizsgálandó szervvel mechanikus tengelyfcapcsolásba kerülve a berendezés forgatását vagy rekuperációs fékezését végzi. Ki kapcsoló a két tengelygép irányváltó kapcsolója, K2 a Dahlander-motor irányváltó főkapcsolója, míg K3 az E segédmotort kapcsolja, szintén irányváltós kivitelben, K4 kapcsoló a villamos tengely összekapcsolására szolgál, a vele párhuzamosan kötött V voltmérő a két tengelygép szinkron helyzetének megvizsgálására és a villamos tengely biztonságos lökésmentes létrehozására szolgál. K5 kapcsoló a tengelygépek párhuzamos vagy soros kapcsolását teszi lehetővé, míg KÖ kapcsoló a pólusváltós motor különböző fordulatszámainak biztosítására a pólusszám átkapcsolására szolgál. A K7 kapcsoló a tengelygépek egymáshoz viszonyított forgásirányát váltja. A berendezés vezérlését