148658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomatékátvivő szervek terhelés alatti vizsgálatára

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.658. SZÁM 42. k. 15-19. OSZTÁLY — PU—104. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés nyomatékátvivő szervek terhelés alatti vizsgálatára Puhr Lajos oki. gépészmérnök, Budapest és Erdődi Kálmán géptervező, Budapest A bejelentés napja: 1959. december 2. A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik nyomatékátvivő szervek terhelés alatti vizsgálata, mérése, járatása céljára. Ismeretes, hogy különböző nyomatékátvivő szervek, mint például hajtóművek, sebességváltó, irányváltó, mechanikus vagy hidraulikus, fokozatos vagy fokozat nélküli nyomatékközlőművek, kész gyártmányonikénti vizsgálata, mint például hatásfok, melegedés, élettartam, terhelhetőség, zaj, stb. megállapítása nem egyszerű, valamint szükség esetén ezek bejáratása, vagy ezek gazdaságos méretezéséihez szükséges adatok feltárása sem.. Lényeges ezeknek gazdaságos módon való elvégzése is. Ismeretesek mechanikus bejárató, ill. fárasztó berendezések, amelyeknél valamilyen motorral történik a forgatás, míg a terhelést mechanikus szervekikel, azok mechanikus feszítésével érik el. Ilyen berendezések befeszítő műve maga is kopásnak van kitéve és a vizsgált hajtómű esetleges törésénél rongálódásnak van kitéve. Ezenfelül bármely riyomatéikátvivö berendezés járatásához egyetlen berendezés nem. elegendő. — Slippel dolgozó átvivő szerveknél — mint pl. frikciós, hidraulikus, stb. átvivőknél — nem alkalmazhatók, mert a slipet eleve kizárják. Ugyanakkor mechanikus vagy elektromos — az energiát elfogyasztó — fékezési módszer, amely általaiban mindig alkalmazható, nem gazdaságos, különösem hosszabb ideig tartó ' j aratásinál. Az ismert rekuperáciős elektromos fékezések az áram visszatáplálás rendkívül nehéz és körülményes volta miatt csak szűk korlátok között alkalmazhatók. A bejelentés szerinti eljárással és annak, foganatosítására készített berendezéssel fenti nehézségeket kiküszöböljük, mert azzal bármilyen rendszerű kész hajtóművet, legyen az egy vagy több fokozatú, homlok-, szög- vagy csigahajtómű, sebesség- vagy irányváltó, bolygó- vagy esetleg turbóhajtómű, gazdaságosan vizsgálhatunk. Ugyancsak mód nyílik hidraulikus váltók vagy tengelykapcsolók, illetőleg egyéb nyomatékátvivő (berendezések vizsgálatára is. A mérések tárgya különböző lehet. Jó hatásfokú hajtóműveknél vizsgálhatunk zajosságot, melegedést, élettartamot. Több fokozatú hajtóműveknél egyes fokozatok egymáshoz képest való arányos viselkedését. Rossz hatásfokú hajtóműveknél, mint például csigáhajtóműveknél a hatásfok, melegedés, hűtés, valamint az élettartam érdekesek. Bolygóműveknél különösen a hatásfok a lényeges, turbóhajtóműveknél a zajtalan járás ellenőrzése, esetleg rezgésvizsgálat, a kényszerolajozás működésének ellenőrzése, hidraulikus hajtóműveknél a hajtómű nyomatéka, hatásfok és slip, míg frikciós hajtóműveknél a nyomaték- és slipvizsgálat lényegesek. Mindezen vizsgálatoknak csak akkor van realitásuk, ha vizsgálat közben a nyomatékátvivő szervet üzemi körülményeknek megfelelően, terheljük és. így a tényleges, a gyakorlatban előforduló helyzetnek megfelelő adatokat kapunk. A találmány szerinti eljárásnál a vizsgálat céljára szolgáló terheléshez ún. villamos tengelyt használunk (lásd pl. dr. Kovács K. Pál: Villamos gépek üzemtana. Aszinkron gépek. Tankönyvkiadó' Budapest. 1955. II. bővített kiadás. 8. fejezet. 199— 231. old. és 10. fejezet 9. pont, 352—361. old.), amelyet a kívánt terhelésnek megfelelően befeszítünk és általában csak a veszteségeknek megfelelő energiát vesszük fel a hálózatból, míg a fölvett energiatöbbletet minden különösebb szabályozás nélíkül, automatikusan, ugyanoda tápláljuk vissza. Természetesen nincs akadálya annak sem, hogy — főleg rövid idejű vizsgálatoknál, amikor a visszatáplálásnak különösebb jelentősége nincs, — a többletenergiát valamely ismert módon elektromosan vagy mechanikusain elfogyasszuk. A találmány tárgya tehát olyan eljárás nyomatékátvivő szerveik terhelés alatti vizsgálatára, mérésére, járatásaira, amelynél a vizsgálandó legalább egy szervet használatszerű mechanikus kapcsolatba hozzuk két — villamos tengely képzésére alkalmas — aszinkron tengelygép legalább egyikével, az így összekötött csoportot mechanikus kapcsolatba hozzuk fordulatszámot biztosító szervvel, majd a két tengelygép között villamostengelykapcsolatot hozunk létre és a vizsgálandó szerv terhelését a gépcsoport még álló, vagy már forgó állapotában a villamos tengely befeszítésé-