148621. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vezérlésű hidrokinetikus működtetésű mechanikus tengelykapcsoló, különösen gépjárművekhez

2 148,621 adott méretű folyadékgyűrűben keletkező centri­fugális nyomásnak a dugattyúfelületre ható ere­dője meghaladja a dugattyút alaphelyzetben tartó rugóerőt, és a dugattyút elmozdítva a mecha­nikus súrlódó kapcsolót összeszorítja. A dugattyú elmozdulásakor egyúttal elzárja a réseket, ennek és a folyamatos .betáplálásnak következtében a munkahenger tovább töltődik fel. A folyadék­gyűrű új 0-potenciálfelülete egy számított és a munkahenger alkalmas kialakítása által meg­szabott kisebb sugáron alakul ki. Az így meg­vastagodott folyadékgyűrűben ébredő centrifugá­lis nyomásnak a dugattyúfelületre eső eredője most már minden kisebb, egészen az oldási for­dulatszámig csökkenthető fordulatszámon leg­alább akkora 'marad, amekkora a nyomaték csúszásmentes: átviteléhez szükséges súrlődóerő ébresztéséhez elegendő. Amikr a vezérlőfordulatszám az oldáshoz elő­írt mértékűre csökken, egy számított sugáron elhelyezett előfeszített rugó ellenében működő centrifugális, tolattyús szerkezet réseket nyit meg a munkahenger homlokfalán, ezeken keresztül a folyadék a rések szintjéig kiürül. Az így meg­határozott belső sugarú folyadékgyűrűben kelet­kező centrifugális nyomás ebben az üzemállapot­ban érvényes kis fordulatszámon kisebb erőt gyakorol a dugattyúra mint a rugóerő, ezért a dugattyú alaphelyzetbe mozdul vissza, egyúttal megnyitja a korábbi helyzetében elzárva tartott réseket. A folyadék kifolyik és a kiindulási hely­zet visszaáll. A működés leírásából az is kitűnik, hogy a folyadék betáplálása az atmoszférikus belépés miatt egyszerűen oldható meg. A betáplálás volu­metrikus teljesítményének meghatározásával vagy beállításával szabályozni lehet a feltöltődés idő­tartamát is, ami egyértelmű a nyomaték átvite­léhez szükséges nyomóerő időbei: növekedésének, azaz a kapcsoló •csúszásának szábályozhatóságával. A kifolyó nyílásokat értelemszerűen úgy kell méretezni, hogy a betáplálás figyelembevételével biztosítsak a nem-kívánatos csúszás elkerülésé­hez szükséges, elegendő gyors kiürülést. A találmány tárgyát képező szerkezet igen jól alkalmazható gépjárművek indítéka pcsolójakéní. Kapcsolási fordulatszáma akkorára választható, hogy a motor nyomatéka azon. már elegendő nagy legyen. A motor lefulladásának veszélyét a sza­bályozható csúsztatás és a csökkenő fordulat­számnál önműködően bekövetkező oldás kizárttá teszi. Rendkívül alkalmas a szerkezet hidrokinetikus tengelykapcsolók nagy turlbina-fordulatszámon történő .•rövidrezárására is. Az , említett üzem­állapotban ugyanis hosszú időn keresztül érvé­nyesül a hidrokinetikus tengelykapcsoló hatás­foka és rontja alkalmazásának gazdaságosságát. Különösen jól érvényesül ebben az alkalmazás­ban a találmány azon előnye, hogy az oldási fordulatszám a kapcsolási fordulatszámtól füg­getlenül tetszés szerinti alacsony értékre csök­kenthető. Ezáltal ugyanis csökkenő fordulatszám esetén széles fordulatszámtarto'mányban meg­marad a mechanikus kapcsolat a hajtó és a haj­tott részek között, minek következtében a hatás­fokjavuláson kívül lényegesen megjavul a hidro­kinetikus tengelykapcsolóval ellátott gépjármű­veknek motorral való fékezhetősége is. Alkalmas, a találmány tárgyát képező szerkezet fokozató kapcsolókénti alkalmazásra is, mikor is a két lényegesen különböző fordulatszámú szer­kezeti rész között terhelés alatt kell mechanikus kapcsolatot létesíteni. Ilyen alkalmazási lehetőség nyílik hidrokinetiíkus nyomatékváltóműveknél, ahol a hidraulikus áttételezési tartomány kimerí­tése után kívánatos a hajtó és a hajtott tengelyt a hidraulikus részt kiiktatva közvetlenül össze­kapcsolni (rövidrezárni) különösen olyan szerke­zeteknél, 'melyekben a hidrokinetikus nyomaték­váltóim ű és a hajtott tengely között még egy sebességi fokozatnak megfelelő nyomatékiiövelő mechanikus áttételezés is van. Ebben az esetben ugyanis a javasolt szerkezetet a hajtott tengely­ről vezérelve úgy lehet működtetni, hogy az a hajtó tengelyt a nála — a mechanikus áttételnek és a hidraulikus szerkezet slipjének megfelelően — lassabban forgó hajtott tengellyel kösse össze, és ezáltal egy sebességi fokozatot önműködően, külső vezérlés nélkül kapcsoljon. Az 1. ábra a találmánynak két tengely össze­kapcsolására alkalmas egyik kiviteli alakját mu­tatja vázlatosan. Az —1— munkahenger a vezérlőfordulatszám­mal forgó —2— haj'tótengelyre van ékelve. A munkahenger úgy van kialakítva, hogy benne egy — külső palástján tömített 3— dugattyú el tud mozdulni. A dugattyút a —4— rugó tartja egyértelmű alaphelyzetben. A 'munkahenger - bel­seje az —5— vályú éle által meghatározott kör­nyíláson keresztül a külső tér felé nyitott. A vályúba benyúló —6a— csövön és —6b— fura­ton keresztül jut az olaj a dugattyú és a ház hajtott tengely felőli —7— terébe. A munka­henger —8— zárótárcsája és a dugattyú közé nyúlnak be a —9a— és —9b— kapcsolólemezek, -,-v-i nil''í^ilx ".VTiliiC^n ol^yi r\T.'11 i'l-t 'ílÁnn 17 „ 1 wi 1 1 Yl l-T O _ iiii„ 1. v WJV uniaiiocii v ci'iiiwz-i/i^iiu II\J<A.ÍÍ C*Í> X HÍIAI »•"••U hengerhez, illetve a —11— hajtott tengelyhez vannak ékelve. A dugattyúban —12— axiális furatok vannak, melyeknek külső alkotója a forgástengelytől meghatározott távolságra van. A .munkahenger homlokfalában is axiális irá­nyú, átmenő —13—• furatok vannak, melyeknek külső alkotója a forgástengelytől ugyancsak meg­határozott távolságra van. A 2. ábrán láthatóan a —13— furatok egy —14— súlyos tolattyúnak radiális tengelyű —15— hengerébe torkoltának, amelyből egy -—16— nyílás vezet a külső térbe. A furatokat a tolattyú elzárja, ha az az alaphelyzetből az előfeszített —17— rugó ellenében sugárirányban kifelé el-. mozdul. A szerkezet úgy működik, hogy a —6a— csö­vön keresztül állandóan folyadékot juttatunk az —5— vályúba, ebből a —6b— furaton keresztül a —7— térbe. A bevezetett folyadék a forgó munkahenger­ben a súrlódás és esetleg még célszerűen ki­alakított radiális terelőfelületek hatására átveszi a ház fordulatszámát, abban gyűrű alakban he­lyezkedik el úgy, hogy O-potenciálfelülete a for­gástengelytől . a —12— furatok külső alkotója által meghatározott sugáron alakul ki. A betáp-

Next

/
Oldalképek
Tartalom