148499. lajstromszámú szabadalom • Munkaemésztő gumirugó

I 148.499 a kis amplitudójúakat, és a nagy frekvenciájú len­géseket jobban tompítja, mint a kis frekvenciá­­júakat. Ezenkívül kopásnak kitett alkatrészei sin­csenek. Fentieken kívül önálló rugóként alkalmaz­va nem igényel külön lengéscsillapítót, és még a dugattyúsrendszerű folyadékos lengéscsillapítókkal szemben is a következő fontos előnyöket mutatja: 1. Nincsenek kényes megmunkálást igénylő al­katrészei. 2. Folyadékzárása tökéletes, mivel nincs nehe­zen tömíthető dugattyúja. 3. Csillapítása hatékonyabb, mivel berugózás­kor és visszarugózáskor is csillapító hatású. 4. Lökésszerű terheléskor nem szükséges bizton­sági szelep beépítése, mivel lökésszerű terhelést a rugalmas gumifal rugalmas alakváltozással fel­venni képes. 5. Önálló rugóként alkalmazva külön lengéscsil­lapító alkalmazása nem szükséges. A találmány tehát rugószerkezet, mely egyesíti a klasszikus rugózás előnyeit az azoknál elenged­hetetlen katarakt hatással, azonban nem különálló és egymást kisegítő vagy egymáshoz mellérendelt szerkezetek útján, hanem egyetlen egységes konst­rukcióba összefoglalva. Vagyis ha a kocsiszekrény­re valamilyen tömegerő pl. keresztirányú erő hat, ez forgóvázra, a már az előbbi bekezdésekben ki­fejtett munkaemésztő gumirugók közvetítésével adódik át, tehát a gumirugóra terhelés adódik, vagyis a rugó besüllyed. A besüllyedéskor a fo­lyadéktér térfogata csökken, a folyadék össze­nyomhatatlan lévén a légüstbe áramlik és az el­lenállások következtében munkát végez. Az üre­ges gumirugó és a folyadék által a légüstben ösz­­szenyomott levegő az erő megszűnésével eredeti helyzetét igyekszik visszafoglalni, a gumirugó visz­­szarugózásával a folyadékkal telt üreg térfogata nő, a gumi szívóhatást fejt ki, a légüst levegője a folyadékra nyomást gyakorol, az előálló nyomás­­különbség a folyadékot a szűk keresztmetszeten keresztül a gumirugóba nyomja vissza, miközben a folyadék az átömlési veszteség miatt ismét mun­kát végez. Az 1. ábra fél- ellipszis vezérgörbéjű gumirugó metszetét mutatja be függőleges tengellyel és a rugó üregébe benyúló légüstszerű csillapító művel, mely áll tartályból közlekedő csőszerű összekötő vezetékből és szabályozható (visszacsapó) szelep­ből. Az összekötő vezeték közvetlen beömlésénél el is hagyható. A 2. ábra ugyancsak félellipszis vezértengelyű, de vízszintes elhelyezésű rugórendszert tüntet fel metszetben — kívül elhelyezett légüst szerű tar­tállyal, melyet a gumirugó üregével a szelepes szabályzású vezeték köt össze. ' 3. ábra függőleges tengelyű kettős, egész ellip­tikus vezérgörbéjű gumirugót ábrázol párhuzamos acélrugó kombinációval a gumirugó üregébe beé­pített teljes csillapító művel metszetben. 4. ábra önállóan kialakított egész ellipszis ve­zérgörbéjű gumirugó metszete, ugyancsak a gumi­rugó üregébe beépített csillapítóművel. A munkaemésztő gumirugók tehát lényegében rugók és egyben folyadékos lengéscsillapítók is. A találmánynak néhány, — jelenleg négy — példaképpen! megoldását az alábbi leírásokban mutatjuk be azzal a záradékkal, hogy az ismerte­tett megoldások semmi néven nem jelenthetnek megszorító hátrányt, sem szerkezeti, sem kiviteli, sem pedig más egyéb szempontból. 1. A találmány egyik megoldása az 1. ábrán ta­lálható. Az 1 üreges gumirugót a 2 házba a 3 csa­var, a 4 alátét és 6 tömítés segítségével úgy szo­rítja be, hogy a gumirugó belső ürege szivárgás­mentesen zár a külső levegőhöz képest. A 2 ru­góház üreges, ebbe az üregbe illeszkedik a légüst­szerű csillapítómű alátét peremes 5 tartálya. A tartály belsejét a gumirugó üregével 36 szűk fu­rat köti össze. . Ez a szűk furat a 7 szabályozó csavaranyából és a 8 visszacsapó (gumi) szelepből álló szelep-rend­szer segítségével tetszés szerinti átömlésre állítha­tó be. Az elrendezésben (a gumi ürege van alul, a ház ürege felül), ha a gumi üregét folyadékkal töltjük meg, a ház üregében valamely gáz, vagy a folya­dék telített gőze van, berugózáskor a gumi defor­mációja miatt a gumi üregének térfogata csökken, a folyadék összenyomhatatlan lévén, a szűk átöm­­lőnyíláson át a ház üregébe ömlik át és az ott levő gázt, ill. a gőzt összenyomja. Eközben a már utalt szűk keresztmetszeteken való átáramlás útján munkavégzés történik a lengési energia rovására, í 2. A 2. ábrán a megoldás egy másik példakép­pen kidolgozott kiviteli formáját mutatja be. Az 1 üreges rugót a 2 házba a 3 csavar szorítja be a 4 alátéten keresztül. A 2 ház 9 csőtoldattal bír, mely csőtoldat az 1 üreges gumi üregét a 37 közlekedőcsőszerű összekötő vezetéken át. a 10. légüsttel köti össze. Ez a 2. ábrán feltüntetett megoldás járművek keresztirányú rugózásánál nyerhet alkalmazást. Használható hibafelfüggesztéssel kialakított ke­resztirányú rugózás kiegészítésére párhuzamosan kapcsolva, mint 'munkaemésztő gumirugó. de hasz­nálható egymagában is. mint keresztirányú rugó­zás. Ezért az üreges gumirugó középtengelye vízszin­tes, a hozzátartozó légüst tengelye függőleges. A légüst tetejét a 11 zár-fedél zárja le légmentesen. Az átömlési keresztmetszet tetszőleges szűkítésére szolgál a 12 csavar. A 13 csavaranya a gumirugó felerősítésére szolgál, a gumirugót erősíti fel a 14 az alvázra, illetve a kereszthimbára erősített Iám­ra. A kocsi hossztengelyére szimmetrikusan két munkaemésztő gumirugóra van az alvázra, ill. ke­reszthimbára erősítve. A gumirugókkal szemben a forgóvázra erősített 15 tám foglal helyet. 3. A 3. ábra a munkaemésztő gumirugónak füg­gőleges rugózásánál alkalmazható kiviteli alakját tünteti fel. A feltüntetett kiviteli formánál 4 db munkaemésztő gumirugó van egymással sorbakap­­csolva, kivihető természetesen egy elemmel, vagy tetszőleges számú elem sorbakapcsolásával is. Az 1 üreges gumirugók a 2 házba vannak a 3 csavaranya segítségével beszorítva, a 4 közdarab közvetítésével úgy, hogy a 15 és 16 üreges dara­bokat, melyek érintkező felületükön a 17 tömitő gumival eltömítve zárt üreget képeznek, közrefog­ják. így az 1 üreges gumirugók és a 15, 16 üreges darabok által képzett üregből 3 egymástól elvá­lasztott üreg képződik. A két szélső gumi által

Next

/
Oldalképek
Tartalom